[Grem] Csáth M. közgazdász /"helyzetjelentés"

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Ápr. 25., Szo, 08:02:41 CEST


 A fenntartható fejlődés feltételei
http://mno.hu/velemeny/a-fenntarthato-fejlodes-feltetelei-1283321
2015. április 24., péntek 10:45 , szerző: Csath Magdolna

Az IMF országtanulmánya szerint Magyarország keveset költ oktatásra és
egészségügyre.

*Az IMF 2015 áprilisában adta ki a Magyarországról készített legfrissebb
jelentését*, amely a január 21–30. közötti látogatás tapasztalatai alapján
készült. A dokumentum újdonsága, hogy azoknál a témáknál, amelyeknél az IMF
a kormányszakértőktől eltérően ítélte meg a helyzetet, a hazai véleményt is
olvashatjuk. A jelentés *h**angneme objektív, szakmai.* *Középpontjában az*
a gondolat* áll, hogyan lehet a beindult pozitív folyamatokat továbbvinni,
a gazdasági növekedést és a versenyképességet erősíteni*. Ugyanis bár a
gazdasági növekedésünk 2014-ben kimagasló, 3,5 százalékos volt, de ennek
egyrészt sok egyedi oka van – mint például a kiemelkedően magas összegben
lehívott és elköltött EU-s pályázati pénz –, másrészt* még mindig nem
sikerült elérnünk a válság előtti GDP-szintet, ami régiós
összehasonlításban rossz eredmény.* *Versenyképességünk pedig a nemzetközi
elemzések tükrében a gazdasági eredmények ellenére romlik, aminek
elsősorban társadalmi és kormányzáshatékonysági okai vannak.*
Nyögjük az adósságot

Az eredmények között kiemeli az IMF a költségvetési hiány tervezettnél is
alacsonyabb szintjét, a lassan bár, de csökkenő államadósságot, a bővülő
foglalkoztatást és csökkenő munkanélküliséget, valamint az alacsony
inflációt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy *a magyar gazdaság továbbra is
sérülékeny, és ennek nemcsak külső, hanem belső okai is vannak*. *A
legfontosabb* ezek között *a még mindig magas államadósság, illetve külső
adósság*. Ez utóbbi azt méri, hogy a teljes adósságállomány – állami,
magán- és céges együtt – mennyire függ külső finanszírozástól. Külső
adósságunk 2014-ben a GDP 116 százalékát tette ki, magyarul a teljes
2014-ben megtermelt új érték nem lenne elég a kifizetésére. Bár
folyamatosan nő a hazai intézmények és magánszemélyek
államkötvény-vásárlása, az elemzők szerint mégis –* a jelenlegi helyzet
alapján – 2015-ben a GDP 21 százalékának megfelelő külső forrásra lesz
szükség az adósság finanszírozásához.*

Az adósságállomány csökkentését segítené a magasabb gazdasági növekedés,
ahhoz pedig a versenyképesség javulására lenne szükség. Ezzel egyébként a
nemzetközi és a hazai elemzők többsége is egyetért.
Nem jut pénz a humánvagyon erősítésére

De* mi rontja jelenleg a versenyképesség javulásának esélyeit?* Egyrészt
az, hogy a költségvetési hiány elvárt szint alatt tartása miatt *kevés pénz
jut a humánvagyon megerősítésére, ami nélkül viszont nem lehet
versenyképesség-javulás.* Másrészt a rendelkezésre álló *pénzek elköltése
nem elég takarékos, *nem elég hatékony. Magyarország az OECD-országok
szintje alatt fordít oktatásra és egészségügyre. Vannak azonban más
országok is, amelyek GDP-jük arányában hozzánk hasonló mértékben költenek e
két területre, mégis jobb eredményeket érnek el. Az IMF szerint ennek az
okát a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodásban kell keresni. *A
versenyképesség javulását gátolja továbbá az alacsony szintű értékteremtés
és a szintén alacsony szintű diverzifikáltság.* Ez utóbbi azt jelenti, hogy*
nem „színes” a magyar gazdaság: van benne egy uralkodó ágazat, a
járműgyártás, és annak beszállítói. A többi ágazat ehhez képest gyenge.*
Ezen leginkább a kisvállalkozói szektor megerősödése segíthetne.* Az
alacsony szintű értékteremtés pedig azt jelenti, hogy a nálunk folyó munkák
többsége összeszerelés. A nagyobb hozzáadott értéket előállító innováció,
marketing, értékesítés és szolgáltatás a külföldi cégek esetében otthon, az
anyaországban zajlik.** Ez egyben meghatározza a bérszintet is, mivel az
értékteremtés során az összeszerelést fizetik legkevésbé.* *Az alacsony bér
kisebb adóbevételt jelent, az pedig kevesebb forrást *az
adósságtörlesztésre és a beruházásokra. Az alacsonyabb értékteremtés *rontja
továbbá a termelékenységnövelés esélyeit is,* ami szintén gátolja a
versenyképesség javulását. Ez utóbbit, s vele a gazdasági növekedés
erősítését ezért a gazdaságpolitika rövid távú, a makromutatókra – GDP,
hiány, infláció – összpontosító sikeres lépései mellett a hosszabb távú
fejlődést is biztosító cselekedetek felé kellene fordítani – javasolja az
IMF.
Több innováció szükséges

