[Grem] Ferenc József, Sisi, tragédiák, Magyarország - szöveg, képek

[Emoke Greschik]

 Elizabeth CsordĂĄs, k.LttagtĂłl egy mĂĄsik listĂĄrĂłl
Ferenc JĂłzsef magĂĄnĂŠletĂŠt tragĂŠdiĂĄk sora hĂĄlĂłzta be
[image: Elter TamĂĄs]Elter TamĂĄs <elter.tamas at origo.hu>2015.08.18. 22:00141
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150818-osztrak-magyar-monarchia-ferenc-jozsef-dualizmus-kiegyezes-deak-ferenc-tisza-kalman-erzsebet.html
Anyai intrikĂĄk

Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és Wittelsbach Zsófia
elsőszülött fia, Ferenc József 185 éve, 1830. augusztus 18-án látta meg a
napvilĂĄgot BĂŠcsben.

A hatvannyolc évig trónon ülő Ferenc József egy egész történelmi korszak
szimbĂłluma
ForrĂĄs: Wikipedia Commons

Az ifjú főherceget a történelem vihara és rendkívül becsvágyó anyja, a
mindenen és mindenkin átgázoló Zsófia főhercegné intrikái juttatták trónra,
az 1848-as őszi válság hatására december 2-án lemondatott V. Ferdinánd
helyĂŠre.

Wittelsbach ZsĂłfia, Ferenc JĂłzsef nagy befolyĂĄsĂş ĂŠdesanyja, aki ellenezte a
megbĂŠkĂŠlĂŠst a magyarokkal
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A konzervatív udvari körök az 1848. áprilisi magyar törvényeket szentesítő
és a forradalommal szemben erélytelennek – mellesleg gyengeelméjűnek is –
tartott "jĂłsĂĄgos FerdinĂĄnd" elmozdĂ­tĂĄsa utĂĄn,

a trónöröklés rendjét átlépve, a 18 éves főherceget jelölték osztrák
csĂĄszĂĄrnak.



Ferenc Károly főherceg, Ferenc József apja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Ferdinánd lemondása után jog szerint apját, Ferenc Károly főherceget
illette volna a korona, de a nemcsak otthon, hanem politikai Ăźgyekben is
krinolin helyett nadrágot viselő

ZsĂłfia erĂŠlyesen rĂĄparancsolt fĂŠrjĂŠre, hogy fiuk javĂĄra mondjon le
trónigényéről.



V. FerdinĂĄndot a magyar forradalmi kĂśvetelĂŠsek szentesĂ­tĂŠse, erĂŠlytelensĂŠge
ĂŠs gyengeelmĂŠjĹąsĂŠge miatt mondattĂĄk le az udvari puccs sorĂĄn
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az ifjú főherceget 1848. december 2-án, a csehországi Olmützben ausztriai
csĂĄszĂĄrrĂĄ vĂĄlasztottĂĄk, ĂŠs az ifjĂş ezzel kilĂŠpett a vilĂĄgtĂśrtĂŠnelem
szĂ­npadĂĄra.
Haynau ĂĄrnyĂŠkĂĄban

Amikor Ferenc JĂłzsefet ausztriai csĂĄszĂĄrrĂĄ koronĂĄztĂĄk, a Habsburg Birodalom
ĂŠpp egy sĂşlyos vĂĄlsĂĄgon ment keresztĂźl.

Az ifjú uralkodóra két ember, egykori tanítója, Metternich herceg és főleg
anyja, Zsófia főhercegné gyakorolt erős befolyást.



Metternich herceg volt az ifjĂş Ferenc JĂłzsef egyik tanĂ­tĂłja ĂŠs pĂŠldakĂŠpe
ForrĂĄs:Wikimedia Commons

ZsĂłfia a magyar fĂźggetlensĂŠgi harc kĂ­mĂŠletlen letĂśrĂŠsĂŠnek ĂŠs a "lĂĄzadĂł
magyarok" kemĂŠny megbĂźntetĂŠsĂŠnek volt a hĂ­ve.

KĂśzjogilag sajĂĄtos helyzet alakult ki; FerdinĂĄnd ugyanis az orszĂĄggyĹąlĂŠs
hozzĂĄjĂĄrulĂĄsa nĂŠlkĂźl nem mondhatott le ĂŠrvĂŠnyesen

Ferenc József javára a magyar koronáról. Így de jure, egészen 1849. április
14-ig – amikor Kossuth indítványára a debreceni országgyűlés kimondta a
Habsburg-ház trónfosztását – Ferdinánd maradt a magyar király.

Ferenc József 18 éves korában anyja, Zsófia főhercegné intrikái nyomán, a
trónöröklésben másokat megelőzve került trónra
ForrĂĄs: Origo

Mindez lehetővé tette az ifjú uralkodónak, hogy ne esküdjön fel a magyar
alkotmĂĄnyra, ĂŠs megtagadja az ĂĄprilisi tĂśrvĂŠnyek ĂŠrvĂŠnyessĂŠgĂŠt. A vilĂĄgosi
fegyverletĂŠtel utĂĄn a szĂśvetsĂŠges orosz cĂĄr ajĂĄnlĂĄsĂĄt elvetve ĂŠs ZsĂłfia,
valamint az ultrakonzervatĂ­v udvari kĂśrĂśk kĂśvetelĂŠsĂŠt magĂĄĂŠvĂĄ tĂŠve Ferenc
JĂłzsef szabad folyĂĄst engedett a Haynau nevĂŠvel fĂŠmjelzett, nemzetkĂśzi
tiltakozĂĄst is kivĂĄltĂł vĂŠres megtorlĂĄsnak.

BĂĄrĂł Julius von Haynau tĂĄborszernagy, az 1849 utĂĄni megtorlĂĄs irĂĄnyĂ­tĂłja, a
magyar tĂśrtĂŠnelem egyik negatĂ­v figurĂĄja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Haynau menesztĂŠse utĂĄn az uralkodĂł az 1851-es szilveszteri pĂĄtenssel
nyĂ­ltan abszolutista kormĂĄnyzĂĄst vezetett be.

A 17. századból származó közjogi elmélet, a jogeljátszási elv alapján –
amely szerint a kirĂĄly ellen fegyverrel felkelt orszĂĄg elvesztette
alkotmányos önállóságát – Magyarországot a birodalom tartományai közé
akartĂĄk beolvasztani.

Az ifjĂş Ferenc JĂłzsef magyar tĂĄbornoki uniformisban
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az Ăşgynevezett Bach-korszak ĂŠveiben felszĂĄmoltĂĄk a megyei ĂŠs a vĂĄrosi
ĂśnkormĂĄnyzatokat,

bevezették az osztrák törvényeket és oktatási rendszert, valamint erőteljes
germanizĂĄciĂłba kezdtek.  Ferenc JĂłzsef az 1850-es ĂŠvekben a bĂŠcsi udvar
beolvasztĂł tĂśrekvĂŠseivel szemben a passzĂ­v rezisztencia, azaz a tĂśrvĂŠnyeket
ĂŠs hatĂłsĂĄgi intĂŠzkedĂŠseket elszabotĂĄlĂł ellenĂĄllĂĄs fegyverĂŠt vĂĄlasztĂł
magyarsĂĄg szemĂŠben a leggyĹąlĂśletesebb figurĂĄvĂĄ vĂĄlt.
Új Duna menti birodalom a kiegyezés szellemében

Az 1850-es évek végére az erőszakos centralizációs kísérletek
megbicsaklottak a magyar nemzeti ellenĂĄllĂĄs gĂĄtjĂĄn, ĂŠs a Habsburg-hĂĄz
számára kedvezőtlenné vált nemzetközi helyzet miatt.

Cavour grĂłf, piemonti miniszterelnĂśk
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Cavour grĂłf, Piemont miniszterelnĂśke III. NapĂłleon csĂĄszĂĄrral szĂśvetkezve
1859-ben kirobbantotta a szĂĄrd-francia-osztrĂĄk hĂĄborĂşt, amely a solferinĂłi
csatavesztĂŠs utĂĄn Ausztria olaszorszĂĄgi birtokainak elvesztĂŠsĂŠvel jĂĄrt.

A kétfejű sas birodalma recsegett-ropogott, az állandósult belső feszültség
szĂŠtesĂŠssel fenyegette a csĂĄszĂĄrsĂĄgot.

A zsugorodĂł birodalom szĂĄmĂĄra egyre veszĂŠlyesebbĂŠ vĂĄlĂł helyzetben Ferenc
JĂłzsef felĂźlvizsgĂĄlta addig kĂśvetett politikĂĄjĂĄt.

Az 1859-es solferinĂłi ĂźtkĂśzetben Ausztria sĂşlyos veresĂŠget szenvedett
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

1859-ben menesztette az ĂśnkĂŠny szimbĂłlumĂĄvĂĄ vĂĄlt Bachot,

ĂŠs az 1860. oktĂłber 20-ĂĄn kiadott oktĂłberi diplomĂĄval visszaĂĄllĂ­totta az
1848 előtti, korlátozott hatáskörű országgyűlést. A reform következő
lĂŠpĂŠsekĂŠnt - az uralkodĂł ĂĄltal 1861. februĂĄr 26-ĂĄn szentesĂ­tett februĂĄri
pátenssel - az azonos jogokat élvező tartományi országgyűlések fölé egy
kĂŠtkamarĂĄs birodalmi gyĹąlĂŠst (Reichstag) emelt, amelynek 383 helyĂŠre
Magyarország 85, Erdély pedig 26 képviselőt delegálhatott.

Az 1861-es orszĂĄggyĹąlĂŠs azonban elvetette a csĂĄszĂĄr reformjĂĄt, ami miatt
Ferenc JĂłzsef ismĂŠt felfĂźggesztette az alkotmĂĄnyt,

feloszlatta az orszĂĄggyĹąlĂŠst, ĂŠs Schmerling helytartĂłsĂĄga alatt rendeleti
kormĂĄnyzĂĄst vezetett be.

Ferenc József portréja az 1860-as évek elejéről
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az 1864-es porosz-osztrĂĄk-dĂĄn hĂĄborĂş utĂĄn - Ausztria katonai sikerei
ellenére – azonban tovább romlott a helyzet.

A felemelkedő erős militarista hatalom, Poroszország nem akart Ausztriával
kĂśzĂśskĂśdni,

ĂŠs Otto von Bismarck elhatĂĄrozta, hogy kiiktatja a Habsburgokat a nĂŠmet
egység megteremtésére irányuló versengésből.

Otto von Bismarck, a német egység megteremtője az 1878-as berlini
kongresszuson (a kĂŠpen kĂśzĂŠpen). Mellette baloldalt AndrĂĄssy Gyula grĂłf, a
Monarchia akkori kĂśzĂśs kĂźlĂźgyminisztere ĂĄll
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az uralkodĂł magyarkĂŠrdĂŠsben kĂśvetett politikĂĄjĂĄban ekkor gyĂśkeres fordulat
következett be; a kedvezőtlen helyzet és felesége, a magyarokkal erősen
rokonszenvező szépséges Erzsébet császárné befolyására

1864 elejĂŠn titokban jelezte tĂĄrgyalĂĄsi szĂĄndĂŠkĂĄt a megegyezĂŠs gondolatĂĄt
képviselő Deák Ferencnek.



DeĂĄk Ferenc, a "haza bĂślcse", a kiegyezĂŠs kĂśzjogi alapjainak kidolgozĂłja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Erre reagĂĄlva DeĂĄk 1864 ĂĄprilisĂĄban megjelent hĂ­res hĂşsvĂŠti cikkĂŠben
fejtette ki azokat a kĂśzjogi gondolatokat, amelyek a kiegyezĂŠs alapjĂĄvĂĄ
vĂĄltak. A magyarsĂĄggal valĂł tĂśrtĂŠnelmi kiegyezĂŠshez az 1866-os
porosz-osztrák háborúban elszenvedett königgrätzi vereség adta meg a végső
lĂśkĂŠst.

Az 1866-os kÜniggrätzi csata
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A forradalmak ĂŠs a neoabszolutizmus sĂśtĂŠt ĂŠvei utĂĄn egy Ăşj ĂŠs Ă­gĂŠretes
jövő, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésének kapujában állt az ország.
Te Deum a budavĂĄri Nagyboldogasszony-templomban

1867 tavaszĂĄra megszĂźletett az a kĂśzjogi megĂĄllapodĂĄs, amely a magyar
történelem elkövetkező évtizedeit meghatározta.

HelyreĂĄllĂ­tottĂĄk a magyar alkotmĂĄnyt ĂŠs az orszĂĄggyĹąlĂŠs szuverenitĂĄsĂĄt

a hadĂźgy, a pĂŠnz ĂŠs a kĂźlĂźgyek kĂśzĂśs irĂĄnyĂ­tĂĄs alĂĄ helyezĂŠse mellett,
valamint döntés született a felelős kormány felállításáról.

Pest-Buda lĂĄtkĂŠpe a kiegyezĂŠs kĂśrnyĂŠkĂŠn, egykorĂş festmĂŠnyen
ForrĂĄs:Wikimedia Commons

MagyarorszĂĄg ugyanazt a jogĂĄllĂĄst kapta meg, mint Ausztria, a reform
eredmĂŠnyekĂŠnt egy, az uralkodĂł szemĂŠlye ĂŠs a Pragmatica Sanctio ĂĄltal
ĂśsszekĂśtĂśtt reĂĄluniĂł, alkotmĂĄnyos monarchia jĂśtt lĂŠtre. A folyamatot a
fényes külsőségek között megrendezett és a budavári
Nagyboldogasszony-templomban (ma MĂĄtyĂĄs-templom) 1867. jĂşnius 8-ĂĄn
celebrĂĄlt koronĂĄzĂĄs pecsĂŠtelte meg.

Az OsztrĂĄk-Magyar Monarchia kĂśzĂŠpcĂ­mere
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A kirĂĄlyi pĂĄr mĂĄr jĂşnius 4-ĂŠn megĂŠrkezett a budai vĂĄrba.

Ferenc JĂłzsef kiĂĄllĂ­totta a magyar alkotmĂĄnyossĂĄgot szavatolĂł hitlevelet,
ĂŠs letette az eskĂźt az orszĂĄg tĂśrvĂŠnyeire.

A megbĂŠkĂźlĂŠs jegyĂŠben ĂĄltalĂĄnos amnesztiĂĄt hirdetett az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének, és a koronázási
ajĂĄndĂŠkkĂŠnt kapott 100 ezer aranyforintot teljes egĂŠszĂŠben az 1848-as
hadirokkantak, -Ăśzvegyek ĂŠs -ĂĄrvĂĄk javĂĄra ajĂĄnlotta fel.

Ferenc JĂłzsef koronĂĄzĂĄsa a budavĂĄri Nagyboldogasszony-templomban
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

1867. június 8-án verőfényes nap virradt a budai várnegyedre. Az utcákat
ellepte a kĂ­vĂĄncsi tĂśmeg. A kirĂĄlyi pĂĄr az elmĂşlt ĂŠvtizedek
reményvesztettségétől megszabadult tömeg viharos ovációja közepette, fényes
lovas bandérium és testőrök kíséretében vonult a koronázási templomhoz.
Odabent a felkenĂŠs utĂĄn az 1848-as, tĂĄvollĂŠtĂŠben halĂĄlraĂ­tĂŠlt egykori
honvédezredes, a felelős kormány dezignált miniszterelnöke, Andrássy Gyula
grĂłf ĂŠs Simor JĂĄnos hercegprĂ­mĂĄs, esztergomi ĂŠrsek helyezte a Szent KoronĂĄt
Ferenc JĂłzsef fejĂŠre.

A koronázási domb a belvárosi plébániatemplom előtt, egykorú felvételen
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az ünnepi aktus után Andrássy lekapta fejéről kócsagtollas süvegét, és azt
meglengetve harsányan felkiáltott: „Éljen a király!”  A templomban szorongó
meghívott főrendek és a templom előtt összeverődött tömeg egy emberként
visszahangozták: „Éljen a király!” Felhangzott Liszt Ferenc erre az
alkalomra komponĂĄlt koronĂĄzĂĄsi misĂŠje, majd

a koronĂĄzĂĄsi menet harangzĂşgĂĄs ĂŠs a Pestig sorfalat ĂĄllĂł tĂśmeg harsĂĄny
ĂŠljenzĂŠse kĂśzepette a belvĂĄrosi plĂŠbĂĄniatemplom elĂŠ vonult.



A szimbolikus kardcsapĂĄsok a koronĂĄzĂĄsi dombon, egykorĂş ĂĄbrĂĄn
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Ferenc JĂłzsef Szent IstvĂĄn palĂĄstjĂĄban, fejĂŠn a Szent KoronĂĄval
felvágtatott a templom előtt a vármegyék földjéből összehordott dombra, és
a koronĂĄzĂĄsi karddal jelkĂŠpesen a nĂŠgy ĂŠgtĂĄj felĂŠ vĂĄgva jelezte, hogy
minden külső ellenségtől megvédi az országot. Megszületett az
OsztrĂĄk-Magyar Monarchia.
Boldog bĂŠkeĂŠvek ĂŠs boldogtalan magĂĄnĂŠlet

A kiegyezést követő évtizedek, különösen Tisza Kálmán hosszú, 1875-től
1890-ig tartĂł miniszterelnĂśksĂŠge alatt

Magyarország történetében addig soha nem tapasztalt prosperálás kezdődött.



Tisza KĂĄlmĂĄn miniszterelnĂśk
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A század közepén még a feudális örökséget nyögő ország a
konzervatív-liberális politikának köszönhetően az 1890-es évekre a korabeli
Európa élvonalába küzdötte fel magát. Az 1880-as évektől kiterjedt
építkezések indultak meg; báró Podmaniczky Frigyes, "Budapest vőlegénye"
koordinálásával az ország fővárosa provinciális településből viharos
gyorsasággal fejlődő, Párizs és Bécs fényeivel versengő metropolisszá
fejlődött.

Az AndrĂĄssy Ăşt az 1890-es ĂŠvekben
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A Sugárút (ma Andrássy út), a Nagykörutat övező bérpaloták, majd a
kontinens első földalatti vasútja,

a vidĂŠki nagyvĂĄrosok ma is ismert kĂśzpontjai mind e virĂĄgzĂł korszak emlĂŠkĂŠt
őrzik.

KiĂŠpĂźlt a vasĂşti hĂĄlĂłzat, pezsgett a kulturĂĄlis ĂŠlet.

A fĂśldalatti az 1890-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A korszakot a liberalizmus jellemezte; az 1894-ben megalkotott hĂĄzassĂĄgi
tĂśrvĂŠny bevezette a polgĂĄri hĂĄzassĂĄgkĂśtĂŠst,

a felekezeti tĂśrvĂŠny garantĂĄlta a vallĂĄsszabadsĂĄgot, az emancipĂĄciĂł pedig
megnyitotta az orszĂĄg polgĂĄrosodĂĄsĂĄban komoly szerepet jĂĄtszĂł zsidĂłsĂĄg
előtt a legmagasabb állami közhivatalokat, illetve a nemesi és arisztokrata
rang elnyerésének lehetőségét.

Az Andrássy-kormány a kiegyezés után elsőként hivatalba lépett
minisztertanĂĄcs
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A Monarchia polgárai már az 1880-as évektől a világ összes országába
ĂŠrvĂŠnyes Ăştlevelet kaphattak,

a köz- és felsőoktatás színvonala pedig európai mércével is magas szinten
állt. A korszak képző-, valamint zeneművészete, továbbá az irodalom és a
tudomĂĄny ĂśrĂśkbecsĹą darabjai ugyancsak a Ferenc JĂłzsef-i kor virĂĄgzĂł
ĂŠvtizedeit reprezentĂĄljĂĄk.

Színezett kép a Sugárútról, az 1890-es évekből
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A birodalom élén álló és azt megtestesítő uralkodó korábban gyűlölt
szemĂŠlye a szĂĄzadfordulĂł idejĂŠre mĂĄr ĂĄltalĂĄnos kĂśztiszteletnek ĂŠs
megbecsĂźlĂŠsnek Ăśrvendett. A tĂśrtĂŠnelmi legenda szerint Zichy AntĂłnia
grófnő, a mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, amikor 1849-ben
az ifjĂş uralkodĂł elutasĂ­totta fĂŠrje kegyelmi kĂŠrvĂŠnyĂŠt, ĂĄtokkal sĂşjtotta
Ferenc JĂłzsefet.

Zichy Antónia grófnő portréja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Hogy így történt-e, vagy sem, nem tudjuk, de tény, hogy az ősz királyt
hosszĂşra nyĂşlt uralkodĂĄsa alatt csalĂĄdi tragĂŠdiĂĄk egĂŠsz sora ĂŠrte.
Sisi, a bolyongó „mater dolorosa”

Ferenc József 1854. április 24-én vette nőül Wittelsbach Erzsébetet, a
magyarok iránt kezdettől fogva erősen rokonszenvező bajor hercegnőt.

ErzsĂŠbet csĂĄszĂĄrnĂŠ fotĂłja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A legendĂĄs szĂŠpsĂŠgĹą, rendkĂ­vĂźl mĹąvelt ĂŠs szabad szellemĹą csĂĄszĂĄrnĂŠ
felkorbĂĄcsolta a bĂŠcsi udvar ĂłkonzervatĂ­van poshadt ĂĄllĂłvizĂŠt.

Szinte minden kĂŠrdĂŠsben konfliktusba kerĂźlt anyĂłsĂĄval, ZsĂłfiĂĄval,

aki nehezen viselte el fia feletti befolyĂĄsĂĄnak olvadĂĄsĂĄt, valamint az
Erzsébet által képviselt „tűrhetetlen” liberális nézeteket, mind az
1858-ban megszĂźletett trĂłnĂśrĂśkĂśs nevelĂŠsĂŠnek kĂŠrdĂŠsĂŠben, mind pedig
magyarbarĂĄtsĂĄga miatt.

Ferenc JĂłzsef ĂŠs Sisi hĂĄzassĂĄgkĂśtĂŠsĂźk idejĂŠn, 1854-ben
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Sisi anyósa nagy bosszúságára meghívta az udvarba Falk Miksát, akitől
magyar nyelvleckéket vett, és tüntetően sokat tartózkodott Magyarországon.

Az ĂŠles eszĹą ĂŠs a nemzetkĂśzi politikai kĂŠrdĂŠsekben is kivĂĄlĂłan eligazodĂł
ErzsĂŠbet ugyan nem avatkozott az ĂĄllamĂźgyekbe, de fĂŠrje nĂŠgyszemkĂśzt
gyakran kikĂŠrte okos tanĂĄcsait.

Sisi messze földön híres volt szépségéről
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Erzsébet erősen támogatta a magyarokkal történő kiegyezést, Magyarországot
tekintve a Monarchia egyik legfontosabb pillĂŠrĂŠnek.

Szerelmi kapcsolatuk azonban viszonylag gyorsan kihĹąlt az ĂĄllandĂł
konfliktusok ĂŠs nĂŠzeteltĂŠrĂŠsek miatt;

az anyja és felesége között őrlődő császár a munkába, Sisi pedig az egyre
hosszabbra nyĂşlĂł magyarorszĂĄgi ĂŠs kĂźlfĂśldi utazĂĄsaiba menekĂźlt.

Ferenc József a testvéreivel. Fotó az 1860-as évek elejéről
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az uralkodói párt elsőszülött gyermekük, Zsófia Friderika halálával érte az
első sorscsapás, a kislány alig kétévesen hunyt el.

Katharina Schratt bécsi színésznőt Sisi mutatta be Ferenc Józsefnek.
Kapcsolatuk a csĂĄszĂĄr halĂĄlĂĄig tartott
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Ferenc Józsefet 1867-ban érte utol a következő családi tragédia: szeretett
testvĂŠrĂśccsĂŠt, a jĂł kedĂŠlyĹą ĂŠs tehetsĂŠges MiksĂĄt, a II. MexikĂłi CsĂĄszĂĄrsĂĄg
uralkodĂłjĂĄt a mexikĂłi polgĂĄrhĂĄborĂşban, alig tĂśbb mint tĂ­z nappal a budai
koronĂĄzĂĄs utĂĄn Benito JuĂĄrez kivĂŠgeztette.

Ferenc JĂłzsef Ăśccse, Miksa, mexikĂłi csĂĄszĂĄri ornĂĄtusban
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A császári pár kapcsolatát erősen megrontotta a trónörökös nevelése körüli
vita,

amelyből végül is az anyós került ki győztesen, gyakorlatilag elszakítva
Rudolfot az anyjĂĄtĂłl.

Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia főhercegné egy 1883-ban készült
fotĂłn
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Sisi – különösen Rudolf máig tisztázatlan mayerlingi halála után – ezt
élete végéig nem bocsátotta meg magának. Így összes szeretetét az 1868-ban
született negyedik gyermekükre, Mária Valéria főhercegnőre pazarolta, akit
BudĂĄn magyarrĂĄ kĂ­vĂĄnt nevelni.

AndrĂĄssy grĂłf BenczĂşr Gyula ĂĄltal festett portrĂŠja
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

( A korabeli – egyébként valótlan – pletykák szerint a főhercegnő apja a
fess magyar miniszterelnĂśk, AndrĂĄssy Gyula grĂłf volt, aki irĂĄnt a csĂĄszĂĄrnĂŠ
szemmel láthatóan erős szimpátiát tanúsított.)

Erzsébet egyik késői fotója
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Rudolf 1889. januĂĄr 30-ai rejtĂŠlyes halĂĄla utĂĄn a mĂŠly depressziĂłba esett,

vigasztalhatatlan kirĂĄlynĂŠ szinte alig tartĂłzkodott BĂŠcsben, lelkiismerete
elől menekülve hátralévő éveit nagyobbrészt a császárvároson kívül töltötte.

A Sisit halálosan megsebesítő terrorista, Lucheni fotója
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Ferenc JĂłzsefet felesĂŠgĂŠvel kapcsolatosan sem kĂ­mĂŠlte meg a sors; a Genfben
tartĂłzkodĂł csĂĄszĂĄrnĂŠ ellen 1898. szeptember 10-ĂŠn Luigi Lucheni, egy olasz
anarchista halĂĄlos merĂŠnyletet kĂśvetett el.
„Az élet semmitől sem kímélt meg”

Ferenc JĂłzsefnek fiĂĄval, a bohĂŠm ĂŠs liberĂĄlis, ĂĄm anyjĂĄhoz hasonlĂłan
briliáns elméjű Rudolffal kezdettől fogva ambivalens volt a viszonya. A
koronaherceg tisztán látta, hogy a Monarchia hosszú távú jövőjéhez további
reformok szĂźksĂŠgesek.

Rudolf koronaherceg, a trĂłnĂśrĂśkĂśs
ForrĂĄs: Library Of Congress

ApjĂĄval szĂĄmos konfliktusa volt e kĂŠrdĂŠsben, de

kicsapongó életmódja, valamint nőügyei miatt a későbbiekben még jobban
megromlott a kapcsolatuk.

Mindez oda vezetett, hogy Mayerling előtt két nappal egy heves szóváltás
sorĂĄn Ferenc JĂłzsef azt vĂĄgta a fia fejĂŠhez, hogy nem mĂŠltĂł a trĂłnra. Az
1889. január 30-án 17 éves szeretőjével, Vetsera  Mária baronesszel közösen
elkĂśvetett ĂĄllĂ­tĂłlagos ĂśngyilkossĂĄga
<http://aktiv.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150201-mayerling-rudolf-foherceg-osztrak-magyar-monarchia.html>
után Ferenc József unokatestvére, Ferenc Ferdinánd főherceg lett a
trĂłnĂśrĂśkĂśs.

Rudolf szeretője, a 17 éves Vetsera Mária bárónő
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A főherceg ugyancsak fekete báránynak számított az idős uralkodó szemében

a Monarchia ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄra szĂĄnt radikĂĄlis reformtervei, valamint a Chotek
Zsófia grófnővel 1900-ban megkötött morganatikus, „rangon aluli”
házasságkötése miatt. Ferenc Ferdinánd tűrhetetlennek tartotta a kettős
pillĂŠrĹą, osztrĂĄk-magyar szupremĂĄciĂĄn alapulĂł monarchiĂĄt.

Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös radikálisan meg akarta reformálni a
MonarchiĂĄt
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

NyĂ­ltan vallotta, hogy trĂłnra kerĂźlĂŠse utĂĄn olyan hĂĄrmas ĂĄllamszĂśvetsĂŠggĂŠ
alakítja a Monarchiát, amelyben a harmadik pillér – a magyarok rovására – a
szlávság lesz. Az 1890-es évek közepétől kiteljesedő pénzügyi és politikai
válság a 20. század első évtizedében tartós nagyhatalmi szembenállássá
fajult. Ferenc JĂłzsef a bĂŠke hĂ­ve volt, ĂŠs sokĂĄig ellenĂĄllt az 1908-ban
vezérkari főnökké lett Hötzendorf, valamint a körülötte csoportosuló
kardcsörtető szoldateszka balkáni kérdésekben erőteljes és fegyveres
fellĂŠpĂŠst szorgalmazĂł terveinek.

A császár időskori portréja, 1910 körül
ForrĂĄs: Library Of Congress

Az 1914. jĂşnius 28-ĂĄn SzarajevĂłban eldĂśrdĂźlt pisztolylĂśvĂŠsek nemcsak a
trĂłnĂśrĂśkĂśs ĂŠs felesĂŠge ĂŠletĂŠt oltottĂĄk ki, hanem utĂłbb a bomlĂĄs kezdetĂŠt
jelző startlövésnek bizonyultak.

Az élet semmitől sem kímélt meg”

– ezekkel a szavakkal fogadta az agg uralkodó a szarajevói merénylet hírét.


Az 1914. július 28-ai hadüzenettel megpecsételődött a „boldog békeévek”
korszaka;

az első világháborúval elsüllyedő régi világ helyére egy új és
kiszĂĄmĂ­thatatlanul komisz korszak lĂŠpett.

Az idős császár Károly és a pármai Zita esküvőjén 1912-ben. A főherceg IV.
KĂĄroly nĂŠven a Monarchia utolsĂł uralkodĂłja lett
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

Az idős császár, akinek 68 éves uralkodásánál csak XIV. Lajos és II. János
lichtensteini herceg Ăźlt tovĂĄbb a trĂłnon EurĂłpa tĂśrtĂŠnetĂŠben, mĂĄr nem ĂŠlte
meg birodalma bukĂĄsĂĄt.

Ferenc JĂłzsef 1916. november 21-ĂŠn, 86 ĂŠves korĂĄban hunyt el SchĂśnbrunnban.

UtĂłdĂĄra, a jĂł szĂĄndĂŠkĂş, ĂĄm tehetetlen IV. KĂĄrolyra vĂĄrt a hĂĄlĂĄtlan feladat,
a Monarchia felszĂĄmolĂĄsĂĄnak szentesĂ­tĂŠse.

SzarajevĂł, 1914. jĂşnius 28. A felvĂŠtel azt a pillanatot ĂĄbrĂĄzolja, amint a
végzetes lövéseket leadó merénylőt, Gavrilo Principet leteperik
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

 Winston Churchill  A második világháború című memoárkötetében az első
vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni nagyhatalmi rendezĂŠs egyik legsĂşlyosabb hibĂĄjĂĄnak
tartotta a Monarchia szĂŠtrombolĂĄsĂĄt.

Ferenc JĂłzsef a ravatalon
ForrĂĄs: Wikimedia Commons

A 20. szĂĄzadi pusztĂ­tĂł vilĂĄgĂŠgĂŠsek, a hideghĂĄborĂş vagy a napjainkban
fenyegető globális válságok árnyékában a Ferenc József-i kor megszépülve,
mint az abbáziai korzó, a bécsi keringő vagy a vasárnapi andalító térzene,
a bĂŠkebeli bĂŠke vilĂĄga maradt fenn a tĂĄvoli utĂłkor emlĂŠkezetĂŠben.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150824/d17c1287/attachment.html