<div dir="ltr"><div>Már 28 európai bölény barangol szabadon a Déli-Kárpátokban<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/96956-Mar_28_europai_boleny_barangol_szabadon_a_Deli-Karpatokban.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/96956-Mar_28_europai_boleny_barangol_szabadon_a_Deli-Karpatokban.html</a><br></div>
<div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span><br>Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény, egy éve visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. </span></b></span></div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><div>
</div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span></div><br><div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/94431.jpg" alt=""></div>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott, miután június
12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére.</b></span> Az
esemény újabb lépést jelent a szabadon barangoló bölények életképes
populációjának létrehozásához itt, ezen a nagy kiterjedésű Natura 2000
területen. <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Ahogy a szabadság kapui készültek megnyílni, egy bölénybika
már ki is tört, és belevetette magát a vadonba. </span></b>Büszkék vagyunk erre a
pillanatra, hiszen azt jelezte, hogy az állatok hallják a vadon szavát,
és alig várják, hogy felfedezhessék új környezetüket.</p>
<p>
        Matthijs van Bonzel, a Holland Királyság romániai nagykövete, Petru
Vela, Örményes község polgármestere, Wouter Helmer, a Rewilding Europe
egyesület visszavadítási programjának igazgatója, Joep van de Vlasakker,
a Rewilding Europe vadbiológiai tanácsadója, valamint Adrian Hagatis, a
Rewilding Europe Déli-Kárpátok csoportvezetője együtt nyitották meg a
kaput, melyen kilépve a bölénycsorda belevetheti magát a vadonba.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Az
állatok "félig szabad" állapotba kerültek, ami azt jelenti, hogy akkor
hagyják el a bekerített területet, amikor akarják.</b></span></p>
<p>
        Június 12-én pénteken 5000 km megtétele után - mely különösen nagy
logisztikai kihívást jelentett - 14 bölény érkezett a Déli-Kárpátokhoz
tartozó Szárkő-hegységbe<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>. A második bölénycsorda tagjai hat különböző
svájci, németországi, belgiumi és franciaországi állatkertből és
vadvédelmi központból lettek áttelepítve.</b></span> Négy bölény egészségügyi és
adminisztrációs okok miatt nem csatlakozhatott az utazáshoz. A belgiumi
Bellewaerde állatkert egyik nőstény bölénye a vemhesség előrehaladott
állapotában volt, ezért úgy döntöttek, hogy az állatot borjával együtt
majd a következő alkalommal engedik szabadon.</p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=282&clientid=238&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=d5bcdeccc206e576bc3b3693df42c646" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az első csorda, melyet 2014 májusában engedtek szabadon, jól
alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig megfigyelés
alatt tartották a bölényeket, és örömmel jelenthetjük, hogy az állatok
"újra azonosultak a bennük élő vadállattal". Visszanyerték képességeiket
a természetben való túléléshez és sikerült működő közösséget
létrehozniuk.</b></span></div></span></div>
<p>
        Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el
helyüket egy mintegy 4 ha-os bekerített területen, ahol
alkalmazkodhatnak a környezethez és kialakíthatják közösségüket, majd
innen kerülnek át egy szomszédos, 150 ha nagyságú területre, félig
szabad állapotba. A kapunyitás előtt azonban egy bika kitört az új
csordából a szabadság felé, így ő lett az első bölény, mely több mint
200 év után szabadon barangolhat a Bánságban. Ez a különösen aktív
viselkedés valószínűleg a hosszú utazás és az új terület felfedezésének
lehetősége miatti stressznek tudható be.</p>
<p>
        Ha az első és a második bölénycsorda is kisétál a kapun, többé már nem
gondozhatják őket. Teljes mértékben a természetes ökoszisztéma részévé
válnak a Natura 2000 hálózathoz tartozó, 59 000 ha-os Szárkő-hegység
területén, amely fontos mérföldkő a legendás állatfaj jelenleg is tartó
visszavadítási folyamatában.</p>
<p>
        Mielőtt a bölények megérkeztek, jó néhány eseményre került sor. A WWF
Románia és a Rewilding Europe Egyesület elindítottak egy visszavadítási
kezdeményezést a Déli-Kárpátokban; kiállítást nyitottak meg;
tárgyalásokat tartottak a területen lévő falvak újjáépítéséről; valamint
számos gyerekprogramot is szerveztek. Örményes lakossága és
polgármestere, Petru Vale, csoportok és vendégek egyaránt türelmesen
várták, hogy megérkezzen a teherautó és kezdetét vegye az állatok
szabadon engedése. Csendben fogadták a bölényeket, és biztos távolból
kísérték figyelemmel ezt a fontos és emlékezetes eseményt.</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>"Csak néhány olyan hely van Európában, ahol máig sikerült megóvni az
érintetlen természetet; egy nagy növényevő állatfaj visszavadításával
nagymértékben hozzá tudunk járulni a változatos ökoszisztéma és
biodiverzitás kialakításához. A visszavadítással hatékonyan elő tudjuk
segíteni a természet öngyógyítását" - nyilatkozta Adrian Hagatis, a
Déli-Kárpátok visszavadítási kezdeményezésének csoportvezetője.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
        </b>"<span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nagyon megtisztelő érz</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és</span> látni a bölények visszavadítási területét a
Déli-Kárpátokban, megismerni a résztvevő embereket, és hogy részesei
lehetünk mindennek" - meséli Wouter Helmer. "Ezek a legendás állatok
nemcsak hogy segítenek helyreállítani a természetes ökoszisztémát, de
közelebb hozzák egymáshoz a szervezeteket és az embereket is a
társadalom minden területéről: vadőröktől kezdve egy kivételes
polgármesterig; a vadvilág kutatóktól a vádásztársaságokig; nemzeti és
nemzetközi civil szervezeteket; vadasparkokat Európa minden területéről;
aktivistákat; helyi, regionális és nemzeti hatóságokat; és egy
szenvedélyes helyi közösséget. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot,
amikor a holland nagykövet kinyitotta a bölényeknek a kaput, ahogy
emberek tucatnyi különböző nyelven osztoztak az örömükben."</p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>"Célunk, hogy a helyiek által Bölény-dombnak nevezett terület e ritka
állatfaj megóvásának élő példájává váljon, és lehetővé tegye, hogy az
ökológia, a fenntartható fejlődés és a természetvédelem a fiatalság, a
fiatal szakemberek elsődleges érdeklődési területeivé váljanak" -
foglalta össze Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.</b></span></p>
<p>
        <b>Visszatért, de még mindig sebezhető</b></p>
<p>
        Az európai bölény a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse.
Valaha egész Európában szabadon barangolt, kivéve Észak-Skandináviát,
illetve az Ibériai-félsziget és Olaszország déli részét. Az állandó
vadászat miatt a kihalás szélére került, míg végül 1927-ben a vadonban
teljesen kihalt. Összesen 54 példány maradt, valamennyi fogságban.
Tenyésztésükkel és Közép- és Kelet-Európába történő visszatelepítésükkel
lassan ugyan, de sikerült ismét létrehozni néhány vadon élő populációt.
Az európai bölény globális állománya jelenleg 5046 példányra tehető
(2014. januári adatok szerint). Ezek közül mintegy 3230 él szabadon vagy
félig szabadon. Ami kevesebb, mint az afrikai keskenyszájú orrszarvúk
száma.</p>
<p>
        A Rewilding Europe és a WWF Románia még több bölényt fog szabadon
engedni a Déli-Kárpátokban, hogy egy legalább 300 tagú életképes
populációt hozzanak létre 2024-ig.</p>
<p>
        <b>Az ökoszisztéma hiányzó láncszeme</b></p>
<p>
        <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az európai bölény karizmatikus állatfaj, melyet az emberek szeretnek,
és amely régi örökségnek számít Románia történelmében és kultúrájában.
Az olyan európai ökoszisztémák helyreállításához, mint a
Szárkő-hegyszég, nagyon fontos ennek a jelképes állatnak a
visszatelepítése, mivel a faj kulcsfontosságú a vadonok újbóli
létrehozásához és megőrzéséhez.</b></span></p>
<p>
        Legeléskor a bölény mozaikszerű erdős és füves területeket alakít ki,
amitől a táj változatosabb és szervezettebb lesz. Ha ezt az állatfajt
sikeresen visszatelepítjük, és élőhelyét megfelelően megóvjuk,
könnyebben megőrizhetjük az ökológiai folyosókat a Kárpátok egész
területén, és így lehetővé tehetjük a természetes folyamatok
kialakulását.</p>
<p>
        <b>Átfogó európai együttműködés</b></p>
<p>
        Kezdeményezésünk jelentőségét és sikerét a következő támogatóknak
köszönhetjük: Örményes község, a helyi közösség (Örményesi Bölény-domb
Egyesület, AMZA), Románia Nemzeti Erdészeti Igazgatósága (ROMSILVA),
Teregovai Erdészet (Teregova Local Forest Management Unit), Román
Tudományos Akadémia, a temesvári és a bukaresti állatorvosi egyetem,
helyi és nemzeti vadásztársaságok (AJVPS, AGVPS). Szakértői támogatást
nyújtott Dr. Sebastian Catanoiu és Dr. Razvan Deju, az Európai
Bölényvédelmi Központ (EBCC) tagjai, akik az első
bölény-visszatelepítést irányították a romániai Vanatori Neamt Nemzeti
Parkban.</p>
<p>
        A bölények visszatelepítését a Déli-Kárpátokba Európa állatkertjeinek
és nemzeti parkjainak nagylelkű támogatása tette lehetővé, amiért
rendkívül hálásak vagyunk. A Parco Natura Viva (Verona, Olaszország) és a
European Nature Trust (Egyesült Királyság) segített a GPS-jeladóval
ellátott nyakörvek megvásárlásában. Az állatokat a következő európai
országok állatkertjeinek és vadvédelmi központjainak köszönhetjük:
Németország (Springe, Kiel), Belgium (Han-sur-Lesse, Bellewaerde), Svájc
(Bern) és Franciaország (Thoiry, La-Haute-Touche, Le Breil sur Mérize).
Valamennyien odaadományozták állataikat, és saját költségükön
hozzájárultak a bölények szállításához, orvosi ellátásához és
élelmezéséhez. A Han-sur-Lesse vadaspark ráadásul több mint egy évig
szállásolt el két állatot, melynek teljes költségét állta, majd
szállításukat is finanszírozta.</p>
<p>
        <b>A kezdeményezés következő lépései</b></p>
<p>
        A Rewilding Europe és a WWF Románia szilárdan elkötelezik magukat a
Szárkő-hegység védelme mellett, és azon munkálkodnak, hogy a vadon
területe tovább növekedjen, és az embereknek hasznára váljon a
visszavadítás és a vadon védelme. A bölények évenkénti szabadon
engedésével segíthetünk létrehozni egy életképes, szabad állományt, ami
új lehetőségeket kínál a helyi közösségek számára is. A Rewilding Europe
és a WWF Románia célja a következő évekre az ökoturizmus fejlesztése,
szakmai fejlesztési lehetőségek teremtése és a visszavadítási programban
részt vevő helyi vállalkozások támogatása.</p>
<p>
        A bölények szabadon engedése előtti napokban, június 2-án és 3-án, a
Rewilding Europe és a WWF Románia együttműködést kötött az Őfelsége
Theodora liechtensteini hercegnő által működtetett Green Teen Team
Foundation jótékonysági szervezettel, hogy támogassák a gyermekek által
vezetett természetvédelmi projekteket a környékbeli közösségekben. Ezen
kívül fiatal európai egyetemi kutatók vesznek részt olyan, különböző
tudományterületeket érintő kutatásokban, amelyek azt vizsgálják, hogy
milyen hatással vannak a bölények a Szárkő-hegység élőhelyire. Így
könnyebben meg tudjuk ismertetni a tudományos kutatásokat az emberekkel -
mind a látogató központokban, mind online módon -, és megoszthatjuk
velük mit is jelentenek a bölények visszavadításának hatásairól gyűjtött
kutatási adatok.</p>
<p>
        A Rewilding Europe egy 2011-ben indított kezdeményezés, melynek
küldetése egy új, vadabb Európa létrehozását szorgalmazó széleskörű
mozgalom kialakítása. A Rewilding Europe célja, hogy Európa több helyet
adjon a vadonoknak, a vadvilágnak, a természetes folyamatoknak; hogy
mindannyiunk örömére újrateremtse az élet sokszínűséget; és emellett új
lehetőségeket teremtsen a vadvilággal foglalkozó emberek számára.</p>
<p>
        A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, melynek
küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a
természet harmóniában él egymással. Az 1961-ben alapított szervezet ma
több mint 100 országban tevékenykedik 5 kontinensen, és több mint 5
millió támogatója van a világon.</p>
<div><a href="http://wwf.hu" target="_blank">wwf.hu</a></div></div>