[Grem] Csáth M. közgazdász /"helyzetjelentés"
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2015. Ápr. 25., Szo, 08:02:41 CEST
A fenntartható fejlődés feltételei
http://mno.hu/velemeny/a-fenntarthato-fejlodes-feltetelei-1283321
2015. április 24., péntek 10:45 , szerző: Csath Magdolna
Az IMF országtanulmánya szerint Magyarország keveset költ oktatásra és
egészségügyre.
*Az IMF 2015 áprilisában adta ki a MagyarországrĂłl kĂ©szĂtett legfrissebb
jelentését*, amely a január 21–30. közötti látogatás tapasztalatai alapján
készült. A dokumentum újdonsága, hogy azoknál a témáknál, amelyeknél az IMF
a kormányszakĂ©rtĹ‘ktĹ‘l eltĂ©rĹ‘en ĂtĂ©lte meg a helyzetet, a hazai vĂ©lemĂ©nyt is
olvashatjuk. A jelentĂ©s *h**angneme objektĂv, szakmai.* *KözĂ©ppontjában az*
a gondolat* áll, hogyan lehet a beindult pozitĂv folyamatokat továbbvinni,
a gazdasági növekedĂ©st Ă©s a versenykĂ©pessĂ©get erĹ‘sĂteni*. Ugyanis bár a
gazdasági növekedésünk 2014-ben kimagasló, 3,5 százalékos volt, de ennek
egyrészt sok egyedi oka van – mint például a kiemelkedően magas összegben
lehĂvott Ă©s elköltött EU-s pályázati pĂ©nz –, másrĂ©szt* mĂ©g mindig nem
sikerült elérnünk a válság előtti GDP-szintet, ami régiós
összehasonlĂtásban rossz eredmĂ©ny.* *VersenykĂ©pessĂ©gĂĽnk pedig a nemzetközi
elemzések tükrében a gazdasági eredmények ellenére romlik, aminek
elsősorban társadalmi és kormányzáshatékonysági okai vannak.*
Nyögjük az adósságot
Az eredmények között kiemeli az IMF a költségvetési hiány tervezettnél is
alacsonyabb szintjét, a lassan bár, de csökkenő államadósságot, a bővülő
foglalkoztatást és csökkenő munkanélküliséget, valamint az alacsony
inflációt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy *a magyar gazdaság továbbra is
sérülékeny, és ennek nemcsak külső, hanem belső okai is vannak*. *A
legfontosabb* ezek között *a még mindig magas államadósság, illetve külső
adósság*. Ez utóbbi azt méri, hogy a teljes adósságállomány – állami,
magán- Ă©s cĂ©ges egyĂĽtt – mennyire fĂĽgg kĂĽlsĹ‘ finanszĂrozástĂłl. KĂĽlsĹ‘
adósságunk 2014-ben a GDP 116 százalékát tette ki, magyarul a teljes
2014-ben megtermelt új érték nem lenne elég a kifizetésére. Bár
folyamatosan nő a hazai intézmények és magánszemélyek
államkötvény-vásárlása, az elemzők szerint mégis –* a jelenlegi helyzet
alapján – 2015-ben a GDP 21 százalékának megfelelő külső forrásra lesz
szĂĽksĂ©g az adĂłsság finanszĂrozásához.*
Az adĂłsságállomány csökkentĂ©sĂ©t segĂtenĂ© a magasabb gazdasági növekedĂ©s,
ahhoz pedig a versenyképesség javulására lenne szükség. Ezzel egyébként a
nemzetközi és a hazai elemzők többsége is egyetért.
Nem jut pĂ©nz a humánvagyon erĹ‘sĂtĂ©sĂ©re
De* mi rontja jelenleg a versenyképesség javulásának esélyeit?* Egyrészt
az, hogy a költségvetési hiány elvárt szint alatt tartása miatt *kevés pénz
jut a humánvagyon megerĹ‘sĂtĂ©sĂ©re, ami nĂ©lkĂĽl viszont nem lehet
versenyképesség-javulás.* Másrészt a rendelkezésre álló *pénzek elköltése
nem elég takarékos, *nem elég hatékony. Magyarország az OECD-országok
szintje alatt fordĂt oktatásra Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyre. Vannak azonban más
országok is, amelyek GDP-jük arányában hozzánk hasonló mértékben költenek e
két területre, mégis jobb eredményeket érnek el. Az IMF szerint ennek az
okát a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodásban kell keresni. *A
versenyképesség javulását gátolja továbbá az alacsony szintű értékteremtés
és a szintén alacsony szintű diverzifikáltság.* Ez utóbbi azt jelenti, hogy*
nem „szĂnes” a magyar gazdaság: van benne egy uralkodĂł ágazat, a
járműgyártás, Ă©s annak beszállĂtĂłi. A többi ágazat ehhez kĂ©pest gyenge.*
Ezen leginkább a kisvállalkozĂłi szektor megerĹ‘södĂ©se segĂthetne.* Az
alacsony szintű értékteremtés pedig azt jelenti, hogy a nálunk folyó munkák
többsĂ©ge összeszerelĂ©s. A nagyobb hozzáadott Ă©rtĂ©ket előállĂtĂł innováciĂł,
marketing, Ă©rtĂ©kesĂtĂ©s Ă©s szolgáltatás a kĂĽlföldi cĂ©gek esetĂ©ben otthon, az
anyaországban zajlik.** Ez egyben meghatározza a bérszintet is, mivel az
értékteremtés során az összeszerelést fizetik legkevésbé.* *Az alacsony bér
kisebb adóbevételt jelent, az pedig kevesebb forrást *az
adósságtörlesztésre és a beruházásokra. Az alacsonyabb értékteremtés *rontja
továbbá a termelékenységnövelés esélyeit is,* ami szintén gátolja a
versenyképesség javulását. Ez utóbbit, s vele a gazdasági növekedés
erĹ‘sĂtĂ©sĂ©t ezĂ©rt a gazdaságpolitika rövid távĂş, a makromutatĂłkra – GDP,
hiány, infláciĂł – összpontosĂtĂł sikeres lĂ©pĂ©sei mellett a hosszabb távĂş
fejlĹ‘dĂ©st is biztosĂtĂł cselekedetek felĂ© kellene fordĂtani – javasolja az
IMF.
Több innováció szükséges
Hasonló véleményt olvashattunk az EU legutóbbi, rólunk készült
országtanulmányában is. *A legfontosabb teendĹ‘k a versenykĂ©pessĂ©g javĂtása
Ă©rdekĂ©ben tehát a gazdasági szerkezet gazdagĂtása, ezen belĂĽl a
kisvállalkozások szerepének növelése,* az itt folyó tevékenységek esetén *az
összeszereléstől a nagyobb értékteremtés felé való elmozdulás, azaz több
innováciĂł, nagyobb tudást is igĂ©nylĹ‘ munkahelyek lĂ©tesĂtĂ©se, Ă©s általában a
termelékenység növelése. *Mindehhez viszont* szükség van a humánvagyon
erĹ‘sĂtĂ©sĂ©re: nagyobb tudásra, jobb egĂ©szsĂ©gre.* A nagyobb tudásszinthez
elsősorban a *továbbképzés elterjesztése sürgető*. Magyarország az EU-lista
végén van a felnőttek folyamatos továbbképzése tekintetében. A 25–64 éves
korosztály körülbelül 3 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésben. Ez
az érték Csehországban 11,4, Észtországban 12, Szlovákiában 15,9 százalék.
Pedig ez rontja nálunk a termelĂ©kenysĂ©g javĂtásának esĂ©lyeit. Az IMF
rámutat arra is, hogy bár az exporttevékenység bővül, az azonban elsősorban
a kĂĽlföldi cĂ©gek, közĂĽlĂĽk is – mint emlĂtettĂĽk – a járműágazat
teljesĂtmĂ©nyĂ©nek köszönhetĹ‘. A magyar gazdaság exportpiaci rĂ©szesedĂ©se
azonban 2008 Ăłta rĂ©giĂłs összehasonlĂtásban stagnál. Ennek az oka Ă©ppen az,
hogy nincs elegendő magas minőségű, nagy hozzáadott értéket tartalmazó,
kĂĽlföldön is jĂłl eladhatĂł termĂ©k. EzĂ©rt is kell javĂtani a gazdaság
ágazatainak fejlesztĂ©sĂ©t, növelni a nagy hozzáadott Ă©rtĂ©ket előállĂtĂł
tevékenységek arányát, támogatni a kisvállalkozásokat és az innovációt.
Van azonban egy további versenykĂ©pessĂ©g-javĂtási lehetĹ‘sĂ©g is, amelyre az
IMF-tanulmányon kĂvĂĽl valamennyi versenykĂ©pessĂ©g-elemzĹ‘ intĂ©zet rámutat: ez *az
üzleti környezet vállalkozóbarátabbá tétele*. Magyarán ez* csökkenő*
*bürokráciát
és korrupciót*, *átlátható kormányzati döntéshozatalt és hatékonyabb
megvalĂłsĂtást*, továbbá *a kiszámĂthatĂłság növelĂ©sĂ©t,* *az egyedi Ă©s nem
rendszerszintű döntések* *számának csökkentését* jelenti.
Összefoglalva: Magyarországnak a jelenlegi jó makromutatók fenntarthatósága
Ă©rdekĂ©ben a gazdasági szerkezet minĹ‘sĂ©gĂ©nek javĂtására, tudástartalmának
növelĂ©sĂ©re Ă©s a humánvagyon gazdagĂtására kell helyeznie a hangsĂşlyt.
Továbbá jelentĹ‘sen javĂtania kell az ĂĽzleti környezetet, kĂĽlönösen a
kisvállalkozások miatt, mivel gyakran nemcsak a termék- vagy a piachiány,
de az exportálással járó bürokrácia is gátolja a kis cégek nemzetközi
szerepvállalását. A versenyképesség javulása nélkül az adósságszint
jelentős csökkenésére nincs esélyünk. Az IMF előrejelzései szerint az
adósság – érdemi versenyképesség-javulás nélkül – csak 2022-re csökkenhet
60 százalék alá. Ez pedig folyamatosan jelentős erőforrás-kivonást jelent,
ami maga is gátolja a fejlődést. *Az IMF-delegációnak és a magyar kormány
szakértőinek a véleménye három ponton tért el erősebben egymástól: a
foglalkoztatás, az adórendszer és az állami szerepvállalás témájában. Az
IMF nem ért egyet a közmunkaprogram kiterjesztésével. Szerinte az embereket
inkább a piaci munkavállalás felĂ© kellene irányĂtani. Ehhez azonban arra
van szükség, hogy egyrészt legyenek további munkahelyek, másrészt a
munkanélkülieknek legyen olyan szaktudása, amellyel el tudnak helyezkedni.
Utóbbihoz jelentős át- és továbbképzésre van szükség, amely hosszabb időt
vesz igénybe. Javasolják továbbá az IMF szakértői a nők korai
nyugdĂjazásának beszĂĽntetĂ©sĂ©t. Azonban ezt is gátolja pĂ©ldául a
munkalehetĹ‘sĂ©gek hiánya. Jobbnak találnák továbbá a progresszĂv, mint az
egysávos személyi adókulcsot a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
érdekében. A kormányszakértők a teljes adórendszer újragondolását és
egyszerűsĂtĂ©sĂ©t, illetve Ăşjabb adĂłcsökkentĂ©sek bevezetĂ©sĂ©t tartják jĂł
megoldásnak*.
Végül* a növekvő állami szerepvállalást az IMF-szakértők az üzleti szféra
korlátozásakĂ©nt Ă©rtelmezik. **A kormányszakĂ©rtĹ‘k a bankállamosĂtások
kapcsán azt hangsúlyozták, hogy azzal az egész bankrendszer működési
hatĂ©konyságát kĂvánják javĂtani, az energiaszektorban a hatĂ©konyabb működĂ©s
miatti alacsonyabb árakkal az ipari fogyasztók versenyképességét, a
lakosságnál pedig a vásárlóerő bővülését szeretnék elérni, amelytől a
gazdasági növekedés fellendülését várják.*
*A szerző egyetemi tanár.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150425/f2fb1a25/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról