<div dir="ltr"><div>
<font size="2">Elizabeth Csordás, k.Lttagtól egy másik listáról</font><br></div><div><h1>Ferenc József magánéletét tragédiák sora hálózta be</h1>
<div>
<div>
<div><span style="vertical-align:bottom;width:102px;min-height:20px"></span></div>
</div><a href="mailto:elter.tamas@origo.hu" title="Elter Tamás" target="_blank"><img src="http://static.origos.hu/s/img/authors/dr_elter_tamas.jpg" alt="Elter Tamás"><span rel="author">Elter Tamás</span></a><span datetime="2015-08-18T22:00">2015.08.18. 22:00</span><span style="display:inline">141<br></span><a href="http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150818-osztrak-magyar-monarchia-ferenc-jozsef-dualizmus-kiegyezes-deak-ferenc-tisza-kalman-erzsebet.html" target="_blank">http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150818-osztrak-magyar-monarchia-ferenc-jozsef-dualizmus-kiegyezes-deak-ferenc-tisza-kalman-erzsebet.html</a></div></div><h2>Anyai intrikák</h2>
<p>Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és Wittelsbach Zsófia
elsőszülött fia, Ferenc József 185 éve, 1830. augusztus 18-án látta meg a
napvilágot Bécsben.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1209/20120927-kiegyezes-i-ferenc-jozsef-magyar-kiraly4.jpg?w=644&h=429" height="429" width="644"><div>
<p>A hatvannyolc évig trónon ülő Ferenc József egy egész történelmi korszak szimbóluma</p><span>Forrás: Wikipedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az ifjú főherceget a történelem vihara és rendkívül becsvágyó anyja, a
mindenen és mindenkin átgázoló Zsófia főhercegné intrikái juttatták
trónra, az 1848-as őszi válság hatására december 2-án lemondatott V.
Ferdinánd helyére. </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081833.jpg?w=644&h=806" height="806" width="644"><span></span><div>
<p>Wittelsbach Zsófia, Ferenc József nagy befolyású édesanyja, aki ellenezte a megbékélést a magyarokkal</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A konzervatív udvari körök az 1848. áprilisi magyar törvényeket
szentesítő és a forradalommal szemben erélytelennek – mellesleg
gyengeelméjűnek is – tartott "jóságos Ferdinánd" elmozdítása után,</p>
<p><span><span>a trónöröklés rendjét átlépve, a 18 éves főherceget jelölték osztrák császárnak. </span></span></p>
<p> </p>
<div style="width:480px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia2.jpg?w=478&h=600" height="600" width="478"><div>
<p>Ferenc Károly főherceg, Ferenc József apja</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Ferdinánd lemondása után jog szerint apját, Ferenc Károly főherceget
illette volna a korona, de a nemcsak otthon, hanem politikai ügyekben is
krinolin helyett nadrágot viselő</p>
<p><span><span>Zsófia erélyesen ráparancsolt férjére, hogy fiuk javára mondjon le trónigényéről. </span></span></p>
<p> </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081834.jpg?w=644&h=859" height="859" width="644"><span></span><div>
<p>V. Ferdinándot a magyar forradalmi
követelések szentesítése, erélytelensége és gyengeelméjűsége miatt
mondatták le az udvari puccs során</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az ifjú főherceget 1848. december 2-án, a csehországi Olmützben
ausztriai császárrá választották, és az ifjú ezzel kilépett a
világtörténelem színpadára.</p>
<h2>Haynau árnyékában</h2>
<p>Amikor Ferenc Józsefet ausztriai császárrá koronázták, a Habsburg Birodalom épp egy súlyos válságon ment keresztül.</p>
<p><span>Az ifjú uralkodóra két ember, egykori tanítója, Metternich herceg és főleg anyja, Zsófia főhercegné gyakorolt erős befolyást. </span></p>
<p> </p>
<div style="width:484px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818.jpeg?w=482&h=644" height="644" width="482"><span></span><div>
<p>Metternich herceg volt az ifjú Ferenc József egyik tanítója és példaképe</p><span>Forrás:Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Zsófia a magyar függetlenségi harc kíméletlen letörésének és a "lázadó magyarok" kemény megbüntetésének volt a híve.</p>
<p><span><span>Közjogilag sajátos helyzet alakult ki; Ferdinánd ugyanis az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem mondhatott le érvényesen</span></span></p>
<p>Ferenc József javára a magyar koronáról. Így de jure, egészen 1849.
április 14-ig – amikor Kossuth indítványára a debreceni országgyűlés
kimondta a Habsburg-ház trónfosztását – Ferdinánd maradt a magyar
király.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1503/20150313184816.jpg?w=644&h=645" height="645" width="644"><span></span><div>
<p>Ferenc József 18 éves korában anyja, Zsófia főhercegné intrikái nyomán, a trónöröklésben másokat megelőzve került trónra</p><span>Forrás: Origo</span></div>
</div>
<p>Mindez lehetővé tette az ifjú uralkodónak, hogy ne esküdjön fel a
magyar alkotmányra, és megtagadja az áprilisi törvények érvényességét. A
világosi fegyverletétel után a szövetséges orosz cár ajánlását elvetve
és Zsófia, valamint az ultrakonzervatív udvari körök követelését magáévá
téve Ferenc József szabad folyást engedett a Haynau nevével fémjelzett,
nemzetközi tiltakozást is kiváltó véres megtorlásnak.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081836.jpg?w=644&h=807" height="807" width="644"><span></span><div>
<p>Báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni megtorlás irányítója, a magyar történelem egyik negatív figurája</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>Haynau menesztése után az uralkodó az 1851-es szilveszteri pátenssel nyíltan abszolutista kormányzást vezetett be. </span></span></p>
<p>A 17. századból származó közjogi elmélet, a jogeljátszási elv alapján
– amely szerint a király ellen fegyverrel felkelt ország elvesztette
alkotmányos önállóságát – Magyarországot a birodalom tartományai közé
akarták beolvasztani.</p>
<div style="width:570px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia4.jpg?w=568&h=801" height="801" width="568"><div>
<p>Az ifjú Ferenc József magyar tábornoki uniformisban</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>Az úgynevezett Bach-korszak éveiben felszámolták a megyei és a városi önkormányzatokat,</span></span></p>
<p>bevezették az osztrák törvényeket és oktatási rendszert, valamint
erőteljes germanizációba kezdtek. Ferenc József az 1850-es években a
bécsi udvar beolvasztó törekvéseivel szemben a passzív rezisztencia,
azaz a törvényeket és hatósági intézkedéseket elszabotáló ellenállás
fegyverét választó magyarság szemében a leggyűlöletesebb figurává vált.</p>
<h2>Új Duna menti birodalom a kiegyezés szellemében</h2>
<p>Az 1850-es évek végére az erőszakos centralizációs kísérletek
megbicsaklottak a magyar nemzeti ellenállás gátján, és a Habsburg-ház
számára kedvezőtlenné vált nemzetközi helyzet miatt.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081837.jpg?w=644&h=798" height="798" width="644"><span></span><div>
<p>Cavour gróf, piemonti miniszterelnök</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Cavour gróf, Piemont miniszterelnöke III. Napóleon császárral
szövetkezve 1859-ben kirobbantotta a szárd-francia-osztrák háborút,
amely a solferinói csatavesztés után Ausztria olaszországi birtokainak
elvesztésével járt. </p>
<p><span>A kétfejű sas birodalma recsegett-ropogott, az állandósult belső feszültség széteséssel fenyegette a császárságot. </span></p>
<p>A zsugorodó birodalom számára egyre veszélyesebbé váló helyzetben Ferenc József felülvizsgálta addig követett politikáját.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081838.jpg?w=644&h=420" height="420" width="644"><span></span><div>
<p>Az 1859-es solferinói ütközetben Ausztria súlyos vereséget szenvedett</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span>1859-ben menesztette az önkény szimbólumává vált Bachot,</span></p>
<p>és az 1860. október 20-án kiadott októberi diplomával visszaállította
az 1848 előtti, korlátozott hatáskörű országgyűlést. A reform következő
lépéseként - az uralkodó által 1861. február 26-án szentesített
februári pátenssel - az azonos jogokat élvező tartományi országgyűlések
fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlést (Reichstag) emelt, amelynek 383
helyére Magyarország 85, Erdély pedig 26 képviselőt delegálhatott.</p>
<p><span><span>Az 1861-es országgyűlés azonban elvetette a császár reformját, ami miatt Ferenc József ismét felfüggesztette az alkotmányt,</span></span></p>