Hasonló véleményt olvashattunk az EU legutóbbi, rólunk készült
országtanulmányában is. *A legfontosabb teendők a versenyképesség javítása
érdekében tehát a gazdasági szerkezet gazdagítása, ezen belül a
kisvállalkozások szerepének növelése,* az itt folyó tevékenységek esetén *az
összeszereléstől a nagyobb értékteremtés felé való elmozdulás, azaz több
innováció, nagyobb tudást is igénylő munkahelyek létesítése, és általában a
termelékenység növelése. *Mindehhez viszont* szükség van a humánvagyon
erősítésére: nagyobb tudásra, jobb egészségre.* A nagyobb tudásszinthez
elsősorban a *továbbképzés elterjesztése sürgető*. Magyarország az EU-lista
végén van a felnőttek folyamatos továbbképzése tekintetében. A 25–64 éves
korosztály körülbelül 3 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésben. Ez
az érték Csehországban 11,4, Észtországban 12, Szlovákiában 15,9 százalék.
Pedig ez rontja nálunk a termelékenység javításának esélyeit. Az IMF
rámutat arra is, hogy bár az exporttevékenység bővül, az azonban elsősorban
a külföldi cégek, közülük is – mint említettük – a járműágazat
teljesítményének köszönhető. A magyar gazdaság exportpiaci részesedése
azonban 2008 óta régiós összehasonlításban stagnál. Ennek az oka éppen az,
hogy nincs elegendő magas minőségű, nagy hozzáadott értéket tartalmazó,
külföldön is jól eladható termék. Ezért is kell javítani a gazdaság
ágazatainak fejlesztését, növelni a nagy hozzáadott értéket előállító
tevékenységek arányát, támogatni a kisvállalkozásokat és az innovációt.

Van azonban egy további versenyképesség-javítási lehetőség is, amelyre az
IMF-tanulmányon kívül valamennyi versenyképesség-elemző intézet rámutat: ez *az
üzleti környezet vállalkozóbarátabbá tétele*. Magyarán ez* csökkenő*
*bürokráciát
és korrupciót*, *átlátható kormányzati döntéshozatalt és hatékonyabb
megvalósítást*, továbbá *a kiszámíthatóság növelését,* *az egyedi és nem
rendszerszintű döntések* *számának csökkentését* jelenti.

Összefoglalva: Magyarországnak a jelenlegi jó makromutatók fenntarthatósága
érdekében a gazdasági szerkezet minőségének javítására, tudástartalmának
növelésére és a humánvagyon gazdagítására kell helyeznie a hangsúlyt.
Továbbá jelentősen javítania kell az üzleti környezetet, különösen a
kisvállalkozások miatt, mivel gyakran nemcsak a termék- vagy a piachiány,
de az exportálással járó bürokrácia is gátolja a kis cégek nemzetközi
szerepvállalását. A versenyképesség javulása nélkül az adósságszint
jelentős csökkenésére nincs esélyünk. Az IMF előrejelzései szerint az
adósság – érdemi versenyképesség-javulás nélkül – csak 2022-re csökkenhet
60 százalék alá. Ez pedig folyamatosan jelentős erőforrás-kivonást jelent,
ami maga is gátolja a fejlődést. *Az IMF-delegációnak és a magyar kormány
szakértőinek a véleménye három ponton tért el erősebben egymástól: a
foglalkoztatás, az adórendszer és az állami szerepvállalás témájában. Az
IMF nem ért egyet a közmunkaprogram kiterjesztésével. Szerinte az embereket
inkább a piaci munkavállalás felé kellene irányítani. Ehhez azonban arra
van szükség, hogy egyrészt legyenek további munkahelyek, másrészt a
munkanélkülieknek legyen olyan szaktudása, amellyel el tudnak helyezkedni.
Utóbbihoz jelentős át- és továbbképzésre van szükség, amely hosszabb időt
vesz igénybe. Javasolják továbbá az IMF szakértői a nők korai
nyugdíjazásának beszüntetését. Azonban ezt is gátolja például a
munkalehetőségek hiánya. Jobbnak találnák továbbá a progresszív, mint az
egysávos személyi adókulcsot a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
érdekében. A kormányszakértők a teljes adórendszer újragondolását és
egyszerűsítését, illetve újabb adócsökkentések bevezetését tartják jó
megoldásnak*.

Végül* a növekvő állami szerepvállalást az IMF-szakértők az üzleti szféra
korlátozásaként értelmezik. **A kormányszakértők a bankállamosítások
kapcsán azt hangsúlyozták, hogy azzal az egész bankrendszer működési
hatékonyságát kívánják javítani, az energiaszektorban a hatékonyabb működés
miatti alacsonyabb árakkal az ipari fogyasztók versenyképességét, a
lakosságnál pedig a vásárlóerő bővülését szeretnék elérni, amelytől a
gazdasági növekedés fellendülését várják.*

*A szerző egyetemi tanár.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150425/f2fb1a25/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról