<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/velemeny" target="_blank">Vélemény</a>
</div>
<div>
<h1>Konfuciusz és államkapitalizmus</h1><span><a href="http://mno.hu/velemeny/konfuciusz-es-allamkapitalizmus-1301186" target="_blank">http://mno.hu/velemeny/konfuciusz-es-allamkapitalizmus-1301186</a><br>szerző: Facsinay Kinga, 2015. augusztus
22., szombat 16:59, frissítve: szombat 17:08 </span>
</div>
</div>
<div>
</div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Bicikliző elefánt</b></span>… Gondolná-e bárki is,
hogy e bizarr hasonlatot Salát Gergely Kína-szakértő fogalmazta meg<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a
világ legnépesebb országának gazdaságá</b></span>ról? Kínát a legtöbben inkább egy
egzotikus országnak látják különös emberekkel. Olyan országnak, amely
volt már geopolitikai nagyhatalom az ókorban és a középkorban, s most –
néhány évtized kommunista kitérő után –<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> ismét helyet követel magának a
világ élvonalában. Ehhez azonban egy pillanatra sem hagyhatja abba a
lendületes pedálozást: folyamatosan évi tíz százalék körüli növekedést
kell felmutatnia, különben eldől a bicikli.</b></span></p>
<h3>Sikertörténet</h3>
<p>A sikertörténet<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a nyolcvanas években</b></span> kezdődött,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a „reform és nyitás”
folyamatá</b></span>val, amikor Kína az exportra épülő gazdaságpolitika és a
nyugati szabad versenyes kapitalizmus sajátos változata mellett tette le
a voksát. Az ideológiai vezetéshez ragaszkodó pártelit gazdasági
kérdésekben sok minden fölött hajlandó volt szemet hunyni. Amikor a
nyolcvanas évek legvégén ott jártam, már látni lehetett annak jeleit,
hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a „Középső Birodalom” (ahogy a kínaiak nevezik önérzetesen
országukat) elindult a fölemelkedés útján. A vállalkozó szellem utat
tört, bátran lehetett valutázni, nyugati árukkal kereskedni az
odalátogató európai és amerikai turistákkal.</span> Kicsiben. Később ezt
fejlesztették tovább nemzeti, majd nemzetközi méretekben, és <span style="background-color:rgb(182,215,168)">ezt a
folyamatot</span> csak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rövid időre akasztotta meg a pekingi Tienanmen téri
diáklázadások 1989-es véres leverése.</b></span> Bár sokan csodálkoznak, miként
liberalizálhatták történelmi léptékkel mérve ilyen rövid idő alatt a
gazdaságot, ebben semmi meglepő nincs, hiszen<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a kínai kereskedőnép,
mindig is az volt, s minden valószínűség szerint az is marad.</b></span></p>
<h3>„Nincsen európai értelemben vett magánélet”</h3>
<p>De ez csak az egyik része a képnek. Európában elképzelhetetlen az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a
szorgalom, amellyel a kínaiak képesek dolgozni. Náluk teljesen
természetes, hogy a családi üzlet szinte folyamatosan nyitva van,
ahogyan az is, hogy azonnal fölpattannak a vacsora mellől</b></span> a bolt mögötti
konyhában, ha valaki betéved üzletükbe. Nincs európai értelemben vett
magánéletük: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mindenük az üzlet.</b></span> Nemcsak otthon, külföldön is elképesztő
szorgalommal építgetik egzisztenciájukat s ezzel hazájukat.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Mindig,
mindenütt összetartanak, s amióta a pekingi vezetés szabadjára engedte
őket, a rugalmas családi vállalkozások minden lehetőséget kihasználnak.</b></span></p>
<p>E tulajdonságnak is köszönhetik, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mostanra már vége van annak a
világnak,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amikor a kínai gyártmány egyértelműen a silány minőséget
jelentette</b></span>. A 2008-as világválsággal szinte egy időben újabb
paradigmaváltást hajtott végre Peking, és most már saját fejlesztésekkel
és márkákkal hódítja meg a világpiacot.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Így kerültek a
rakétatechnológia, a napelem- vagy a mobiltelefon-gyártás élvonalába,</b></span> s
csak idő kérdése, amíg az autóiparban is nagyot alkotnak. Európában ma
még nevetségesnek tartják a kínai autókat, de lehet, hogy öt év múlva a
magyar átlagpolgár is kínai autót akar majd vásárolni.</p>
<h3>„A gazdasági fejlődés oltárán hosszú ideig föláldozták a környezetet és az emberi egészséget”</h3>
<p>A kínai modernizáció azonban távolról sem jelenti a nyugati minták
szolgai átvételét vagy a keresztény etika bárminemű térhódítását.
Helyette <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(255,217,102)">a konfuciánus tanok, a kommunista retorika és az
államkapitalizmus sajátos hibridjét</span> alkotta meg a párt, amely
hivatalosan ma is a szocializmust építi. </b></span>Ugyanakkor a világ legnépesebb
országaként <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>náluk más az emberi élet értéke.</b></span> Talán ennek is köszönhető,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a gazdasági fejlődés oltárán hosszú ideig föláldozták a környezetet
és az emberi egészséget, hiszen sokkal könnyebb úgy fejlődni, hogy nem
kell bíbelődni holmi környezetvédelmi szabályok betartásával. Meg is
lett az eredmény: </b></span>megszokott kép a kínai iparvárosokban, hogy a szmog
miatt az utca túloldalára se lát el a járókelő. Mostanra azonban –
miközben a világ második legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát az ország
– változni látszik a helyzet. Egy idén májusban hozott kormányhatározat
szerint csak a légszennyezés visszaszorítására 300 milliárd dollárt
költenek 2017 végéig. A szigorúbb környezetvédelmi előírások ellen vétő
vállalkozásokat pedig időlegesen vagy véglegesen bezárhatják. Az ország
vezetői számára ugyanis nem okoz gondot egészen radikális intézkedéseket
hozni, ha a vétkesek szembemennek a társadalmi érdekkel. Persze lehet
azon vitatkozni, vajon helyes-e ez a módszer, azon azonban nem, hogy
hatékony. Európában vagy az Egyesült Államokban ilyen esetben a
megbüntetett vállalkozás évekig elhúzhatná jogi trükkökkel a határozat
végrehajtását, ám Kínában ez a lehetőség szóba sem jöhet. Ahogy a
nyugati világban az is elképzelhetetlen lenne, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>kiemelkedő kárt
okozó, sokat lopó vállalatvezetőt vagy pártfunkcionáriust kivégezzenek,
ami az ázsiai országban, kis túlzással, mindennapos dolog</b></span>. Érzékletes
példája lehet ennek <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a múlt heti, több mint száz halálos áldozatot
követelő <a href="http://mno.hu/kulfold/tiencsin-eljaras-indult-a-munkabiztonsagi-hivatal-vezetoje-ellen-1300604" target="_blank">tiencsini robbanás utóélete</a>:
fegyelem- és törvénysértés gyanúja miatt azonnal eljárást indítottak a
kínai állami munkabiztonsági hivatal igazgatója ellen, és aligha ússza
meg szárazon az a cég, amely minden előírásnak fittyet hányva több száz
tonna rendkívül mérgező anyagot tárolt a kikötőváros ipari negyedében, a
lakóházak közelében.</b></span></p>
<h3>Nem riad vissza a pártvezetés a kemény eszközöktől</h3>
<p>De <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>akkor sem jön zavarba a pártvezetés, amikor a felemelkedés
eszközeként használt szabad piac mond csődöt.</b></span> Az idei nyár jó példája
ennek. Szakértők már régóta mondogatták, hogy az elmúlt évtizedek kínai
növekedési modellje kifulladt, és át kell állni a belső fogyasztás
diktálta fejlődésre. A gazdaság lassulását jelző hírek megjelenése után <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/panik-uralkodik-a-kinai-tozsdeken-1294976" target="_blank">kitört júniusi tőzsdepánikot</a>
követően – amikor néhány hét alatt elvesztették értékük harmadát, azaz
3300 milliárd dollárt a kínai részvények – is kemény eszközökkel élt a
párt. Betiltották többek között a shortolást (az árfolyamesésre való
spekulációt), a vállalatvezetőknek és tulajdonosoknak pedig azt, hogy
túladjanak saját részvényeiken. Ezzel nagyjából sikerült is stabilizálni
az árfolyamokat. A csapásoknak azonban még nem volt vége: augusztus
elején kiderült, hogy júliusban 8,3 százalékkal esett vissza az export. A
kormány itt sem volt rest, s három lépésben <a href="http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/melyponton-a-kinai-fizetoeszkoz-de-nem-veletlenul-1299711" target="_blank">3-4 százalékkal gyengítette a jüant</a>,
hogy ösztönözze a kivitelt. Ez esetben összekötötték a kellemest a
hasznossal, ugyanis Kína már régóta szeretné elérni, hogy a jüan
bekerüljön a Nemzetközi Valutalap (IMF) valutakosarába, a dollár, az
euró és a japán jen mellé. A valutaalap pedig akkor lát erre esélyt, ha a
jüan értékét egyre inkább a piac határozza meg, a leértékelés pedig
ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)">Úgy tűnik tehát, hogy a kínai gazdaság mostanában ért el egy olyan
ponthoz, ahol már nem elegendő a jól megtanult világszínvonalú
gyártástechnológia. Ahhoz, hogy továbbfejlődjön, szükség lenne egy olyan
fejlett belső piacra, amely képes felvásárolni azt a töméntelen
mennyiségű terméket, amelyet a kínai gyárak ontanak magukból.</span> És talán
itt fordul visszájára a kínaiak sok tekintetben hasznos takarékossága.
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Van ugyan egy szűk réteg, amely már természetesnek tartja a nyugati
értelemben vett költekezést, de nem alakult még ki az a széles
középosztály, amely biztos felvevőpiacot jelentene az ipar számára. A
kínaiak többségében még él az évszázados ösztön, hogy minél olcsóbban,
minél takarékosabban kell élni, mert soha nem lehet tudni, mit hoz a
jövő.</b></span> Az európai és amerikai versenytársaknak azonban nem szabad
elfelejteniük, hogy <b>a gazdasági problémákra gyorsan és kötöttségek
nélkül válaszoló kínai döntési mechanizmus hatalmas versenyelőnyt jelent
a különböző megfontolások miatt lassú nyugati</b> szabályozási rendszerrel
szemben. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Lehet, hogy a kínai vezetők a belső piac bővítésére is tudják
már a megoldást?</b></span></p> </div></div>