[Grem] színkorr.: A csíksomlyói Szűz Mária szobor

[Emoke Greschik]

A csĂ­ksomlyĂłi SzĹąz MĂĄria-szobor tĂśrtĂŠnete
2014. szeptember 20. szombat 11:08
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-csiksomlyoi
A csĂ­ksomlyĂłi kegyszobor kĂŠszĂ­tĂŠsĂŠnek ĂśtszĂĄzadik ĂŠvfordulĂłjĂĄn jubileumi
MĂĄria-ĂŠvet hirdetett a csĂ­ksomlyĂłi kegytemplom ĂŠs kolostor. DaczĂł Katalin
beszélgetett *Hegedűs Enikő művészettörténésszel a Csíksomlyói Szűz
Mária-szobor történetéről*. Az interjút a Rómkat.ro közölte.


* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55611&img=o_hegedus.jpg>*

*KĂśrĂźlbelĂźl ĂśtszĂĄz ĂŠves a kegyszobor, ĂŠs mint a ferencesek hangsĂşlyoztĂĄk,
ez egy kijelĂślt ĂŠv, amikor a szobor fĂŠl ĂŠvezredĂŠt ĂźnnepeljĂźk. **Honnan
tudjuk, illetve tudhatjuk-e pontosan, hogy mikor kĂŠszĂźlt?*

– Pontos dátumot nem lehet tudni, és ha magának a szobornak mint alkotásnak
nĂŠzzĂźk a korĂĄt, akkor is *csak analĂłgiĂĄk alapjĂĄn feltĂŠtelezhetjĂźk, hogy a
16. szĂĄzad elejĂŠn keletkezett. Ismeretlen a mester ĂŠs a kĂŠszĂ­tĂŠsi hely is.*
A somlyĂłi szoborral hasonlĂłsĂĄgot mutatĂł csĂ­kszentmĂĄrtoni Madonna-szobor
talapzatán az 1525-ös évszám szerepel. Feltételezhető, hogy a kegyszobor
ezt megelőzően készült. Datálását Balogh Jolán az erdélyi reneszánszról írt
tanulmånyåban az 1510-20-as Êvekben hatårozta meg. Őrå hivatkozik Boros
FortunĂĄt ĂŠs Benedek FidĂŠl is. A kĂśzĂŠpkori MagyarorszĂĄg oltĂĄrmĹąvĂŠszetĂŠvel
foglalkozĂł kutatĂłk ĂĄllĂĄspontjait Ăśsszegezve csupĂĄn azt mondhatjuk, hogy a
csíksomlyói Mária-szobor a 16. század első negyedében készült.

*Mikori a szobor első írott említése?*

– Muckenhaupt Erzsébet, a csíksomlyói régi ferences könyvtár kutatója hívta
fel a figyelmet arra, hogy Losteiner LeonĂĄrd ferences rendtĂśrtĂŠnĂŠsz
1776-1777-ben Ă­rt KronolĂłgiĂĄjĂĄban az 1624. ĂŠvnĂŠl emlĂ­tĂŠst tesz a templomnak
az ĂŠvben kĂŠszĂ­tett leltĂĄrĂĄrĂłl, amelyben szerepel egy SzĹąz MĂĄria-oltĂĄr is.
Viszont itt mĂŠg nem egyĂŠrtelmĹą, hogy ebben a kegyszoborrĂłl van-e szĂł.
Szintén *Losteiner ír az 1664. szeptember 26-án kelt szerződésről, amelyet
a ferencesek egy brassói mesterrel, Nyerges Jánossal kötöttek. A főoltár és
kĂŠt mellĂŠkoltĂĄr kĂŠszĂ­tĂŠsĂŠt vĂĄllalta Nyerges, a ferencesek pedig kĂŠrik, hogy
a főoltárhoz használjon fel egy régebbi, a templomban levő Mária-szobrot,
valamint Szent Katalin és Szent Borbála szobrát*. Egy későbbi, 18. századi
metszetĂĄbrĂĄzolĂĄs alapjĂĄn egyĂŠrtelmĹą, hogy *a 17. szĂĄzad mĂĄsodik felĂŠben
kĂŠszĂźlt MĂĄria-oltĂĄron mĂĄr a kegyszobor alakja ĂĄllt. A SzĹązanya feje fĂślĂśtt
pedig két angyal tartotta a koronát.* A két női szent szobra ma a Csíki
SzĂŠkely MĂşzeum gyĹąjtemĂŠnyĂŠben van. A 17. szĂĄzadi oltĂĄrok 1802-ig ĂĄlltak,
ekkor bontották le a régi, későközépkori templomot és elkezdték az új
templom alapozĂĄsĂĄt.

Amikor két évvel ezelőtt megtisztította a szobrot, Mihály Ferenc
megĂĄllapĂ­totta, hogy *eredetileg egy gyĂśngyĂśkkel dĂ­szĂ­tett, fĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt
hajpĂĄnt volt a fejĂŠn, ami egykorĂş magĂĄval a szoborral. A jelenleg lĂĄthatĂł
tiara – fából készült hármas korona – pedig 17. századi munka.*
DĂ­szĂ­tĂŠse *hasonlĂ­t
a csĂ­kszentmĂĄrtoni MĂĄria-szobor koronĂĄjĂĄhoz, amely 1675-ben kĂŠszĂźlt.*
Feltételezhető, hogy a csíksomlyói Mária-szobor nem egy önmagában álló
alkotĂĄs lehetett a 16. szĂĄzadban sem. A korabeli oltĂĄrmĹąvĂŠszet ismeretĂŠben
ĂŠs a hozzĂĄnk kĂśzelebb ĂĄllĂł, ErdĂŠlyben (SzĂĄszfĂśldĂśn ĂŠs CsĂ­kban) fennmaradt
későközépkori oltárok példái *alapján úgy gondoljuk, egy szárnyasoltárnak a
rĂŠsze volt, ĂŠs annak kĂśzĂŠpszekrĂŠnyĂŠben *foglalhatott helyet. LegkĂśzelebbi
pĂŠlda erre a csĂ­kmenasĂĄgi oltĂĄr, amely a budapesti Nemzeti GalĂŠria
gyĹąjtemĂŠnyĂŠben talĂĄlhatĂł. MihĂĄly Ferenc restaurĂĄtor meglĂĄtĂĄsa, hogy *a
hársfából készített szobor hátoldala a korabeli gyakorlatnak megfelelően
kivĂĄjt volt.* A szobor hĂĄtoldalĂĄhoz rĂśgzĂ­tett *sugĂĄrkoszorĂşt az 1840-es
években fenyőfából készítették*, amikor a jelenleg is látható főoltár
szerkezetĂŠt kialakĂ­tottĂĄk, 1844 ĂŠs 1848 kĂśzĂśtt. Ekkor* ĂĄt is festettĂŠk a
kegyszobrot: a SzĹązanya ruhĂĄjĂĄn az eredeti vĂśrĂśs szĂ­nre fehĂŠret festettek
ĂŠs a palĂĄstot is ĂşjraaranyoztĂĄk.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55611&img=o_csik.jpg>

*Olvastam feltĂŠtelezĂŠseket, melyek szerint BrassĂłban kĂŠszĂźlhetett.*

– Valóban, ez megjelenik a szakirodalomban is. Viszont legutóbb Sarkadi
Nagy Emese művészettörténész az erdélyi későközépkori oltárművészetről írt,
2012-ben angol nyelven megjelent tanulmĂĄnykĂśtetĂŠben felhĂ­vja a figyelmet
arra, hogy az erdĂŠlyi szĂĄsz emlĂŠkanyag tekintetĂŠben is nehĂŠzsĂŠgek adĂłdnak a
mĹąhelyek azonosĂ­tĂĄsa, illetve a fennmaradt oltĂĄroknak a segesvĂĄri, brassĂłi
vagy nagyszebeni oltárkészítő műhelyekhez való társítása tekintetében. A
csíksomlyói szoborral nagy hasonlóságot mutató, egykori székelyzsombori –
Lövétéről származó – oltár, amely ma a kolozsvári Szépművészeti Múzeum
gyĹąjtemĂŠnyĂŠben lĂĄthatĂł, valamint a csĂ­kmenasĂĄgi oltĂĄr nem a brassĂłi, hanem
segesvári műhelyekhez köthető.

*A székelyzsombori oltár középső szekrényébe befért volna egy 227 cm magas
szobor, mint a csĂ­ksomlyĂłi?*

– A székelyzsombori oltárnak körülbelül 2 méter magas középszekrényében a
MĂĄria-szobor 152 centimĂŠter magas. Az oltĂĄrfelĂŠpĂ­tmĂŠny mĂŠretĂŠt szabadon
alakĂ­tottĂĄk. ElĂŠg csak a krakkĂłi vagy kassai dĂłm hatalmas oltĂĄrĂŠpĂ­tmĂŠnyeire
gondolnunk. A csĂ­ksomlyĂłi kegyszobor MihĂĄly Ferenc restaurĂĄtor mĂŠrĂŠse
alapjĂĄn: korona nĂŠlkĂźl 210 centimĂŠter, koronĂĄval pedig 253 centimĂŠter.

*Azt szokták mondani, a csíksomlyói Szűzanyára, hogy székely Madonna…*

– A Székelyföldön is, ahogy az egész Kárpát-medencében – de
kiterjeszthetjük akár egész Európára – minden korszakban minden templomnak
kellett, hogy legalább egy oltára legyen. A helyi lehetőségek függvényében
lehettek kisebb vagy nagyobb, szĂ­nvonalasabb vagy kevĂŠsbĂŠ szĂ­nvonalas
oltĂĄrok, szobrokkal ĂŠs tĂĄblakĂŠpekkel dĂ­szĂ­tve. Egy-egy korszakban az
oltĂĄrfelĂŠpĂ­tmĂŠny szerkezete, valamint az ĂĄbrĂĄzolĂĄsok tĂ­pusai ĂŠs tematikĂĄi
gyakran ismétlődtek. *A 16. század első negyedében fennmaradt erdélyi
szárnyasoltárok táblaképei gyakran Dürer-metszetekre vezethetőek vissza. A
15-16. századra jellemző volt az is, hogy a mesterek vándoroltak.* Egy-egy
renden belĂźl pedig mĂŠg inkĂĄbb hozzĂĄjuthattak mintĂĄkhoz vagy kĂśnyvekben
illusztrációkhoz. *A somlyói szoborhoz hasonló ábrázolások – több-kevesebb
sajátos vonással – gyakoriak a 16. század első negyedében az Alpoktól
északra eső területeken, és jellemzőek a Magyar Királyság Mohács előtti
időszakára is. *Évszázadok folyamán a székely nép annyira magáénak
érezhette a csíksomlyói Szűzanya szobrát, hogy feltehetően ezért is terjedt
el a nĂŠp kĂśrĂŠben a szĂŠkely mivolta.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55611&img=o_csiksomlyokegyszobor.jpg>

*MiĂŠrt ĂŠppen NapbaĂśltĂśzĂśtt Asszony a csĂ­ksomlyĂłi kegyszobor?*

*– A Napbaöltözött Asszony ábrázolása nagy jelentőséggel bírt a 15-16.
század folyamán.* Az obszerváns ferences rend római anyakolostorában is –
amelyet éppen a csíksomlyói búcsút engedélyező IV. Jenő pápa adott át az
obszerváns ág részére – fontos volt a kultusz. A Jelenések könyvében és
Teremtés könyvében szereplő, *kígyót eltipró Asszony képe **az eretnekségek
idején **intő, ugyanakkor védelmező jellé válhatott*. Ugyanakkor IV. Sixtus
pĂĄpa tