[Grem] Htkznapi csoda hajlktalanokkal

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Jl. 4., Szo, 21:31:34 CEST 

Hétköznapi csoda bajai hajléktalanokkal
gondola.hu

Három év alatt hajléktalanok közreműködésével újjávarázsoltak egy romos
tanyát Baján. A birtokon,* ahol korábban a gaz volt az úr*, *ma hatvan
mangalicát, több mint húsz kecskét és körülbelül száz baromfit tartanak,
emellett zöldséget és gyümölcsöt termesztenek.* A programban eddig több
mint egy tucat fedél nélküli, nehéz sorsú ember vett részt, közülük egy
férfi a tanyán kapott állást, míg többen piaci alapon tudtak elhelyezkedni.
Visszatértek az életbe.
  2015. július 4. 09:06

<http://gondola.hu/cikkek/97116-Hetkoznapi_csoda_bajai_hajlektalanokkal.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/97116-Hetkoznapi_csoda_bajai_hajlektalanokkal.html#>

– Oda is telepíteni kell majd villanypásztort, mert a szomszéd telek
kerítését be fogják dönteni a kecskék. Nemcsak a mi tanyánkra kell
vigyáznunk, hanem a szomszéd birtokokra is – mutat a távolba Bánné Kiss
Erzsébet, a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény
vezetője. *A szervezet használatában levő, ma már virágzó tanya 2012-ben
került a református egyház tulajdonába*. − *Amikor 2009-ben elindult a
szociális intézményünk*, szinte azonnal szerettünk volna egy saját tanyát.
Sok idős ember és pszichiátriai beteg lakik nálunk, akik korábban családi
házas környezetben éltek, és akiket nem látogatnak. *Úgy gondoltuk, ha
lenne egy takaros birtokunk, oda kijárogathatnának a lakóink* – jegyzi meg
Bánné Kiss Erzsébet.

Kérésük meghallgatásra talált, nem sokkal később jelentkezett náluk e*gy
idős férfi, és felajánlotta a tanyáját, cserébe annyit kért, hogy
beköltözhessen a Cédrus által fenntartott otthonba.* A birtokot 2012-ben
kapta ajándékba a református egyház, amely a bajai szociá­lis intézménye
rendelkezésére bocsátotta az ingatlant. A tanya akkor nem volt
körbekerítve, az épület romos állapotban volt, a terület parlagon hevert.

− *Tudtuk, hogy az ingatlant fel kell újítani, és akkor jött az ötlet, hogy
ehhez a hajléktalanjaink segítségét is igénybe lehetne venni. Először János
és Tibor lakott kint, és keményen dolgozva csinosítgatták a birtokot*.
Elbontották a romos gazdasági épületeket, kigazolták a földeket, és
amennyire tudták, rendbe tették a főépületet. Három év alatt pedig eddig
jutottunk – tárja szét a karját mosolyogva Bánné Kiss Erzsébet.

*Mára pályázati pénz segítségével újjáépítették a tanyát, karámokat
építettek ki, ahol hatvan mangalicát, több mint húsz kecskét és körülbelül
száz baromfit tartanak. Az állománynak köszönhetően tavaly több mint
kétezer liter kecsketejet tudtak bevinni a konyhájukra, emellett tizenöt
mangalicát dolgoztak fel. A kolbász és a szalonna nagy kedvenc az intézmény
lakói körében.* A birtokon *egy puli és két gyöngytyúk* vigyáz a rendre,
utóbbiak állítólag éberebbek és hangosabbak, mint a kutya.

– A föld itt nem túl jó minőségű, ezért a terület egy részén *lucerná*t
vetettünk, ahol a kecskék legelnek. Ültettünk gyümölcsfákat is, de azok
jelentős része kipusztult, csak néhány* dió- és meggyfa* maradt meg –
jegyzi meg Bánné Kiss Erzsébet. − A *csicsóka* viszont kifejezetten jól
érzi magát – veszi át a szót Puhl Péter, a Cédrus élelmezésvezetője. −
Tavaly több mázsát felszedtünk a földből, mégis egyre nagyobb területen
hajt ki. Az pedig ott* a fogyatékos fiatalok veteménykertje, ők többek
között napraforgót, uborkát, paprikát, csemegekukoricát, babot, hagymát és
padlizsánt termesztenek *– teszi hozzá.

A közfoglalkoztatással kombinált programban az elmúlt három évben
tizenhárman dolgoztak a tanyán, öten kint is laktak. A többség becsületesen
kitölti az idejét, csak egy-két hajléktalan szállt ki, és tért vissza a
korábbi életéhez. - Azok közül, akik kint laktak, János ma már az
intézményünk alkalmazottja, tanyagondnokként felügyeli a birtokot. T*ibor
hazaköltözött a szüleihez, egy férfi Komárom mellett, egy fémmegmunkáló
cégnél kapott állást, de más is el tudott piaci alapon helyezkedni. Ez nem
tűnik nagy eredménynek, de minden egyes ember, aki innen kikerül, egy
megmentett élet *– mondja a Cédrus vezetője. Hozzáteszi: nagyon sokat
köszönhetnek a közfoglalkoztatásnak. S nemcsak azért, mert a program
segítségével tudják foglalkoztatni a hajléktalanokat, hanem azért is,
mert *amióta
van közfoglalkoztatás, lényegesen kevesebb nehéz sorsú ember jelentkezik
náluk.*

Bánné Kiss Erzsébet megjegyzi azt is, hogy ma már sokan elismerik a
munkájukat. Követőkről azonban nem tud, bár arról hallott, hogy máshol is
kísérletet tettek a tanyaprogram megvalósítására. −* Tudok egy sikertelen
próbálkozásról, ahol azért nem működött a dolog, mert magukra hagyták a
hajléktalanokat a tanyán. Ez óriási hiba*, m*i folyamatosan figyelemmel
kísérjük a munkájukat, segítjük őket. Szeretettel, türelemmel fordulunk
hozzájuk, mindig megkérdezzük, mire van szükségük*. Enélkül nem működik –
jelzi a Cédrus vezetője.

Közben a tanyán a nagy meleg ellenére jó hangulatban dolgozik János és még
három férfi, akik az átmeneti szálláson laknak. Egyikük, a cigány
származású Gyuri, roppant hálás amiatt, hogy részt vehet a programban,
szorgalmasan dolgozik. − Sokaknak nem szimpatikus a fizimiskám, így a kinti
életben nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kaptam munkát és albérletet. Itt
viszont számítanak rám, és én is megbecsülöm magam – mondja büszkén.

Ezután* János „otthonába” invitál minket. A kamrában felakasztva lógnak a
nagy tábla szalonnák és a kolbászok, mindenütt rendet és tisztaságot
tapasztalni, látszik, hogy van gazdája a tanyának. *− Télen vendégül láttam
itt a családot, a rokonaimat, birkapörköltet főztünk. Mindenki elismerően
beszélt a munkánkról, ami jólesett. A Németországban élő lányommal is
tartom a kapcsolatot, csirkéket nevelek nekik, ilyet kint nem kapnak, az
biztos. Alig várom, hogy megint lássam, annál is inkább, mert jön az unoka
– mondja boldogan János, aki csak amiatt panaszkodik, hogy előző nap
felöklelte Zsiga, az újonnan érkezett bakkecske. A férfi ezután visszatér a
többiek közé, és folytatják a munkát.* Éppen magtárat építenek, ahol
elraktározzák a gabonát az állatoknak. Készülnek a jövőre.*

------------------------------------------

*A befogadó falu sikerei*

*Hajléktalanprogramnak indult, majd településrehabilitáció lett a befogadó
falu kezdeményezéséből,* amelyet a Tutor alapítvány és a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat kezdett el 2004-benTarnabodon. *A programban tíz fővárosi
hajléktalancsaládot költöztettek a hevesi faluba, ahol házat és lehetőséget
kaptak az újrakezdésre. *Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
kommunikációs vezetője elmondta, az öt család még mindig a településen
lakik, többen pedig azért költöztek el a faluból, mert máshol saját
ingatlant vásároltak. - Tarnadobon jelenleg is óvodát, iskolát,
gyermekházat és szociális szövetkezetet működtetünk, és *nem engedjük el a
programban részt vevő családok kezét sem *- tette hozzá.

*Borsodi Attila*
Napi Gazdaság Online
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150704/3b82c4e9/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl