[Grem] Kna / Konfuciusz s az llamkapitalizmus

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Aug. 24., H, 19:45:01 CEST 

 Vélemény <http://mno.hu/velemeny>
Konfuciusz és államkapitalizmus
http://mno.hu/velemeny/konfuciusz-es-allamkapitalizmus-1301186
szerző: Facsinay Kinga, 2015. augusztus 22., szombat 16:59, frissítve:
szombat 17:08

*Bicikliző elefánt*… Gondolná-e bárki is, hogy e bizarr hasonlatot Salát
Gergely Kína-szakértő fogalmazta meg* a világ legnépesebb országának
gazdaságá*ról? Kínát a legtöbben inkább egy egzotikus országnak látják
különös emberekkel. Olyan országnak, amely volt már geopolitikai
nagyhatalom az ókorban és a középkorban, s most – néhány évtized kommunista
kitérő után –* ismét helyet követel magának a világ élvonalában. Ehhez
azonban egy pillanatra sem hagyhatja abba a lendületes pedálozást:
folyamatosan évi tíz százalék körüli növekedést kell felmutatnia, különben
eldől a bicikli.*
Sikertörténet

A sikertörténet* a nyolcvanas években* kezdődött,* a „reform és nyitás”
folyamatá*val, amikor Kína az exportra épülő gazdaságpolitika és a nyugati
szabad versenyes kapitalizmus sajátos változata mellett tette le a voksát.
Az ideológiai vezetéshez ragaszkodó pártelit gazdasági kérdésekben sok
minden fölött hajlandó volt szemet hunyni. Amikor a nyolcvanas évek
legvégén ott jártam, már látni lehetett annak jeleit, hogy a „Középső
Birodalom” (ahogy a kínaiak nevezik önérzetesen országukat) elindult a
fölemelkedés útján. A vállalkozó szellem utat tört, bátran lehetett
valutázni, nyugati árukkal kereskedni az odalátogató európai és amerikai
turistákkal. Kicsiben. Később ezt fejlesztették tovább nemzeti, majd
nemzetközi méretekben, és ezt a folyamatot csak *rövid időre akasztotta meg
a pekingi Tienanmen téri diáklázadások 1989-es véres leverése.* Bár sokan
csodálkoznak, miként liberalizálhatták történelmi léptékkel mérve ilyen
rövid idő alatt a gazdaságot, ebben semmi meglepő nincs, hiszen* a kínai
kereskedőnép, mindig is az volt, s minden valószínűség szerint az is marad.*
„Nincsen európai értelemben vett magánélet”

De ez csak az egyik része a képnek. Európában elképzelhetetlen az *a
szorgalom, amellyel a kínaiak képesek dolgozni. Náluk teljesen természetes,
hogy a családi üzlet szinte folyamatosan nyitva van, ahogyan az is, hogy
azonnal fölpattannak a vacsora mellől* a bolt mögötti konyhában, ha valaki
betéved üzletükbe. Nincs európai értelemben vett magánéletük: *mindenük az
üzlet.* Nemcsak otthon, külföldön is elképesztő szorgalommal építgetik
egzisztenciájukat s ezzel hazájukat.* Mindig, mindenütt összetartanak, s
amióta a pekingi vezetés szabadjára engedte őket, a rugalmas családi
vállalkozások minden lehetőséget kihasználnak.*

E tulajdonságnak is köszönhetik, hogy *mostanra már vége van annak a
világnak,* *amikor a kínai gyártmány egyértelműen a silány minőséget
jelentette*. A 2008-as világválsággal szinte egy időben újabb
paradigmaváltást hajtott végre Peking, és most már saját fejlesztésekkel és
márkákkal hódítja meg a világpiacot.* Így kerültek a rakétatechnológia, a
napelem- vagy a mobiltelefon-gyártás élvonalába,* s csak idő kérdése, amíg
az autóiparban is nagyot alkotnak. Európában ma még nevetségesnek tartják a
kínai autókat, de lehet, hogy öt év múlva a magyar átlagpolgár is kínai
autót akar majd vásárolni.
„A gazdasági fejlődés oltárán hosszú ideig föláldozták a környezetet és az
emberi egészséget”

A kínai modernizáció azonban távolról sem jelenti a nyugati minták szolgai
átvételét vagy a keresztény etika bárminemű térhódítását. Helyette *a
konfuciánus tanok, a kommunista retorika és az államkapitalizmus sajátos
hibridjét alkotta meg a párt, amely hivatalosan ma is a szocializmust
építi. *Ugyanakkor a világ legnépesebb országaként *náluk más az emberi
élet értéke.* Talán ennek is köszönhető, hogy* a gazdasági fejlődés oltárán
hosszú ideig föláldozták a környezetet és az emberi egészséget, hiszen
sokkal könnyebb úgy fejlődni, hogy nem kell bíbelődni holmi
környezetvédelmi szabályok betartásával. Meg is lett az eredmény: *megszokott
kép a kínai iparvárosokban, hogy a szmog miatt az utca túloldalára se lát
el a járókelő. Mostanra azonban – miközben a világ második legnagyobb
gazdaságává nőtte ki magát az ország – változni látszik a helyzet. Egy idén
májusban hozott kormányhatározat szerint csak a légszennyezés
visszaszorítására 300 milliárd dollárt költenek 2017 végéig. A szigorúbb
környezetvédelmi előírások ellen vétő vállalkozásokat pedig időlegesen vagy
véglegesen bezárhatják. Az ország vezetői számára ugyanis nem okoz gondot
egészen radikális intézkedéseket hozni, ha a vétkesek szembemennek a
társadalmi érdekkel. Persze lehet azon vitatkozni, vajon helyes-e ez a
módszer, azon azonban nem, hogy hatékony. Európában vagy az Egyesült
Államokban ilyen esetben a megbüntetett vállalkozás évekig elhúzhatná jogi
trükkökkel a határozat végrehajtását, ám Kínában ez a lehetőség szóba sem
jöhet. Ahogy a nyugati világban az is elképzelhetetlen lenne, hogy *kiemelkedő
kárt okozó, sokat lopó vállalatvezetőt vagy pártfunkcionáriust
kivégezzenek, ami az ázsiai országban, kis túlzással, mindennapos dolog*.
Érzékletes példája lehet ennek *a múlt heti, több mint száz halálos
áldozatot követelő tiencsini robbanás utóélete
<http://mno.hu/kulfold/tiencsin-eljaras-indult-a-munkabiztonsagi-hivatal-vezetoje-ellen-1300604>:
fegyelem- és törvénysértés gyanúja miatt azonnal eljárást indítottak a
kínai állami munkabiztonsági hivatal igazgatója ellen, és aligha ússza meg
szárazon az a cég, amely minden előírásnak fittyet hányva több száz tonna
rendkívül mérgező anyagot tárolt a kikötőváros ipari negyedében, a
lakóházak közelében.*
Nem riad vissza a pártvezetés a kemény eszközöktől

De *akkor sem jön zavarba a pártvezetés, amikor a felemelkedés eszközeként
használt szabad piac mond csődöt.* Az idei nyár jó példája ennek. Szakértők
már régóta mondogatták, hogy az elmúlt évtizedek kínai növekedési modellje
kifulladt, és át kell állni a belső fogyasztás diktálta fejlődésre. A
gazdaság lassulását jelző hírek megjelenése után kitört júniusi
tőzsdepánikot
<http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/panik-uralkodik-a-kinai-tozsdeken-1294976>
követően – amikor néhány hét alatt elvesztették értékük harmadát, azaz 3300
milliárd dollárt a kínai részvények – is kemény eszközökkel élt a párt.
Betiltották többek között a shortolást (az árfolyamesésre való
spekulációt), a vállalatvezetőknek és tulajdonosoknak pedig azt, hogy
túladjanak saját részvényeiken. Ezzel nagyjából sikerült is stabilizálni az
árfolyamokat. A csapásoknak azonban még nem volt vége: augusztus elején
kiderült, hogy júliusban 8,3 százalékkal esett vissza az export. A kormány
itt sem volt rest, s három lépésben 3-4 százalékkal gyengítette a jüant
<http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/melyponton-a-kinai-fizetoeszkoz-de-nem-veletlenul-1299711>,
hogy ösztönözze a kivitelt. Ez esetben összekötötték a kellemest a
hasznossal, ugyanis Kína már régóta szeretné elérni, hogy a jüan bekerüljön
a Nemzetközi Valutalap (IMF) valutakosarába, a dollár, az euró és a japán
jen mellé. A valutaalap pedig akkor lát erre esélyt, ha a jüan értékét
egyre inkább a piac határozza meg, a leértékelés pedig ebbe az irányba tett
lépésnek tekinthető.

Úgy tűnik tehát, hogy a kínai gazdaság mostanában ért el egy olyan ponthoz,
ahol már nem elegendő a jól megtanult világszínvonalú gyártástechnológia.
Ahhoz, hogy továbbfejlődjön, szükség lenne egy olyan fejlett belső piacra,
amely képes felvásárolni azt a töméntelen mennyiségű terméket, amelyet a
kínai gyárak ontanak magukból. És talán itt fordul visszájára a kínaiak sok
tekintetben hasznos takarékossága. *Van ugyan egy szűk réteg, amely már
természetesnek tartja a nyugati értelemben vett költekezést, de nem alakult
még ki az a széles középosztály, amely biztos felvevőpiacot jelentene az
ipar számára. A kínaiak többségében még él az évszázados ösztön, hogy minél
olcsóbban, minél takarékosabban kell élni, mert soha nem lehet tudni, mit
hoz a jövő.* Az európai és amerikai versenytársaknak azonban nem szabad
elfelejteniük, hogy *a gazdasági problémákra gyorsan és kötöttségek nélkül
válaszoló kínai döntési mechanizmus hatalmas versenyelőnyt jelent a
különböző megfontolások miatt lassú nyugati* szabályozási rendszerrel
szemben. *Lehet, hogy a kínai vezetők a belső piac bővítésére is tudják már
a megoldást?*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150824/645128aa/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl