[Grem] magyar őstörténet

Reinisch-Fischer reinisch at t-online.hu
2015. Feb. 16., H, 21:02:38 CET


Köszönöm a hozzåszolåsokat! A kazakisztåni madjar törzs a szavård helyesen szabír magyarok leszårmazottja akikkel a rokonsågot az említett genetikai vizsgålat igazolta. Az ispån szóhoz
hozzĂĄ tartozik a kirĂĄlyi vĂĄrmegye rendszer is, ami eltĂ©r az eurĂłpĂĄban elterjedt hƱbĂ©ri terĂŒlet felosztĂĄstĂłl. Az ispĂĄn szĂł eredeti alakja:gespĂĄn gispĂĄn(Czuczor,Fogarasi szĂłtĂĄr harmadik kötet 131 oldal, rĂ©gi perzsa Ă©s török alakja is van a szĂłnak(iszpĂĄn).RĂĄadĂĄsul Dimel Sumerisches lexikonjĂĄban is szerepel a gispĂĄn szĂł ,az Ă­jjĂĄszok vezetƑjĂ©t vagy egy kerĂŒlet vezetƑjĂ©t jelenti. VĂ©lemĂ©nyem szerint tehĂĄt sokkal valĂłszĂ­nƱbb ,hogy a magyarok  hoztĂĄk a szĂłt a KaukĂĄzus tĂ©rsĂ©gĂ©bƑl Ă©s a szlĂĄvok vettĂ©k ĂĄt.
Üdv. Egon
  ----- Original Message ----- 
  From: LĂĄszlĂł BajĂĄk 
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Sent: Monday, February 16, 2015 8:08 PM
  Subject: Re: [Grem] magyar ƑstörtĂ©net


  SajnĂĄlatos mĂłdon a felsorolt dolgok egyike sem igazol valamifĂ©le DagesztĂĄni ƑshazĂĄt. A körtemplom ĂĄltalĂĄnosan elterjedt alaprajzi forma, JeruzsĂĄlemtƑl Aachenig. Nyugat-EurĂłpĂĄban ugyanolyan gyakori mint MagyarorszĂĄgon. Ez a legegyszerƱbben kitƱzhetƑ alaprajzi forma. A szalagfonatos dĂ­szĂ­tmĂ©ny pl, BizĂĄncbĂłl Ă©s ItĂĄliĂĄbĂłl is ismert. stb  Az ispĂĄn szĂł eredete vitatott,de összefĂŒgg a szlĂĄv zsupĂĄn szĂłval, mĂĄrpedig a szlĂĄvok nem jĂĄrtak DagesztĂĄnban. Lehet, hogy mind a szlĂĄvok mind pedig a magyarok az avaroktĂłl vettĂ©k ĂĄt? Az idĂ©zett cikknek egĂ©szen mĂĄs problĂ©mĂĄja van ti. vadonatĂșj felfedezĂ©skĂ©nt tĂĄlalja, hogy a magyarok nĂ©hĂĄny Ă©vtized alatt jutottak el a VolgĂĄn -tĂșli terĂŒletektƑl a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ig, pedig ez mĂĄr rĂ©gĂłta sejthetƑ. Többen meg is Ă­rtĂĄk (pl KristĂł Gyula). A magyarok csak a 9. szĂĄzad közepe tĂĄjĂĄn, vagy utĂĄnna  tƱnnek föl a bizĂĄnci Ă©s az arab forrĂĄsokban. A magyarok Ƒsei tehĂĄt ekkor kerĂŒltek e nagy Ă­rĂĄsos kultĂșrĂĄk hatĂłsugarĂĄba. Ha a magyarok Ă©vszĂĄzadokat töltöttek volna a Volga-Don vidĂ©kĂ©n akkor szĂĄmos sĂ­rlelet tanĂșskodna rĂłluk. Ilyenek azonban szinte nincsenek is. (A viszonylag gyors ĂĄtvonulĂĄs sorĂĄn csak pĂĄr sĂ­ros temetƑket hagyhattak maguk utĂĄn, amit csak kivĂ©teles szerencsĂ©vel lehet megtalĂĄlni.)  stb, stb Üdv: BajĂĄk LĂĄszlĂł


  2015. februĂĄr 16. 17:29 Reinisch-Fischer Ă­rta, <reinisch at t-online.hu>:

    Nem vĂĄndoroltak a magyar törzsek Ă©vszĂĄzadokig:persze,hogy nem, mert a mai DagesztĂĄn tĂ©rsĂ©gĂ©bƑl Ă©rkeztek, Ă©s nem az UrĂĄl felƑl. LĂĄsd:körtemplomok Ă©pĂ­tĂ©sĂ©nek szokĂĄsa,ispĂĄn(grispĂĄn) szĂł eredete , szalagfonatos motĂ­vumok stb.)
    Üdv. Egon
    ----- Original Message ----- 
      From: Emoke Greschik 
      To: grem at turul.banki.hu ; Dorottya MogyorĂłsi ; Emoke Greschik 
      Sent: Saturday, February 14, 2015 4:27 PM
      Subject: [Grem] magyar ƑstörtĂ©net


      Nem våndoroltak évszåzadokig a magyar törzsek

      http://gondola.hu/cikkek/94935-Nem_vandoroltak_evszazadokig_a_magyar_torzsek.html


      MĂ©g feltĂĄratlan rĂ©gĂ©szeti leletanyag adhat Ășj lendĂŒletet a magyar ƑstörtĂ©net kutatĂĄsĂĄnak
      Az UrĂĄltĂłl a KĂĄrpĂĄtokig nĂ©hĂĄny Ă©vszĂĄzad helyett csupĂĄn nĂ©hĂĄny Ă©vtizedig tarthatott a vĂĄndorlĂł magyarok Ăștja – vĂ©lik a magyar ƑstörtĂ©nettel foglalkozĂł kutatĂłk.

      2015. februĂĄr 13. 12:41



      VĂĄsĂĄry IstvĂĄn akadĂ©mikus, az MTA BölcsĂ©szettudomĂĄnyi KutatĂłközpont Magyar ƐstörtĂ©neti TĂ©macsoportjĂĄnak vezetƑje ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az Ă­rott forrĂĄsok szƱkössĂ©ge miatt a szakemberek sokszor hipotĂ©zisekkel kĂ©nytelenek a tĂ©nyeket pĂłtolni.

      "Az ĂĄllamalapĂ­tĂĄst megelƑzƑ korai magyar törtĂ©nelem irĂĄnt mĂĄr a rendszervĂĄltĂĄs elƑtt is nagy volt az Ă©rdeklƑdĂ©s. Az elmĂșlt huszonöt Ă©vben a helyzet leginkĂĄbb a tekintetben vĂĄltozott, hogy a könyvpiacon hihetetlen mennyisĂ©gƱ Ășj kiadvĂĄny jelent meg. Ezek hĂĄromnegyed rĂ©sze azonban nem tudomĂĄnyos munkĂĄnak, inkĂĄbb fantazmagĂłriĂĄnak nevezhetƑ" – Ă©rtĂ©kelte a magyar ƑstörtĂ©neti kutatĂĄsokat övezƑ, fokozott figyelmet VĂĄsĂĄry IstvĂĄn. HozzĂĄtette: a tudomĂĄnyosan megalapozott munka jelentƑsĂ©gĂ©t növeli az is, hogy a tapasztalatok szerint a laikusok egy rĂ©sze idegenkedve tekint azokra az eredmĂ©nyekre Ă©s publikĂĄciĂłkra, amelyek az akadĂ©miai szfĂ©rĂĄbĂłl Ă©rkeznek.

      A magyar ƑstörtĂ©net irĂĄnti ĂĄltalĂĄnos Ă©rdeklƑdĂ©s, valamint a tudomĂĄnyosan megalapozott szemlĂ©let erƑsĂ­tĂ©sĂ©nek szĂĄndĂ©ka egyĂŒttesen jĂĄrult hozzĂĄ, hogy 2012 elejĂ©n az MTA BölcsĂ©szettudomĂĄnyi KutatĂłközpontban az intĂ©zmĂ©ny munkatĂĄrsaibĂłl, valamint szĂĄmos hazai egyetemi Ă©s mĂșzeumi kutatĂłhelyrƑl felkĂ©rt kĂŒlsƑ szakĂ©rtƑkbƑl megalakult a Magyar ƐstörtĂ©neti TĂ©macsoport (MƐT). A nyelvĂ©szeket, törtĂ©nĂ©szeket, rĂ©gĂ©szeket, nĂ©prajzkutatĂłkat, nĂ©pzenekutatĂłkat, antropolĂłgusokat Ă©s genetikusokat tömörĂ­tƑ, rendszeresen egyĂŒttmƱködƑ kutatĂłk munkĂĄjĂĄt azĂłta VĂĄsĂĄry IstvĂĄn vezeti. "Ez egy hĂĄlĂłzatszerƱen felĂ©pĂŒlƑ, lĂ©nyegĂ©ben virtuĂĄlis csoport, hat ĂĄllandĂł munkatĂĄrson kĂ­vĂŒl tĂșlnyomĂłrĂ©szt a csoporthoz alkalmilag egy-egy konkrĂ©t feladat elvĂ©gzĂ©sĂ©re kapcsolĂłdĂł tagokbĂłl ĂĄll, akik kĂŒlönbözƑ diszciplĂ­nĂĄk mƱvelƑjekĂ©nt az adott tĂ©ma szakĂ©rtƑi" – mondta el az akadĂ©mikus.


      VĂ©lemĂ©nye szerint a magyar ƑstörtĂ©net kutatĂĄsĂĄban a nyelvtudomĂĄny Ă©s a törtĂ©nettudomĂĄny lĂ©nyegĂ©ben elĂ©rte hatĂĄrait. Az Ă­rott forrĂĄsok rendkĂ­vĂŒl szƱkösek: nĂ©hĂĄny tucat oldalon összefoglalhatĂłk a bizĂĄnci Ă©s arab feljegyzĂ©sek. "A feltĂĄratlan rĂ©gĂ©szeti leletanyag azonban hatalmas lehet. MĂ©g a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben is csupĂĄn a tĂĄrgyak vagy csontok töredĂ©ke kerĂŒlt elƑ" – mondta VĂĄsĂĄry IstvĂĄn, aki ezĂ©rt arra szĂĄmĂ­t, hogy a következƑ idƑszakban a magyar ƑstörtĂ©neti kutatĂĄsokban felerƑsödhet a rĂ©gĂ©szek szerepe. A MƐT vezetƑje utalt azokra az ĂĄsatĂĄsokra, amelyeket TĂŒrk Attila rĂ©gĂ©sz folytatott helyi szakemberekkel ukrĂĄn Ă©s dĂ©lorosz terĂŒleteken.

      Mint kiemelte: a magyar törzsek vĂĄndorlĂĄsĂĄnak feltĂ©telezett ĂștvonalĂĄn talĂĄlt rĂ©gĂ©szeti leletek feldolgozĂĄsa nyomĂĄn a kutatĂłk egy Ășj teĂłriĂĄt is megfogalmaztak. Eszerint a korĂĄbban szĂ©les körben elfogadottnak tartott Ă©vszĂĄzadok helyett csupĂĄn öt-hat Ă©vtized alatt Ă©rhettek el a magyarok az UrĂĄl vidĂ©kĂ©tƑl a KĂĄrpĂĄtokig. "Az Ășj hipotĂ©zis elveti azt a mĂșlt szĂĄzad harmincas Ă©veiben kidolgozott elmĂ©letet, amely az 5. szĂĄzadi nagy sztyeppei nĂ©pmozgĂĄsban rĂ©szt vevƑ, a KaukĂĄzust Ă©rintve a dĂ©lorosz pusztĂĄk felĂ© vĂĄndorlĂł onogurokat a magyarokkal azonosĂ­totta" – emelte ki VĂĄsĂĄry IstvĂĄn. Mint fogalmazott: az, hogy az onogur elnevezĂ©s (a latin Hungarus stb.) mikortĂłl alkalmazhatĂł a magyar törzsekre, egyelƑre nem vilĂĄgos, de az biztosnak tƱnik, hogy Ă©vszĂĄzadokkal kĂ©sƑbbre datĂĄlhatĂł a korĂĄbban feltĂ©telezettnĂ©l.

      VĂĄsĂĄry IstvĂĄn szerint az utĂłbbi Ă©vtizedekben igazi multidiszciplinĂĄris tudomĂĄnyĂĄggĂĄ vĂĄlt rĂ©gĂ©szetet a mĂșlt fehĂ©r foltjainak feltĂĄrĂĄsĂĄban a termĂ©szettudomĂĄnyok is segĂ­thetik. Gyors Ă©s lĂĄtvĂĄnyos eredmĂ©nyek azonban ettƑl sem vĂĄrhatĂłk. "NehĂ©z kĂ©rdĂ©s pĂ©ldĂĄul annak eldöntĂ©se, hogy egy genetikai vizsgĂĄlatban mit mivel hasonlĂ­tunk össze. Egy honfoglalĂĄs kori sĂ­rban talĂĄlt leletet pĂ©ldĂĄul hiĂĄba vetĂŒnk össze egy ma a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben Ă©lƑ ember genetikai mintĂĄjĂĄval, mert amit magyar nĂ©pnek nevezĂŒnk, az az elmĂșlt ezer Ă©v etnikai keveredĂ©sĂ©nek eredmĂ©nyekĂ©nt alakult ki."

      A Magyar ƐstörtĂ©neti TĂ©macsoport eddigi tevĂ©kenysĂ©gĂ©t összegezve VĂĄsĂĄry IstvĂĄn fontosnak nevezte azokat a havi rendszeressĂ©ggel tartott tanĂĄcskozĂĄsokat, amelyeken a kutatĂłk folyamatosan kicserĂ©lhetik ismereteiket, tapasztalataikat. Évtizedekre szĂłlĂł tudomĂĄnyos szĂĄmvetĂ©snek tartja az akadĂ©mikus a 2013-ban "Magyar ƐstörtĂ©net. TudomĂĄny Ă©s HagyomĂĄnyƑrzĂ©s" cĂ­mmel megtartott tudomĂĄnyos konferencia elƑadĂĄsait bemutatĂł kötetet. Az eredmĂ©nyeket sorolva, egyben tovĂĄbbi terveiket ismertetve, beszĂ©lt arrĂłl a könyvsorozatrĂłl, amelynek elsƑ rĂ©sze a honfoglalĂłk viseletĂ©t mutatja be. A MƐT tudomĂĄnyos eredmĂ©nyeit nĂ©pszerƱsĂ­tƑ sorozat következƑ öt kötetĂ©ben a honfoglalĂĄs korĂĄnak Ă­rĂĄsos forrĂĄsairĂłl, fegyvereirƑl, a magyarok megtelepedĂ©sĂ©rƑl, szellemi, valamint anyagi kultĂșrĂĄjĂĄrĂłl olvashatnak az Ă©rdeklƑdƑk.

      VĂĄsĂĄry IstvĂĄn Ășgy vĂ©li, annak is elĂ©rkezett az ideje, hogy sok ember bevonĂĄsĂĄval Ășj, korszerƱ magyar ƑstörtĂ©neti lexikon kĂ©szĂŒljön. Olyan tudomĂĄnyos mƱ, amely a 10. szĂĄzadig összegeznĂ© szĂłcikkekben a legfontosabb ismereteket.

      A magyar ƑstörtĂ©net-kutatĂĄsrĂłl szĂłlva a MƐT vezetƑje a szemlĂ©letvĂĄltĂĄs szĂŒksĂ©gessĂ©gĂ©t hangsĂșlyozta. "Etnocentrikus szemlĂ©let helyett egy-egy tĂ©rsĂ©gre kell összpontosĂ­tani" – vĂĄzolta a fƑ irĂĄnyt az akadĂ©mikus. Mint kiemelte, ezĂĄltal - pĂ©ldĂĄul a kelet-eurĂłpai tĂ©rsĂ©ggel kapcsolatos kutatĂĄsokkal – erƑsĂ­thetƑ a magyar rĂ©gĂ©szet Ă©s törtĂ©nettudomĂĄny nemzetközi beĂĄgyazottsĂĄga, Ă©s Ă­gy lehet felkelteni az Ă©rdeklƑdĂ©st a magyar szempontbĂłl fontos, de mĂĄsok szĂĄmĂĄra kevĂ©ssĂ© jelentƑsnek tƱnƑ tĂ©mĂĄk irĂĄnt is.

      mta.hu


--------------------------------------------------------------------------


      _______________________________________________
      Grem mailing list
      Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
      http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem



    _______________________________________________
    Grem mailing list
    Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
    http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem






------------------------------------------------------------------------------


  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150216/71cfffb2/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról