<div dir="ltr"><div>
<h1>A fenntartható fejlődés feltételei</h1><span><a href="http://mno.hu/velemeny/a-fenntarthato-fejlodes-feltetelei-1283321" target="_blank">http://mno.hu/velemeny/a-fenntarthato-fejlodes-feltetelei-1283321</a><br>2015. április 24., péntek 10:45 , szerző: Csath Magdolna </span>
</div>
<div>
<p>Az IMF országtanulmánya szerint Magyarország keveset költ oktatásra és egészségügyre.</p>
</div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Az IMF 2015 áprilisában adta ki a
Magyarországról készített legfrissebb jelentését</b></span>, amely a január 21–30.
közötti látogatás tapasztalatai alapján készült. A dokumentum
újdonsága, hogy azoknál a témáknál, amelyeknél az IMF a
kormányszakértőktől eltérően ítélte meg a helyzetet, a hazai véleményt
is olvashatjuk. A jelentés <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>h</b><b>angneme objektív, szakmai.</b></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Középpontjában
az</b></span> a gondolat<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> áll, hogyan lehet a beindult pozitív folyamatokat
továbbvinni, a gazdasági növekedést és a versenyképességet erősíteni</b></span>.
Ugyanis bár a gazdasági növekedésünk 2014-ben kimagasló, 3,5 százalékos
volt, de ennek egyrészt sok egyedi oka van – mint például a
kiemelkedően magas összegben lehívott és elköltött EU-s pályázati pénz
–, másrészt<u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még mindig nem sikerült elérnünk a válság előtti
GDP-szintet, ami régiós összehasonlításban rossz eredmény.</b></span></u>
<u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Versenyképességünk pedig a nemzetközi elemzések tükrében a gazdasági
eredmények ellenére romlik, aminek elsősorban társadalmi és
kormányzáshatékonysági okai vannak.</b></span></u></p>
<h3>Nyögjük az adósságot</h3>
<p>Az eredmények között kiemeli az IMF a költségvetési hiány
tervezettnél is alacsonyabb szintjét, a lassan bár, de csökkenő
államadósságot, a bővülő foglalkoztatást és csökkenő munkanélküliséget,
valamint az alacsony inflációt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a magyar
gazdaság továbbra is sérülékeny, és ennek nemcsak külső, hanem belső
okai is vannak</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A legfontosabb</b></u></span> ezek között <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a még mindig magas
államadósság, illetve külső adósság</b></u></span>. Ez utóbbi azt méri, hogy a teljes
adósságállomány – állami, magán- és céges együtt – mennyire függ külső
finanszírozástól. Külső adósságunk 2014-ben a GDP 116 százalékát tette
ki, magyarul a teljes 2014-ben megtermelt új érték nem lenne elég a
kifizetésére. Bár folyamatosan nő a hazai intézmények és magánszemélyek
államkötvény-vásárlása, az elemzők szerint mégis –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a jelenlegi helyzet
alapján – 2015-ben a GDP 21 százalékának megfelelő külső forrásra lesz
szükség az adósság finanszírozásához.</b></u></span></p>
<p>Az adósságállomány csökkentését segítené a magasabb gazdasági
növekedés, ahhoz pedig a versenyképesség javulására lenne szükség.
Ezzel egyébként a nemzetközi és a hazai elemzők többsége is egyetért.</p>
<h3>Nem jut pénz a humánvagyon erősítésére</h3>
<p>De<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> mi rontja jelenleg a versenyképesség javulásának esélyeit?</b></u></span>
Egyrészt az, hogy a költségvetési hiány elvárt szint alatt tartása
miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>kevés pénz jut a humánvagyon megerősítésére, ami nélkül viszont
nem lehet versenyképesség-javulás.</b></u></span> Másrészt a rendelkezésre álló <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>pénzek
elköltése nem elég takarékos, </b></u></span>nem elég hatékony. Magyarország az
OECD-országok szintje alatt fordít oktatásra és egészségügyre. Vannak
azonban más országok is, amelyek GDP-jük arányában hozzánk hasonló
mértékben költenek e két területre, mégis jobb eredményeket érnek el.
Az IMF szerint ennek az okát a hatékonyabb és takarékosabb
gazdálkodásban kell keresni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A versenyképesség javulását gátolja
továbbá az alacsony szintű értékteremtés és a szintén alacsony szintű
diverzifikáltság.</b></u></span> Ez utóbbi azt jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> nem „színes” a magyar
gazdaság: van benne egy uralkodó ágazat, a járműgyártás, és annak
beszállítói. A többi ágazat ehhez képest gyenge.</b></u></span> Ezen leginkább a
kisvállalkozói szektor megerősödése segíthetne.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b> Az alacsony szintű
értékteremtés pedig azt jelenti, hogy a nálunk folyó munkák többsége
összeszerelés. A nagyobb hozzáadott értéket előállító innováció,
marketing, értékesítés és szolgáltatás a külföldi cégek esetében
otthon, az anyaországban zajlik.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Ez egyben meghatározza a bérszintet is,
mivel az értékteremtés során az összeszerelést fizetik legkevésbé.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az
alacsony bér kisebb adóbevételt jelent, az pedig kevesebb forrást </b></u></span>az
adósságtörlesztésre és a beruházásokra. Az alacsonyabb értékteremtés
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>rontja továbbá a termelékenységnövelés esélyeit is,</b></u></span> ami szintén gátolja
a versenyképesség javulását. Ez utóbbit, s vele a gazdasági növekedés
erősítését ezért a gazdaságpolitika rövid távú, a makromutatókra – GDP,
hiány, infláció – összpontosító sikeres lépései mellett a hosszabb
távú fejlődést is biztosító cselekedetek felé kellene fordítani –
javasolja az IMF.</p>
<h3>Több innováció szükséges<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style></span></span></h3>
<p>Hasonló véleményt olvashattunk az EU legutóbbi, rólunk készült
országtanulmányában is. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legfontosabb teendők a versenyképesség
javítása érdekében tehát a gazdasági szerkezet gazdagítása, ezen belül a
kisvállalkozások szerepének növelése,</b></span></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> az itt folyó tevékenységek
esetén </span><u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az összeszereléstől a nagyobb értékteremtés felé való
elmozdulás, azaz több innováció, nagyobb tudást is igénylő munkahelyek
létesítése, és általában a termelékenység növelése</b></span>. </u>Mindehhez viszont<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>
szükség van a humánvagyon erősítésére: nagyobb tudásra, jobb
egészségre.</b></u></span> A nagyobb tudásszinthez elsősorban a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>továbbképzés
elterjesztése sürgető</b></u></span>. Magyarország az EU-lista végén van a felnőttek
folyamatos továbbképzése tekintetében. A 25–64 éves korosztály
körülbelül 3 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésben. Ez az
érték Csehországban 11,4, Észtországban 12, Szlovákiában 15,9 százalék.
Pedig ez rontja nálunk a termelékenység javításának esélyeit. Az IMF
rámutat arra is, hogy bár az exporttevékenység bővül, az azonban
elsősorban a külföldi cégek, közülük is – mint említettük – a
járműágazat teljesítményének köszönhető. A magyar gazdaság exportpiaci
részesedése azonban 2008 óta régiós összehasonlításban stagnál. Ennek
az oka éppen az, hogy nincs elegendő magas minőségű, nagy hozzáadott
értéket tartalmazó, külföldön is jól eladható termék. Ezért is <span style="background-color:rgb(255,255,255)">kell
javítani a gazdaság ágazatainak fejlesztését, növelni a nagy hozzáadott
értéket előállító tevékenységek arányát, támogatni a
kisvállalkozásokat és az innovációt.</span></p>
<p>Van azonban egy további versenyképesség-javítási lehetőség is,
amelyre az IMF-tanulmányon kívül valamennyi versenyképesség-elemző
intézet rámutat: ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>az üzleti környezet vállalkozóbarátabbá tétele</b></u></span>.
Magyarán ez<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> csökkenő</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bürokráciát és korrupciót</b></u>,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>átlátható kormányzati
döntéshozatalt és hatékonyabb megvalósítást</b></u></span>, továbbá <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>a kiszámíthatóság
növelését,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az egyedi és nem rendszerszintű döntések</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>számának
csökkentését</b></u></span> jelenti.</p>
<p>Összefoglalva: Magyarországnak a jelenlegi jó makromutatók
fenntarthatósága érdekében a gazdasági szerkezet minőségének
javítására, tudástartalmának növelésére és a humánvagyon gazdagítására
kell helyeznie a hangsúlyt. Továbbá jelentősen javítania kell az üzleti
környezetet, különösen a kisvállalkozások miatt, mivel gyakran nemcsak
a termék- vagy a piachiány, de az exportálással járó bürokrácia is
gátolja a kis cégek nemzetközi szerepvállalását. A versenyképesség
javulása nélkül az adósságszint jelentős csökkenésére nincs esélyünk.
Az IMF előrejelzései szerint az adósság – érdemi
versenyképesség-javulás nélkül – csak 2022-re csökkenhet 60 százalék
alá. Ez pedig folyamatosan jelentős erőforrás-kivonást jelent, ami maga
is gátolja a fejlődést. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><b>Az IMF-delegációnak és a magyar kormány
szakértőinek a véleménye három ponton tért el erősebben egymástól: a
foglalkoztatás, az adórendszer és az állami szerepvállalás témájában.<span style="background-color:rgb(208,224,227)">
Az IMF nem ért egyet a közmunkaprogram kiterjesztésével. Szerinte az
embereket inkább a piaci munkavállalás felé kellene irányítani.</span><span style="background-color:rgb(111,168,220)"> Ehhez
azonban arra van szükség, hogy egyrészt legyenek további munkahelyek,
másrészt a munkanélkülieknek legyen olyan szaktudása, amellyel el
tudnak helyezkedni. Utóbbihoz jelentős át- és továbbképzésre van
szükség, amely hosszabb időt vesz igénybe. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Javasolják továbbá az IMF
szakértői a nők korai nyugdíjazásának beszüntetését. </span><span style="background-color:rgb(111,168,220)">Azonban ezt is
gátolja például a munkalehetőségek hiánya. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Jobbnak találnák továbbá a
progresszív, mint az egysávos személyi adókulcsot a társadalmi
egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.</span><span style="background-color:rgb(111,168,220)"> A kormányszakértők a teljes
adórendszer újragondolását és egyszerűsítését, illetve újabb
adócsökkentések bevezetését tartják jó megoldásnak</span></b></span><span style="background-color:rgb(111,168,220)">.</span></p>
<p>Végül<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a növekvő állami szerepvállalást az IMF-szakértők az üzleti
szféra korlátozásaként értelmezik. </b></span><span style="background-color:rgb(111,168,220)"><b>A kormányszakértők a
bankállamosítások kapcsán azt hangsúlyozták, hogy azzal az egész
bankrendszer működési hatékonyságát kívánják javítani, az
energiaszektorban a hatékonyabb működés miatti alacsonyabb árakkal az
ipari fogyasztók versenyképességét, a lakosságnál pedig a vásárlóerő
bővülését szeretnék elérni, amelytől a gazdasági növekedés
fellendülését várják.</b></span></p>
<p><i>A szerző egyetemi tanár.</i></p> </div></div>