[Grem] Mr 28 eurpai blny barangol szabadon a Dli-Krptokban

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jn. 24., Sze, 20:10:17 CEST 

Már 28 európai bölény barangol szabadon a Déli-Kárpátokban

http://gondola.hu/cikkek/96956-Mar_28_europai_boleny_barangol_szabadon_a_Deli-Karpatokban.html

*Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény, egy éve
visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. *

 *Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott, miután június
12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére.* Az
esemény újabb lépést jelent a szabadon barangoló bölények életképes
populációjának létrehozásához itt, ezen a nagy kiterjedésű Natura 2000
területen. *Ahogy a szabadság kapui készültek megnyílni, egy bölénybika már
ki is tört, és belevetette magát a vadonba. *Büszkék vagyunk erre a
pillanatra, hiszen azt jelezte, hogy az állatok hallják a vadon szavát, és
alig várják, hogy felfedezhessék új környezetüket.

Matthijs van Bonzel, a Holland Királyság romániai nagykövete, Petru Vela,
Örményes község polgármestere, Wouter Helmer, a Rewilding Europe egyesület
visszavadítási programjának igazgatója, Joep van de Vlasakker, a Rewilding
Europe vadbiológiai tanácsadója, valamint Adrian Hagatis, a Rewilding
Europe Déli-Kárpátok csoportvezetője együtt nyitották meg a kaput, melyen
kilépve a bölénycsorda belevetheti magát a vadonba.* Az állatok "félig
szabad" állapotba kerültek, ami azt jelenti, hogy akkor hagyják el a
bekerített területet, amikor akarják.*

Június 12-én pénteken 5000 km megtétele után - mely különösen nagy
logisztikai kihívást jelentett - 14 bölény érkezett a Déli-Kárpátokhoz
tartozó Szárkő-hegységbe*. A második bölénycsorda tagjai hat különböző
svájci, németországi, belgiumi és franciaországi állatkertből és vadvédelmi
központból lettek áttelepítve.* Négy bölény egészségügyi és adminisztrációs
okok miatt nem csatlakozhatott az utazáshoz. A belgiumi Bellewaerde
állatkert egyik nőstény bölénye a vemhesség előrehaladott állapotában volt,
ezért úgy döntöttek, hogy az állatot borjával együtt majd a következő
alkalommal engedik szabadon.
*Az első csorda, melyet 2014 májusában engedtek szabadon, jól
alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig megfigyelés alatt
tartották a bölényeket, és örömmel jelenthetjük, hogy az állatok "újra
azonosultak a bennük élő vadállattal". Visszanyerték képességeiket a
természetben való túléléshez és sikerült működő közösséget létrehozniuk.*

Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el
helyüket egy mintegy 4 ha-os bekerített területen, ahol alkalmazkodhatnak a
környezethez és kialakíthatják közösségüket, majd innen kerülnek át egy
szomszédos, 150 ha nagyságú területre, félig szabad állapotba. A kapunyitás
előtt azonban egy bika kitört az új csordából a szabadság felé, így ő lett
az első bölény, mely több mint 200 év után szabadon barangolhat a
Bánságban. Ez a különösen aktív viselkedés valószínűleg a hosszú utazás és
az új terület felfedezésének lehetősége miatti stressznek tudható be.

Ha az első és a második bölénycsorda is kisétál a kapun, többé már nem
gondozhatják őket. Teljes mértékben a természetes ökoszisztéma részévé
válnak a Natura 2000 hálózathoz tartozó, 59 000 ha-os Szárkő-hegység
területén, amely fontos mérföldkő a legendás állatfaj jelenleg is tartó
visszavadítási folyamatában.

Mielőtt a bölények megérkeztek, jó néhány eseményre került sor. A WWF
Románia és a Rewilding Europe Egyesület elindítottak egy visszavadítási
kezdeményezést a Déli-Kárpátokban; kiállítást nyitottak meg; tárgyalásokat
tartottak a területen lévő falvak újjáépítéséről; valamint számos
gyerekprogramot is szerveztek. Örményes lakossága és polgármestere, Petru
Vale, csoportok és vendégek egyaránt türelmesen várták, hogy megérkezzen a
teherautó és kezdetét vegye az állatok szabadon engedése. Csendben fogadták
a bölényeket, és biztos távolból kísérték figyelemmel ezt a fontos és
emlékezetes eseményt.

*"Csak néhány olyan hely van Európában, ahol máig sikerült megóvni az
érintetlen természetet; egy nagy növényevő állatfaj visszavadításával
nagymértékben hozzá tudunk járulni a változatos ökoszisztéma és
biodiverzitás kialakításához. A visszavadítással hatékonyan elő tudjuk
segíteni a természet öngyógyítását" - nyilatkozta Adrian Hagatis, a
Déli-Kárpátok visszavadítási kezdeményezésének csoportvezetője.*

"Nagyon megtisztelő érzés látni a bölények visszavadítási területét a
Déli-Kárpátokban, megismerni a résztvevő embereket, és hogy részesei
lehetünk mindennek" - meséli Wouter Helmer. "Ezek a legendás állatok
nemcsak hogy segítenek helyreállítani a természetes ökoszisztémát, de
közelebb hozzák egymáshoz a szervezeteket és az embereket is a társadalom
minden területéről: vadőröktől kezdve egy kivételes polgármesterig; a
vadvilág kutatóktól a vádásztársaságokig; nemzeti és nemzetközi civil
szervezeteket; vadasparkokat Európa minden területéről; aktivistákat;
helyi, regionális és nemzeti hatóságokat; és egy szenvedélyes helyi
közösséget. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor a holland
nagykövet kinyitotta a bölényeknek a kaput, ahogy emberek tucatnyi
különböző nyelven osztoztak az örömükben."

*"Célunk, hogy a helyiek által Bölény-dombnak nevezett terület e ritka
állatfaj megóvásának élő példájává váljon, és lehetővé tegye, hogy az
ökológia, a fenntartható fejlődés és a természetvédelem a fiatalság, a
fiatal szakemberek elsődleges érdeklődési területeivé váljanak" - foglalta
össze Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.*

*Visszatért, de még mindig sebezhető*

Az európai bölény a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse.
Valaha egész Európában szabadon barangolt, kivéve Észak-Skandináviát,
illetve az Ibériai-félsziget és Olaszország déli részét. Az állandó
vadászat miatt a kihalás szélére került, míg végül 1927-ben a vadonban
teljesen kihalt. Összesen 54 példány maradt, valamennyi fogságban.
Tenyésztésükkel és Közép- és Kelet-Európába történő visszatelepítésükkel
lassan ugyan, de sikerült ismét létrehozni néhány vadon élő populációt. Az
európai bölény globális állománya jelenleg 5046 példányra tehető (2014.
januári adatok szerint). Ezek közül mintegy 3230 él szabadon vagy félig
szabadon. Ami kevesebb, mint az afrikai keskenyszájú orrszarvúk száma.

A Rewilding Europe és a WWF Románia még több bölényt fog szabadon engedni a
Déli-Kárpátokban, hogy egy legalább 300 tagú életképes populációt hozzanak
létre 2024-ig.

*Az ökoszisztéma hiányzó láncszeme*

*Az európai bölény karizmatikus állatfaj, melyet az emberek szeretnek, és
amely régi örökségnek számít Románia történelmében és kultúrájában. Az
olyan európai ökoszisztémák helyreállításához, mint a Szárkő-hegyszég,
nagyon fontos ennek a jelképes állatnak a visszatelepítése, mivel a faj
kulcsfontosságú a vadonok újbóli létrehozásához és megőrzéséhez.*

Legeléskor a bölény mozaikszerű erdős és füves területeket alakít ki,
amitől a táj változatosabb és szervezettebb lesz. Ha ezt az állatfajt
sikeresen visszatelepítjük, és élőhelyét megfelelően megóvjuk, könnyebben
megőrizhetjük az ökológiai folyosókat a Kárpátok egész területén, és így
lehetővé tehetjük a természetes folyamatok kialakulását.

*Átfogó európai együttműködés*

Kezdeményezésünk jelentőségét és sikerét a következő támogatóknak
köszönhetjük: Örményes község, a helyi közösség (Örményesi Bölény-domb
Egyesület, AMZA), Románia Nemzeti Erdészeti Igazgatósága (ROMSILVA),
Teregovai Erdészet (Teregova Local Forest Management Unit), Román
Tudományos Akadémia, a temesvári és a bukaresti állatorvosi egyetem, helyi
és nemzeti vadásztársaságok (AJVPS, AGVPS). Szakértői támogatást nyújtott
Dr. Sebastian Catanoiu és Dr. Razvan Deju, az Európai Bölényvédelmi Központ
(EBCC) tagjai, akik az első bölény-visszatelepítést irányították a romániai
Vanatori Neamt Nemzeti Parkban.

A bölények visszatelepítését a Déli-Kárpátokba Európa állatkertjeinek és
nemzeti parkjainak nagylelkű támogatása tette lehetővé, amiért rendkívül
hálásak vagyunk. A Parco Natura Viva (Verona, Olaszország) és a European
Nature Trust (Egyesült Királyság) segített a GPS-jeladóval ellátott
nyakörvek megvásárlásában. Az állatokat a következő európai országok
állatkertjeinek és vadvédelmi központjainak köszönhetjük: Németország
(Springe, Kiel), Belgium (Han-sur-Lesse, Bellewaerde), Svájc (Bern) és
Franciaország (Thoiry, La-Haute-Touche, Le Breil sur Mérize). Valamennyien
odaadományozták állataikat, és saját költségükön hozzájárultak a bölények
szállításához, orvosi ellátásához és élelmezéséhez. A Han-sur-Lesse
vadaspark ráadásul több mint egy évig szállásolt el két állatot, melynek
teljes költségét állta, majd szállításukat is finanszírozta.

*A kezdeményezés következő lépései*

A Rewilding Europe és a WWF Románia szilárdan elkötelezik magukat a
Szárkő-hegység védelme mellett, és azon munkálkodnak, hogy a vadon területe
tovább növekedjen, és az embereknek hasznára váljon a visszavadítás és a
vadon védelme. A bölények évenkénti szabadon engedésével segíthetünk
létrehozni egy életképes, szabad állományt, ami új lehetőségeket kínál a
helyi közösségek számára is. A Rewilding Europe és a WWF Románia célja a
következő évekre az ökoturizmus fejlesztése, szakmai fejlesztési
lehetőségek teremtése és a visszavadítási programban részt vevő helyi
vállalkozások támogatása.

A bölények szabadon engedése előtti napokban, június 2-án és 3-án, a
Rewilding Europe és a WWF Románia együttműködést kötött az Őfelsége
Theodora liechtensteini hercegnő által működtetett Green Teen Team
Foundation jótékonysági szervezettel, hogy támogassák a gyermekek által
vezetett természetvédelmi projekteket a környékbeli közösségekben. Ezen
kívül fiatal európai egyetemi kutatók vesznek részt olyan, különböző
tudományterületeket érintő kutatásokban, amelyek azt vizsgálják, hogy
milyen hatással vannak a bölények a Szárkő-hegység élőhelyire. Így
könnyebben meg tudjuk ismertetni a tudományos kutatásokat az emberekkel -
mind a látogató központokban, mind online módon -, és megoszthatjuk velük
mit is jelentenek a bölények visszavadításának hatásairól gyűjtött kutatási
adatok.

A Rewilding Europe egy 2011-ben indított kezdeményezés, melynek küldetése
egy új, vadabb Európa létrehozását szorgalmazó széleskörű mozgalom
kialakítása. A Rewilding Europe célja, hogy Európa több helyet adjon a
vadonoknak, a vadvilágnak, a természetes folyamatoknak; hogy mindannyiunk
örömére újrateremtse az élet sokszínűséget; és emellett új lehetőségeket
teremtsen a vadvilággal foglalkozó emberek számára.

A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, melynek
küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet
harmóniában él egymással. Az 1961-ben alapított szervezet ma több mint 100
országban tevékenykedik 5 kontinensen, és több mint 5 millió támogatója van
a világon.
wwf.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150624/f1503aca/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl