<div dir="ltr"><div>Hétköznapi csoda bajai hajléktalanokkal</div>
<div><span><a href="http://gondola.hu" target="_blank">gondola.hu</a><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><br>Három év alatt hajléktalanok
közreműködésével újjávarázsoltak egy romos tanyát Baján</span>. A birtokon<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,<b>
ahol korábban a gaz volt az úr</b>,</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ma hatvan mangalicát, több mint húsz
kecskét és körülbelül száz baromfit tartanak, emellett zöldséget és
gyümölcsöt termesztenek.</b></span> A programban eddig több mint egy tucat fedél
nélküli, nehéz sorsú ember vett részt, közülük egy férfi a tanyán kapott
állást, míg többen piaci alapon tudtak elhelyezkedni. Visszatértek az
életbe.</span></div>
<div>
</div>
<div>
2015. július 4. 09:06
</div>
<div>
<div>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/97116-Hetkoznapi_csoda_bajai_hajlektalanokkal.html#" title="E-mail" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141)"><span><br></span></span></a><a href="http://gondola.hu/cikkek/97116-Hetkoznapi_csoda_bajai_hajlektalanokkal.html#" title="Még több..." target="_blank"><span style="background-color:rgb(252,109,76)"><span></span></span></a>
</div>
</div>
<div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/94579.jpg" alt=""></div>
<p>
– Oda is telepíteni kell majd villanypásztort, mert a szomszéd telek
kerítését be fogják dönteni a kecskék. Nemcsak a mi tanyánkra kell
vigyáznunk, hanem a szomszéd birtokokra is – mutat a távolba Bánné Kiss
Erzsébet, a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény
vezetője. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A szervezet használatában levő, ma már virágzó tanya 2012-ben
került a református egyház tulajdonába</b></span>. − <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Amikor 2009-ben elindult a
szociális intézményünk</b></span>, szinte azonnal szerettünk volna egy saját
tanyát. Sok idős ember és pszichiátriai beteg lakik nálunk, akik
korábban családi házas környezetben éltek, és akiket nem látogatnak. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Úgy
gondoltuk, ha lenne egy takaros birtokunk, oda kijárogathatnának a
lakóink</b></span> – jegyzi meg Bánné Kiss Erzsébet.</p>
<p>
Kérésük meghallgatásra talált, nem sokkal később jelentkezett náluk e<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>gy
idős férfi, és felajánlotta a tanyáját, cserébe annyit kért, hogy
beköltözhessen a Cédrus által fenntartott otthonba.</b></span> A birtokot 2012-ben
kapta ajándékba a református egyház, amely a bajai szociális intézménye
rendelkezésére bocsátotta az ingatlant. A tanya akkor nem volt
körbekerítve, az épület romos állapotban volt, a terület parlagon
hevert.</p>
<p>
− <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tudtuk, hogy az ingatlant fel kell újítani, és akkor jött az ötlet,
hogy ehhez a hajléktalanjaink segítségét is igénybe lehetne venni.
Először János és Tibor lakott kint, és keményen dolgozva csinosítgatták a
birtokot</b></span>. Elbontották a romos gazdasági épületeket, kigazolták a
földeket, és amennyire tudták, rendbe tették a főépületet. Három év
alatt pedig eddig jutottunk – tárja szét a karját mosolyogva Bánné Kiss
Erzsébet.</p><div><span></span></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mára pályázati pénz segítségével újjáépítették a tanyát, karámokat
építettek ki, ahol hatvan mangalicát, több mint húsz kecskét és
körülbelül száz baromfit tartanak. Az állománynak köszönhetően tavaly
több mint kétezer liter kecsketejet tudtak bevinni a konyhájukra,
emellett tizenöt mangalicát dolgoztak fel. A kolbász és a szalonna nagy
kedvenc az intézmény lakói körében.</b></span> A birtokon <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy puli és két
gyöngytyúk</b></span> vigyáz a rendre, utóbbiak állítólag éberebbek és hangosabbak,
mint a kutya.</p>
<p>
– A föld itt nem túl jó minőségű, ezért a terület egy részén <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>lucerná</b></span>t
vetettünk, ahol a kecskék legelnek. Ültettünk gyümölcsfákat is, de azok
jelentős része kipusztult, csak néhány<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> dió- és meggyfa</b></span> maradt meg –
jegyzi meg Bánné Kiss Erzsébet. − A <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>csicsóka</b></span> viszont kifejezetten jól
érzi magát – veszi át a szót Puhl Péter, a Cédrus élelmezésvezetője. −
Tavaly több mázsát felszedtünk a földből, mégis egyre nagyobb területen
hajt ki. Az pedig ott<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a fogyatékos fiatalok veteménykertje, ők többek
között napraforgót, uborkát, paprikát, csemegekukoricát, babot, hagymát
és padlizsánt termesztenek </b></span>– teszi hozzá.</p>
<p>
A közfoglalkoztatással kombinált programban az elmúlt három évben
tizenhárman dolgoztak a tanyán, öten kint is laktak. A többség
becsületesen kitölti az idejét, csak egy-két hajléktalan szállt ki, és
tért vissza a korábbi életéhez. - Azok közül, akik kint laktak, János ma
már az intézményünk alkalmazottja, tanyagondnokként felügyeli a
birtokot. T<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ibor hazaköltözött a szüleihez, egy férfi Komárom mellett,
egy fémmegmunkáló cégnél kapott állást, de más is el tudott piaci alapon
helyezkedni. Ez nem tűnik nagy eredménynek, de minden egyes ember, aki
innen kikerül, egy megmentett élet </b></span>– mondja a Cédrus vezetője.
Hozzáteszi: nagyon sokat köszönhetnek a közfoglalkoztatásnak. S nemcsak
azért, mert a program segítségével tudják foglalkoztatni a
hajléktalanokat, hanem azért is, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amióta van közfoglalkoztatás,
lényegesen kevesebb nehéz sorsú ember jelentkezik náluk.</b></span></p>
<p>
Bánné Kiss Erzsébet megjegyzi azt is, hogy ma már sokan elismerik a
munkájukat. Követőkről azonban nem tud, bár arról hallott, hogy máshol
is kísérletet tettek a tanyaprogram megvalósítására. −<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Tudok egy
sikertelen próbálkozásról, ahol azért nem működött a dolog, mert magukra
hagyták a hajléktalanokat a tanyán. Ez óriási hiba</b></span>, m<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>i folyamatosan
figyelemmel kísérjük a munkájukat, segítjük őket. Szeretettel,
türelemmel fordulunk hozzájuk, mindig megkérdezzük, mire van szükségük</b></span>.
Enélkül nem működik – jelzi a Cédrus vezetője.</p>
<p>
Közben a tanyán a nagy meleg ellenére jó hangulatban dolgozik János és
még három férfi, akik az átmeneti szálláson laknak. Egyikük, a cigány
származású Gyuri, roppant hálás amiatt, hogy részt vehet a programban,
szorgalmasan dolgozik. − Sokaknak nem szimpatikus a fizimiskám, így a
kinti életben nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kaptam munkát és
albérletet. Itt viszont számítanak rám, és én is megbecsülöm magam –
mondja büszkén.</p>
<p>
Ezután<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> János „otthonába” invitál minket. A kamrában felakasztva lógnak a
nagy tábla szalonnák és a kolbászok, mindenütt rendet és tisztaságot
tapasztalni, látszik, hogy van gazdája a tanyának. </b></span>− Télen vendégül
láttam itt a családot, a rokonaimat, birkapörköltet főztünk. Mindenki
elismerően beszélt a munkánkról, ami jólesett. A Németországban élő
lányommal is tartom a kapcsolatot, csirkéket nevelek nekik, ilyet kint
nem kapnak, az biztos. Alig várom, hogy megint lássam, annál is inkább,
mert jön az unoka – mondja boldogan János, aki csak amiatt panaszkodik,
hogy előző nap felöklelte Zsiga, az újonnan érkezett bakkecske. A férfi
ezután visszatér a többiek közé, és folytatják a munkát.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Éppen magtárat
építenek, ahol elraktározzák a gabonát az állatoknak. Készülnek a
jövőre.</b></span></p>
<p>
------------------------------------------</p>
<p>
<b>A befogadó falu sikerei</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hajléktalanprogramnak indult, majd településrehabilitáció lett a
befogadó falu kezdeményezéséből,</b></span> amelyet a Tutor alapítvány és a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat kezdett el 2004-benTarnabodon. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A programban tíz
fővárosi hajléktalancsaládot költöztettek a hevesi faluba, ahol házat
és lehetőséget kaptak az újrakezdésre. </b></span>Romhányi Tamás, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője elmondta, az öt család még
mindig a településen lakik, többen pedig azért költöztek el a faluból,
mert máshol saját ingatlant vásároltak. - Tarnadobon jelenleg is óvodát,
iskolát, gyermekházat és szociális szövetkezetet működtetünk, és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem
engedjük el a programban részt vevő családok kezét sem </b></span>- tette hozzá.</p>
<p>
<i>Borsodi Attila</i></p>
<div>Napi Gazdaság Online</div>
</div>