[Grem] Zichy L: a polgri Magyarorsz./ G.F.G. mondata kapcsn

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Mr. 7., Szo, 09:23:52 CET 

Egy mondat, mely vihart kavart
<http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2015/03/06/egy-mondat-mely-vihart-kavart_16024.html>
*Írta:* Zichy László <http://kaposvarmost.hu/blog/zichy-laszlo_76.html>
http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2015/03/06/egy-mondat-mely-vihart-kavart_16024.html

A polgári Magyarország politikai termék volna? E cikkben megpróbálom a
kritizált mondat körülményeit és tartalmát elemezni. G. Fodor Gábort
körülbelül két éve ismerem. A második mondatánál felkaptam a fejem, s
elkezdtem nagyon odafigyelni rá.

[image: G. Fodor Gábor]
<http://kaposvarmost.hu/files/e/4/e414d68d4c28b0b254d43c21406fcdfe.jpg>Hatalmas
vihart kavart G. Fodor Gábor politológus egy mondata, melyben a polgári
Magyarországot politikai terméknek nevezi. Bár őt – jogosan – a nemzeti
oldalt legharcosabban védő politológusok közt szokták emlegetni, ez a
kijelentése Fidesz-körökben keltett hatalmas vitát. Úgy értelmezték, mintha
G. Fodor alapjaiban támadta volna meg a Fidesz értékrendjének valódiságát.
Még Orbán Viktor is kitért rá néhány mondattal. „Megértem az aggodalmakat”
- mondta évértékelőjében, de nem támadta a kijelentést, csak megnyugtatta
annak kritikusait.

Én pedig e cikkben megpróbálom a kritizált mondat körülményeit és tartalmát
elemezni. G. Fodor Gábort körülbelül két éve ismerem. A Hír TV Civil
Kaszinójában többször vettünk részt közös vitán. Először meglepődtem apróra
nőtt, kamasz megjelenésén. Aztán a felvételen, a második mondatánál
felkaptam a fejem, s elkezdtem nagyon odafigyelni rá.

Nemcsak fiatal és dinamikus, de oly' mély megértés és felhalmozott tudás
szólt belőle, amit nem sokszor hallottam életemben, pedig két szakterületen
is sok időt tölthettem világhírű szakemberek mellett. Igyekszem ma is
meghallgatni Gábor vitáit. Nem véletlenül lett fiatalon egy neves
kutatóintézet stratégiai igazgatója.

Mi van, ha G. Fodor tényleg pontosan így gondolja?

Akkor mi is a baj ezzel a mondattal? Elvétés? Valamit rosszul fogalmazott?
Mindenkivel előfordul! Az is, hogy a szöveget feljegyző újságíró tudatosan
ferdít valamit. De mi van, ha G. Fodor tényleg pontosan így gondolja? A
tévedés vagy elírás lehetőségére választ adni nem tudok. Arra ő
válaszolhat. De a vihart kavaró mondatot és annak hátterét tudom elemezni.

Tudjuk, a magyar polgárosodás eleve igen késve indulhatott el. A másfél
évszázadig hódoltsági terület a török uralom alatt nagyrészt pusztulásnak
indult, bár egyes mezővárosok, pl. Kecskemét ott is fejlődni tudtak. Az
adószedést precízen végrehajtó birodalomnak szüksége volt arra, hogy
legyen, ki adót fizet. Erdély, bár a töröktől függőségben és fenyegetve, de
létezni tudott. Az erdélyi fejedelmek idején virágozni tudott a kultúra.
Bethlen és Báthory különösen hozzájárult a magyar kultúra fennmaradásához
és fejlődéséhez.

Amikor a XVII. század közepén Angliában lerakják a későbbi hatalmas ipari
fejlődés első alapjait, Cromwell vezérletével pedig átalakul az angol
politikai berendezkedés, akkor Magyarország még élet-halál harcát vívta a
török birodalommal és Budát csak 1686-ban foglaljuk vissza. Csak annak a
századnak végén kezdődhetett meg a nagy újjáépítés, mely hatalmas
lendülettel zajlott, de mindvégig Habsburg-függőségben. A császári hatalom
centralizmusára a XIX. század első felében válaszul megjelent reformkor a
nemzeti és polgári gondolatnak hatalmas lendületet adott.

Széchenyinek valóban lánglelke volt. A XIX. század első felében az
iparosításnak ő volt a vezéralakja, de ehhez kellettek a mellé felálló
nemesek és főnemesek és az addigra kialakuló sokszor nem is magyar ajkú
polgárság is. Az 1948-as Népek tavaszának forradalmaiban a lángoszlop
kétségtelenül a magyar nemzet eszmeisége, majd szabadságharca. Ez elbukott,
de később fordult a kocka. A kemény ellenállással kiküzdött Kiegyezés után
hatalmas fejlődés indult be. Ennek eredményeit semmisítette meg jelentős
mértékben a vesztes I. világháború, Trianon békediktátuma, mely bányákat,
erdőket, ipart szakított le és nemzetrészeinket.

Az az ország, melynek miniszterelnöke, Tisza a háború megindítását
ellenezte, és amely deklarálta, hogy győzelem esetén sem kíván más
országból talpalatnyi földet sem, elvesztette területének kétharmadát,
infrastruktúrájának jelentős, természeti erőforrásainak döntő részét.

A destrukciónak meghatározó eleme volt a Tanácsköztársaság, melyben
Szamuely és Cserny csapatai által elkövetett gyilkosságok kegyetlenségükben
csak a mai Iszlám Állam gyilkosságaival összevethetőek. A megcsonkított
ország, az elsöpört királyság, a szétzúzott államszerkezet és alapjaiban
megrendített társadalom nehezen talált magára. A győztes hatalmak
képviselőinek és a magyar hatalmi elit bizalmát is bíró Horthy kemény
kézzel csinált rendet és törte le a szélsőségeket. A Bethlen-kormánynak
sikerült kitörnie a politikai és gazdasági elszigeteltségből, s a rendkívül
erős pengő létrehozása (melyben Weiss Manfrédnak volt hatalmas
háttérszerepe) lendületet adott a gazdaságnak. Sikerült újjáépíteni a
gazdaságszerkezetet, jelentősen megnövelni az iskolázottságot, s az ország
mezőgazdasága megerősödött, s bizonyos területeken exportképessé vált. Ez
volt a polgárosodás következő nagy szakasza.

Rákosi és Kádár alatt a polgári gondolat elítélhető és börtönbüntetéssel
volt sújtható.

Aztán jött a II. világháború, a Don-kanyar, és az összeomlás. Eichmann
hatalmas szervezettséggel elhurcolta a vidéki zsidókat, mely a magyar
vidékből a polgárosult réteget szakította ki végleg. A svábság jelentős
részét a GULÁG táboraiba hurcolták, a szerencsésebbeket nyugatra
toloncolták. Ők se voltak boldogok. A nemességet, a főnemességet
elkergették. Földjeiket döntően a nincsteleneknek osztották, akiknek sem
eszközük, sem tudásuk nem volt a gazdálkodáshoz. Aztán amikor kissé
beindult a termelés, mindenkit szó szerint berugdostak a
termelőszövetkezetekbe.

1945-48 között elmenekült a magyar polgárság, értelmiség és a nemesség
jelentős része. Módszeresen felszámolták a polgári létet, szovjetizálták a
kultúrát. Aki nem látta előre a növekvő bolsevik veszélyt, az a valóságból
súlyos saját és családi élményben részesülhetett: az ÁVH vendégeként,
börtönben megkínozva, internálótáborba vetve, kitelepítésbe hurcolva. 1956
végén 200 000 magyar menekült nyugatra, értelmiségünk java, s az egykori
polgárság, köztük 22 000 zsidó is.

A magántulajdont nagymértékben államosították, gyakorlatilag minden
termelőeszközt. A magánszférában szinte senki sem maradhatott, kivéve
néhány susztert és szabót, természetesen alkalmazott nélkül. 1940-48 között
a polgárság és a polgári lét alapjaiban sérült, 1950 után szinte teljesen
megsemmisült. Rákosi idején a polgárság, a burzsoázia megsemmisítése volt a
kommunista rendszer legfőbb célkitűzése. „A múltat végképp eltörölni,
rabszolgahad indulj velünk!” - énekelhettük november 7-én és április 4-én
1989-ig. Rákosi és Kádár alatt a polgári gondolat elítélhető és
börtönbüntetéssel volt sújtható.

Innen az alapvető kérdés: ha egy rendszerváltás előtt a polgári lét
teljesen megsemmisült, a polgári gondolatot teljesen elsorvasztották,
hogyan lehet ebből újból polgárságot építeni, ha nem politikai akarat
termékeként? Antall elkezdte, korlátok közt, szinte bilincsbe verve
cselekedett. Horn idején a volt szoci oligarchák gyarapodtak. Az nem
polgárosodás.

A két diktatúra kiégett pusztát teremtett!

Nézzük, mi szükséges a polgári léthez! Természetesen pénz és vagyon. De a
bolsevizmus logikája és legfőbb és deklarált célkitűzései alapján a
polgárságtól elvettek mindent, ami pénz és vagyon, két diktatúra
kifosztotta, gyakran megölte vagy elűzte őket e hazából. A polgári létet
tehát poraiból újra kell teremteni, többnyire életképtelen gyökerekből.
Auschwitzból visszahozni zsidókat, a Gulágról vagy nyugatról a svábokat, a
Márai és Faludi által leírtan oly' porrá tört értelmiséget, vagy az egykor
a polgári lét megteremtésében Európában a XIX. században szokatlan módon
résztvevő magyar nemességet és főnemességet aligha lehet. A két diktatúra
kiégett pusztát teremtett!

Egy gyilkos fajelmélet és egy még gyilkosabb osztályelmélet pusztító
önkénye magot, genetikai és kulturális örökséget alig, még talajt is
keveset hagyott. Újjáépíteni azt az országot és sokszínű nemzetet hatalmas
munka és nem létezhet politikai szándék nélkül!

Akad több terület, ahol a polgárosodásnak valóban van szellemi, gazdasági
és erkölcsi alapja. A számítástechnika és általában a tudásalapú, innovatív
területek. Magyarországon a polgárosodást a kommunizmus alapelvként és a
bolsevizmus rutinjaként semmisítette meg. Ez önmagától nehezen és csak
lassan épülhet újra. De okos kormánypolitikával, jól strukturált
támogatásokkal és hitelpolitikával a fejlődés felgyorsítható. Ez történik
most.

Ez pedig csak úgy értelmezhető, ha megértjük, hogy ma remélhetőleg a
polgárosodás a politika termékeként tényleg előáll. G. Fodor Gábor után ezt
kell elvárnunk a politikától!
 Forrás: atv-fotó
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150307/d7afc768/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl