<div dir="ltr"><div class=""><h1><a href="http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2015/03/06/egy-mondat-mely-vihart-kavart_16024.html" title="Egy mondat, mely vihart kavart">Egy mondat, mely vihart kavart</a></h1>
<div class="">
<strong>Írta:</strong>
<a href="http://kaposvarmost.hu/blog/zichy-laszlo_76.html" title="Zichy László">Zichy László</a><br><a href="http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2015/03/06/egy-mondat-mely-vihart-kavart_16024.html">http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2015/03/06/egy-mondat-mely-vihart-kavart_16024.html</a><br>
</div>
</div>
<div class="">
<div class="">
<div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
</div>
<div class="">
<p class="">A polgári Magyarország politikai termék volna? E
cikkben megpróbálom a kritizált mondat körülményeit és tartalmát
elemezni. G. Fodor Gábort körülbelül két éve ismerem. A második
mondatánál felkaptam a fejem, s elkezdtem nagyon odafigyelni rá.</p>
<p><span class="" style="width:400px;float:left;margin:0px 20px 10px 0px">
<a href="http://kaposvarmost.hu/files/e/4/e414d68d4c28b0b254d43c21406fcdfe.jpg" title="" style="width:398px;height:198px" class="" rel="article"><img src="http://kaposvarmost.hu/files/e/4/e414d68d4c28b0b254d43c21406fcdfe_400x200.jpg" alt="G. Fodor Gábor" height="200" width="400"></a></span>Hatalmas
vihart kavart G. Fodor Gábor politológus egy mondata, melyben a polgári
Magyarországot politikai terméknek nevezi. Bár őt – jogosan – a nemzeti
oldalt legharcosabban védő politológusok közt szokták emlegetni, ez a
kijelentése Fidesz-körökben keltett hatalmas vitát. Úgy értelmezték,
mintha G. Fodor alapjaiban támadta volna meg a Fidesz értékrendjének
valódiságát. Még Orbán Viktor is kitért rá néhány mondattal. „Megértem
az aggodalmakat” - mondta évértékelőjében, de nem támadta a kijelentést,
csak megnyugtatta annak kritikusait.</p>
<p>Én pedig e cikkben megpróbálom a kritizált mondat körülményeit és
tartalmát elemezni. G. Fodor Gábort körülbelül két éve ismerem. A Hír TV
Civil Kaszinójában többször vettünk részt közös vitán. Először
meglepődtem apróra nőtt, kamasz megjelenésén. Aztán a felvételen, a
második mondatánál felkaptam a fejem, s elkezdtem nagyon odafigyelni rá.</p>
<p>Nemcsak fiatal és dinamikus, de oly' mély megértés és felhalmozott
tudás szólt belőle, amit nem sokszor hallottam életemben, pedig két
szakterületen is sok időt tölthettem világhírű szakemberek mellett.
Igyekszem ma is meghallgatni Gábor vitáit. Nem véletlenül lett fiatalon
egy neves kutatóintézet stratégiai igazgatója.</p>
<blockquote>
<p>Mi van, ha G. Fodor tényleg pontosan így gondolja?</p>
</blockquote>
<p>Akkor mi is a baj ezzel a mondattal? Elvétés? Valamit rosszul
fogalmazott? Mindenkivel előfordul! Az is, hogy a szöveget feljegyző
újságíró tudatosan ferdít valamit. De mi van, ha G. Fodor tényleg
pontosan így gondolja? A tévedés vagy elírás lehetőségére választ adni
nem tudok. Arra ő válaszolhat. De a vihart kavaró mondatot és annak
hátterét tudom elemezni.</p>
<p>Tudjuk, a magyar polgárosodás eleve igen késve indulhatott el. A
másfél évszázadig hódoltsági terület a török uralom alatt nagyrészt
pusztulásnak indult, bár egyes mezővárosok, pl. Kecskemét ott is
fejlődni tudtak. Az adószedést precízen végrehajtó birodalomnak szüksége
volt arra, hogy legyen, ki adót fizet. Erdély, bár a töröktől
függőségben és fenyegetve, de létezni tudott. Az erdélyi fejedelmek
idején virágozni tudott a kultúra. Bethlen és Báthory különösen
hozzájárult a magyar kultúra fennmaradásához és fejlődéséhez.</p>
<p>Amikor a XVII. század közepén Angliában lerakják a későbbi hatalmas
ipari fejlődés első alapjait, Cromwell vezérletével pedig átalakul az
angol politikai berendezkedés, akkor Magyarország még élet-halál harcát
vívta a török birodalommal és Budát csak 1686-ban foglaljuk vissza. Csak
annak a századnak végén kezdődhetett meg a nagy újjáépítés, mely
hatalmas lendülettel zajlott, de mindvégig Habsburg-függőségben. A
császári hatalom centralizmusára a XIX. század első felében válaszul
megjelent reformkor a nemzeti és polgári gondolatnak hatalmas lendületet
adott.</p>
<p>Széchenyinek valóban lánglelke volt. A XIX. század első felében az
iparosításnak ő volt a vezéralakja, de ehhez kellettek a mellé felálló
nemesek és főnemesek és az addigra kialakuló sokszor nem is magyar ajkú
polgárság is. Az 1948-as Népek tavaszának forradalmaiban a lángoszlop
kétségtelenül a magyar nemzet eszmeisége, majd szabadságharca. Ez
elbukott, de később fordult a kocka. A kemény ellenállással kiküzdött
Kiegyezés után hatalmas fejlődés indult be. Ennek eredményeit
semmisítette meg jelentős mértékben a vesztes I. világháború, Trianon
békediktátuma, mely bányákat, erdőket, ipart szakított le és
nemzetrészeinket.</p>
<p>Az az ország, melynek miniszterelnöke, Tisza a háború megindítását
ellenezte, és amely deklarálta, hogy győzelem esetén sem kíván más
országból talpalatnyi földet sem, elvesztette területének kétharmadát,
infrastruktúrájának jelentős, természeti erőforrásainak döntő részét.</p>
<p>A destrukciónak meghatározó eleme volt a Tanácsköztársaság, melyben
Szamuely és Cserny csapatai által elkövetett gyilkosságok
kegyetlenségükben csak a mai Iszlám Állam gyilkosságaival
összevethetőek. A megcsonkított ország, az elsöpört királyság, a
szétzúzott államszerkezet és alapjaiban megrendített társadalom nehezen
talált magára. A győztes hatalmak képviselőinek és a magyar hatalmi elit
bizalmát is bíró Horthy kemény kézzel csinált rendet és törte le a
szélsőségeket. A Bethlen-kormánynak sikerült kitörnie a politikai és
gazdasági elszigeteltségből, s a rendkívül erős pengő létrehozása
(melyben Weiss Manfrédnak volt hatalmas háttérszerepe) lendületet adott a
gazdaságnak. Sikerült újjáépíteni a gazdaságszerkezetet, jelentősen
megnövelni az iskolázottságot, s az ország mezőgazdasága megerősödött, s
bizonyos területeken exportképessé vált. Ez volt a polgárosodás
következő nagy szakasza.</p>
<blockquote>
<p>Rákosi és Kádár alatt a polgári gondolat elítélhető és börtönbüntetéssel volt sújtható.</p>
</blockquote>
<p>Aztán jött a II. világháború, a Don-kanyar, és az összeomlás.
Eichmann hatalmas szervezettséggel elhurcolta a vidéki zsidókat, mely a
magyar vidékből a polgárosult réteget szakította ki végleg. A svábság
jelentős részét a GULÁG táboraiba hurcolták, a szerencsésebbeket
nyugatra toloncolták. Ők se voltak boldogok. A nemességet, a
főnemességet elkergették. Földjeiket döntően a nincsteleneknek
osztották, akiknek sem eszközük, sem tudásuk nem volt a gazdálkodáshoz.
Aztán amikor kissé beindult a termelés, mindenkit szó szerint
berugdostak a termelőszövetkezetekbe.</p>
<p>1945-48 között elmenekült a magyar polgárság, értelmiség és a
nemesség jelentős része. Módszeresen felszámolták a polgári létet,
szovjetizálták a kultúrát. Aki nem látta előre a növekvő bolsevik
veszélyt, az a valóságból súlyos saját és családi élményben
részesülhetett: az ÁVH vendégeként, börtönben megkínozva,
internálótáborba vetve, kitelepítésbe hurcolva. 1956 végén 200 000
magyar menekült nyugatra, értelmiségünk java, s az egykori polgárság,
köztük 22 000 zsidó is.</p>
<p>A magántulajdont nagymértékben államosították, gyakorlatilag minden
termelőeszközt. A magánszférában szinte senki sem maradhatott, kivéve
néhány susztert és szabót, természetesen alkalmazott nélkül. 1940-48
között a polgárság és a polgári lét alapjaiban sérült, 1950 után szinte
teljesen megsemmisült. Rákosi idején a polgárság, a burzsoázia
megsemmisítése volt a kommunista rendszer legfőbb célkitűzése. „A múltat
végképp eltörölni, rabszolgahad indulj velünk!” - énekelhettük november
7-én és április 4-én 1989-ig. Rákosi és Kádár alatt a polgári gondolat
elítélhető és börtönbüntetéssel volt sújtható.</p>
<p>Innen az alapvető kérdés: ha egy rendszerváltás előtt a polgári lét
teljesen megsemmisült, a polgári gondolatot teljesen elsorvasztották,
hogyan lehet ebből újból polgárságot építeni, ha nem politikai akarat
termékeként? Antall elkezdte, korlátok közt, szinte bilincsbe verve
cselekedett. Horn idején a volt szoci oligarchák gyarapodtak. Az nem
polgárosodás.</p>
<blockquote>
<p>A két diktatúra kiégett pusztát teremtett!</p>
</blockquote>
<p>Nézzük, mi szükséges a polgári léthez! Természetesen pénz és vagyon.
De a bolsevizmus logikája és legfőbb és deklarált célkitűzései alapján a
polgárságtól elvettek mindent, ami pénz és vagyon, két diktatúra
kifosztotta, gyakran megölte vagy elűzte őket e hazából. A polgári létet
tehát poraiból újra kell teremteni, többnyire életképtelen gyökerekből.
Auschwitzból visszahozni zsidókat, a Gulágról vagy nyugatról a
svábokat, a Márai és Faludi által leírtan oly' porrá tört értelmiséget,
vagy az egykor a polgári lét megteremtésében Európában a XIX. században
szokatlan módon résztvevő magyar nemességet és főnemességet aligha
lehet. A két diktatúra kiégett pusztát teremtett!</p>
<p>Egy gyilkos fajelmélet és egy még gyilkosabb osztályelmélet pusztító
önkénye magot, genetikai és kulturális örökséget alig, még talajt is
keveset hagyott. Újjáépíteni azt az országot és sokszínű nemzetet
hatalmas munka és nem létezhet politikai szándék nélkül!</p>
<p>Akad több terület, ahol a polgárosodásnak valóban van szellemi,
gazdasági és erkölcsi alapja. A számítástechnika és általában a
tudásalapú, innovatív területek. Magyarországon a polgárosodást a
kommunizmus alapelvként és a bolsevizmus rutinjaként semmisítette meg.
Ez önmagától nehezen és csak lassan épülhet újra. De okos
kormánypolitikával, jól strukturált támogatásokkal és hitelpolitikával a
fejlődés felgyorsítható. Ez történik most.</p>
<p>Ez pedig csak úgy értelmezhető, ha megértjük, hogy ma remélhetőleg a
polgárosodás a politika termékeként tényleg előáll. G. Fodor Gábor után
ezt kell elvárnunk a politikától!</p> <div class="">
Forrás: atv-fotó </div>
</div></div>