<p>feloszlatta az országgyűlést, és Schmerling helytartósága alatt rendeleti kormányzást vezetett be.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081839.jpg?w=644&h=788" height="788" width="644"><span></span><div>
<p>Ferenc József portréja az 1860-as évek elejéről</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az 1864-es porosz-osztrák-dán háború után - Ausztria katonai sikerei ellenére – azonban tovább romlott a helyzet.</p>
<p><span><span>A felemelkedő erős militarista hatalom, Poroszország nem akart Ausztriával közösködni,</span></span></p>
<p>és Otto von Bismarck elhatározta, hogy kiiktatja a Habsburgokat a német egység megteremtésére irányuló versengésből.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081840.jpg?w=644&h=326" height="326" width="644"><div>
<p>Otto von Bismarck, a német egység
megteremtője az 1878-as berlini kongresszuson (a képen középen).
Mellette baloldalt Andrássy Gyula gróf, a Monarchia akkori közös
külügyminisztere áll</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az uralkodó magyarkérdésben követett politikájában ekkor gyökeres
fordulat következett be; a kedvezőtlen helyzet és felesége, a
magyarokkal erősen rokonszenvező szépséges Erzsébet császárné
befolyására</p>
<p><span><span>1864 elején titokban jelezte tárgyalási szándékát a megegyezés gondolatát képviselő Deák Ferencnek.</span></span></p>
<p> </p>
<div style="width:366px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia9.jpg?w=364&h=519" height="519" width="364"><div>
<p>Deák Ferenc, a "haza bölcse", a kiegyezés közjogi alapjainak kidolgozója</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Erre reagálva Deák 1864 áprilisában megjelent híres húsvéti cikkében
fejtette ki azokat a közjogi gondolatokat, amelyek a kiegyezés alapjává
váltak. A magyarsággal való történelmi kiegyezéshez az 1866-os
porosz-osztrák háborúban elszenvedett königgrätzi vereség adta meg a
végső lökést.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081841.jpg?w=644&h=318" height="318" width="644"><span></span><div>
<p>Az 1866-os königgrätzi csata</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A forradalmak és a neoabszolutizmus sötét évei után egy új és
ígéretes jövő, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésének kapujában
állt az ország.</p>
<h2>Te Deum a budavári Nagyboldogasszony-templomban</h2>
<p>1867 tavaszára megszületett az a közjogi megállapodás, amely a magyar történelem elkövetkező évtizedeit meghatározta.</p>
<p><span><span>Helyreállították a magyar alkotmányt és az országgyűlés szuverenitását </span></span></p>
<p>a hadügy, a pénz és a külügyek közös irányítás alá helyezése mellett,
valamint döntés született a felelős kormány felállításáról.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081842.jpg?w=644&h=425" height="425" width="644"><div>
<p>Pest-Buda látképe a kiegyezés környékén, egykorú festményen</p><span>Forrás:Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Magyarország ugyanazt a jogállást kapta meg, mint Ausztria, a reform
eredményeként egy, az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio által
összekötött reálunió, alkotmányos monarchia jött létre. A folyamatot a
fényes külsőségek között megrendezett és a budavári
Nagyboldogasszony-templomban (ma Mátyás-templom) 1867. június 8-án
celebrált koronázás pecsételte meg.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081843.jpg?w=644&h=406" height="406" width="644"><span></span><div>
<p>Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A királyi pár már június 4-én megérkezett a budai várba.</p>
<p><span>Ferenc József kiállította a magyar alkotmányosságot szavatoló hitlevelet, és letette az esküt az ország törvényeire.</span></p>
<p>A megbékülés jegyében általános amnesztiát hirdetett az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének, és a koronázási
ajándékként kapott 100 ezer aranyforintot teljes egészében az 1848-as
hadirokkantak, -özvegyek és -árvák javára ajánlotta fel.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081844.jpg?w=644&h=416" height="416" width="644"><div>
<p>Ferenc József koronázása a budavári Nagyboldogasszony-templomban</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>1867. június 8-án verőfényes nap virradt a budai várnegyedre. Az
utcákat ellepte a kíváncsi tömeg. A királyi pár az elmúlt évtizedek
reményvesztettségétől megszabadult tömeg viharos ovációja közepette,
fényes lovas bandérium és testőrök kíséretében vonult a koronázási
templomhoz. Odabent a felkenés után az 1848-as, távollétében
halálraítélt egykori honvédezredes, a felelős kormány dezignált
miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf és Simor János hercegprímás,
esztergomi érsek helyezte a Szent Koronát Ferenc József fejére.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081845.jpg?w=644&h=778" height="778" width="644"><span></span><div>
<p>A koronázási domb a belvárosi plébániatemplom előtt, egykorú felvételen</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az ünnepi aktus után Andrássy lekapta fejéről kócsagtollas süvegét,
és azt meglengetve harsányan felkiáltott: „Éljen a király!” A
templomban szorongó meghívott főrendek és a templom előtt összeverődött
tömeg egy emberként visszahangozták: „Éljen a király!” Felhangzott Liszt
Ferenc erre az alkalomra komponált koronázási miséje, majd</p>
<p><span><span>a koronázási menet harangzúgás és a Pestig
sorfalat álló tömeg harsány éljenzése közepette a belvárosi
plébániatemplom elé vonult.</span></span></p>
<p> </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081846.jpg?w=644&h=863" height="863" width="644"><span></span><div>
<p>A szimbolikus kardcsapások a koronázási dombon, egykorú ábrán</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Ferenc József Szent István palástjában, fején a Szent Koronával
felvágtatott a templom előtt a vármegyék földjéből összehordott dombra,
és a koronázási karddal jelképesen a négy égtáj felé vágva jelezte, hogy
minden külső ellenségtől megvédi az országot. Megszületett az
Osztrák-Magyar Monarchia.</p>
<h2>Boldog békeévek és boldogtalan magánélet</h2>
<p>A kiegyezést követő évtizedek, különösen Tisza Kálmán hosszú, 1875-től 1890-ig tartó miniszterelnöksége alatt</p>
<p><span><span>Magyarország történetében addig soha nem tapasztalt prosperálás kezdődött.</span></span></p>
<p> </p>
<div style="width:414px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia16.jpg?w=412&h=580" height="580" width="412"><div>
<p>Tisza Kálmán miniszterelnök</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A század közepén még a feudális örökséget nyögő ország a
konzervatív-liberális politikának köszönhetően az 1890-es évekre a
korabeli Európa élvonalába küzdötte fel magát. Az 1880-as évektől
kiterjedt építkezések indultak meg; báró Podmaniczky Frigyes, "Budapest
vőlegénye" koordinálásával az ország fővárosa provinciális településből
viharos gyorsasággal fejlődő, Párizs és Bécs fényeivel versengő
metropolisszá fejlődött.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081847.jpg?w=644&h=499" height="499" width="644"><div>
<p>Az Andrássy út az 1890-es években</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A Sugárút (ma Andrássy út), a Nagykörutat övező bérpaloták, majd a kontinens első földalatti vasútja,</p>
<p><span><span>a vidéki nagyvárosok ma is ismert központjai mind e virágzó korszak emlékét őrzik.</span></span></p>
<p>Kiépült a vasúti hálózat, pezsgett a kulturális élet.</p>
<div style="width:493px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia21.jpg?w=491&h=480" height="480" width="491"><div>
<p>A földalatti az 1890-es évek végén</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>A korszakot a liberalizmus jellemezte; az 1894-ben megalkotott házassági törvény bevezette a polgári házasságkötést,</span></span></p>
<p>a felekezeti törvény garantálta a vallásszabadságot, az emancipáció
pedig megnyitotta az ország polgárosodásában komoly szerepet játszó
zsidóság előtt a legmagasabb állami közhivatalokat, illetve a nemesi és
arisztokrata rang elnyerésének lehetőségét. </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081848.jpg?w=644&h=435" height="435" width="644"><div>
<p>Az Andrássy-kormány a kiegyezés után elsőként hivatalba lépett minisztertanács</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>A Monarchia polgárai már az 1880-as évektől a világ összes országába érvényes útlevelet kaphattak, </span></span></p>
<p>a köz- és felsőoktatás színvonala pedig európai mércével is magas
szinten állt. A korszak képző-, valamint zeneművészete, továbbá az
irodalom és a tudomány örökbecsű darabjai ugyancsak a Ferenc József-i
kor virágzó évtizedeit reprezentálják.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081849.jpg?w=644&h=428" height="428" width="644"><div>
<p>Színezett kép a Sugárútról, az 1890-es évekből</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A birodalom élén álló és azt megtestesítő uralkodó korábban gyűlölt
személye a századforduló idejére már általános köztiszteletnek és
megbecsülésnek örvendett. A történelmi legenda szerint Zichy Antónia
grófnő, a mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye, amikor
1849-ben az ifjú uralkodó elutasította férje kegyelmi kérvényét, átokkal
sújtotta Ferenc Józsefet.</p>
<div style="width:442px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081850.jpg?w=440&h=644" height="644" width="440"><div>
<p>Zichy Antónia grófnő portréja</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Hogy így történt-e, vagy sem, nem tudjuk, de tény, hogy az ősz
királyt hosszúra nyúlt uralkodása alatt családi tragédiák egész sora
érte.</p>
<h2>Sisi, a bolyongó „mater dolorosa”</h2>
<p>Ferenc József 1854. április 24-én vette nőül Wittelsbach Erzsébetet, a
magyarok iránt kezdettől fogva erősen rokonszenvező bajor hercegnőt.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081851.jpg?w=644&h=515" height="515" width="644"><span></span><div>
<p>Erzsébet császárné fotója</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A legendás szépségű, rendkívül művelt és szabad szellemű császárné
felkorbácsolta a bécsi udvar ókonzervatívan poshadt állóvizét. </p>
<p><span><span>Szinte minden kérdésben konfliktusba került anyósával, Zsófiával,</span></span></p>
<p>aki nehezen viselte el fia feletti befolyásának olvadását, valamint
az Erzsébet által képviselt „tűrhetetlen” liberális nézeteket, mind az
1858-ban megszületett trónörökös nevelésének kérdésében, mind pedig
magyarbarátsága miatt.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081852.jpg?w=644&h=452" height="452" width="644"><span></span><div>
<p>Ferenc József és Sisi házasságkötésük idején, 1854-ben</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span>Sisi anyósa nagy bosszúságára meghívta az
udvarba Falk Miksát, akitől magyar nyelvleckéket vett, és tüntetően
sokat tartózkodott Magyarországon.</span></p>
<p>Az éles eszű és a nemzetközi politikai kérdésekben is kiválóan
eligazodó Erzsébet ugyan nem avatkozott az államügyekbe, de férje
négyszemközt gyakran kikérte okos tanácsait.</p>
<div style="width:570px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia24.jpg?w=568&h=866" height="866" width="568"><div>
<p>Sisi messze földön híres volt szépségéről</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Erzsébet erősen támogatta a magyarokkal történő kiegyezést, Magyarországot tekintve a Monarchia egyik legfontosabb pillérének.</p>
<p><span><span>Szerelmi kapcsolatuk azonban viszonylag gyorsan kihűlt az állandó konfliktusok és nézeteltérések miatt;</span></span></p>
<p>az anyja és felesége között őrlődő császár a munkába, Sisi pedig az
egyre hosszabbra nyúló magyarországi és külföldi utazásaiba menekült. </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081853.jpg?w=644&h=424" height="424" width="644"><div>
<p>Ferenc József a testvéreivel. Fotó az 1860-as évek elejéről</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az uralkodói párt elsőszülött gyermekük, Zsófia Friderika halálával érte az első sorscsapás, a kislány alig kétévesen hunyt el.</p>
<div style="width:512px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081862.jpg?w=510&h=644" height="644" width="510"><div>
<p>Katharina Schratt bécsi színésznőt Sisi mutatta be Ferenc Józsefnek. Kapcsolatuk a császár haláláig tartott</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Ferenc Józsefet 1867-ban érte utol a következő családi tragédia:
szeretett testvéröccsét, a jó kedélyű és tehetséges Miksát, a II.
Mexikói Császárság uralkodóját a mexikói polgárháborúban, alig több mint
tíz nappal a budai koronázás után Benito Juárez kivégeztette.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081854.jpg?w=644&h=876" height="876" width="644"><span></span><div>
<p>Ferenc József öccse, Miksa, mexikói császári ornátusban</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>A császári pár kapcsolatát erősen megrontotta a trónörökös nevelése körüli vita,</span></span></p>
<p>amelyből végül is az anyós került ki győztesen, gyakorlatilag elszakítva Rudolfot az anyjától.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081855.jpg?w=644&h=644" height="644" width="644"><span></span><div>
<p>Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia főhercegné egy 1883-ban készült fotón</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Sisi – különösen Rudolf máig tisztázatlan mayerlingi halála után –
ezt élete végéig nem bocsátotta meg magának. Így összes szeretetét az
1868-ban született negyedik gyermekükre, Mária Valéria főhercegnőre
pazarolta, akit Budán magyarrá kívánt nevelni.</p>
<div style="width:559px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia27.jpg?w=557&h=841" height="841" width="557"><div>
<p>Andrássy gróf Benczúr Gyula által festett portréja</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>( A korabeli – egyébként valótlan – pletykák szerint a főhercegnő
apja a fess magyar miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf volt, aki iránt a
császárné szemmel láthatóan erős szimpátiát tanúsított.)</p>
<div style="width:422px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia29.jpg?w=420&h=644" height="644" width="420"><div>
<p>Erzsébet egyik késői fotója</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>Rudolf 1889. január 30-ai rejtélyes halála után a mély depresszióba esett,</span></span></p>
<p>vigasztalhatatlan királyné szinte alig tartózkodott Bécsben,
lelkiismerete elől menekülve hátralévő éveit nagyobbrészt a
császárvároson kívül töltötte.</p>
<div style="width:602px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia30.jpg?w=600&h=600" height="600" width="600"><div>
<p>A Sisit halálosan megsebesítő terrorista, Lucheni fotója</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Ferenc Józsefet feleségével kapcsolatosan sem kímélte meg a sors; a
Genfben tartózkodó császárné ellen 1898. szeptember 10-én Luigi Lucheni,
egy olasz anarchista halálos merényletet követett el.</p>
<h2>„Az élet semmitől sem kímélt meg”</h2>
<p>Ferenc Józsefnek fiával, a bohém és liberális, ám anyjához hasonlóan
briliáns elméjű Rudolffal kezdettől fogva ambivalens volt a viszonya. A
koronaherceg tisztán látta, hogy a Monarchia hosszú távú jövőjéhez
további reformok szükségesek.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081856.jpg?w=644&h=936" height="936" width="644"><span></span><div>
<p>Rudolf koronaherceg, a trónörökös</p><span>Forrás: Library Of Congress</span></div>
</div>
<p>Apjával számos konfliktusa volt e kérdésben, de</p>
<p><span><span>kicsapongó életmódja, valamint nőügyei miatt a későbbiekben még jobban megromlott a kapcsolatuk. </span></span></p>
<p>Mindez oda vezetett, hogy Mayerling előtt két nappal egy heves
szóváltás során Ferenc József azt vágta a fia fejéhez, hogy nem méltó a
trónra. Az 1889. január 30-án 17 éves szeretőjével, Vetsera Mária
baronesszel közösen elkövetett <a href="http://aktiv.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150201-mayerling-rudolf-foherceg-osztrak-magyar-monarchia.html" target="_blank">állítólagos öngyilkossága</a> után Ferenc József unokatestvére, Ferenc Ferdinánd főherceg lett a trónörökös.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081857.jpg?w=644&h=882" height="882" width="644"><div>
<p>Rudolf szeretője, a 17 éves Vetsera Mária bárónő</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p><span><span>A főherceg ugyancsak fekete báránynak számított az idős uralkodó szemében</span></span></p>
<p>a Monarchia átalakítására szánt radikális reformtervei, valamint a
Chotek Zsófia grófnővel 1900-ban megkötött morganatikus, „rangon aluli”
házasságkötése miatt. Ferenc Ferdinánd tűrhetetlennek tartotta a kettős
pillérű, osztrák-magyar szupremácián alapuló monarchiát.</p>
<div style="width:422px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818monarchia33.jpg?w=420&h=433" height="433" width="420"><div>
<p>Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös radikálisan meg akarta reformálni a Monarchiát</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Nyíltan vallotta, hogy trónra kerülése után olyan hármas
államszövetséggé alakítja a Monarchiát, amelyben a harmadik pillér – a
magyarok rovására – a szlávság lesz. <span>Az 1890-es
évek közepétől kiteljesedő pénzügyi és politikai válság a 20. század
első évtizedében tartós nagyhatalmi szembenállássá fajult.</span> Ferenc
József a béke híve volt, és sokáig ellenállt az 1908-ban vezérkari
főnökké lett Hötzendorf, valamint a körülötte csoportosuló kardcsörtető
szoldateszka balkáni kérdésekben erőteljes és fegyveres fellépést
szorgalmazó terveinek.</p>
<div style="width:464px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/20150818emperor-franz-josef-of-austria.jpg?w=462&h=644" height="644" width="462"><div>
<p>A császár időskori portréja, 1910 körül</p><span>Forrás: Library Of Congress</span></div>
</div>
<p>Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült pisztolylövések nemcsak a
trónörökös és felesége életét oltották ki, hanem utóbb a bomlás
kezdetét jelző startlövésnek bizonyultak.</p>
<p><cite>Az élet semmitől sem kímélt meg”</cite></p>
<p>– ezekkel a szavakkal fogadta az agg uralkodó a szarajevói merénylet hírét. </p>
<p><span><span>Az 1914. július 28-ai hadüzenettel megpecsételődött a „boldog békeévek” korszaka;</span></span></p>
<p>az első világháborúval elsüllyedő régi világ helyére egy új és kiszámíthatatlanul komisz korszak lépett.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/201508181.jpeg?w=644&h=554" height="554" width="644"><span></span><div>
<p>Az idős császár Károly és a pármai Zita esküvőjén 1912-ben. A főherceg IV. Károly néven a Monarchia utolsó uralkodója lett</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>Az idős császár, akinek 68 éves uralkodásánál csak XIV. Lajos és II.
János lichtensteini herceg ült tovább a trónon Európa történetében, már
nem élte meg birodalma bukását.</p>
<p><span><span>Ferenc József 1916. november 21-én, 86 éves korában hunyt el Schönbrunnban.</span></span></p>
<p>Utódára, a jó szándékú, ám tehetetlen IV. Károlyra várt a hálátlan feladat, a Monarchia felszámolásának szentesítése.</p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081859.jpg?w=644&h=413" height="413" width="644"><div>
<p>Szarajevó, 1914. június 28. A felvétel azt a
pillanatot ábrázolja, amint a végzetes lövéseket leadó merénylőt,
Gavrilo Principet leteperik</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p> Winston Churchill A második világháború című memoárkötetében az
első világháború utáni nagyhatalmi rendezés egyik legsúlyosabb hibájának
tartotta a Monarchia szétrombolását. </p>
<div style="width:646px"><img src="http://static.origos.hu/s/img/i/1508/2015081861.jpg?w=644&h=470" height="470" width="644"><span></span><div>
<p>Ferenc József a ravatalon</p><span>Forrás: Wikimedia Commons</span></div>
</div>
<p>A 20. századi pusztító világégések, a hidegháború vagy a napjainkban
fenyegető globális válságok árnyékában a Ferenc József-i kor
megszépülve, mint az abbáziai korzó, a bécsi keringő vagy a vasárnapi
andalító térzene, a békebeli béke világa maradt fenn a távoli utókor
emlékezetében.</p></div>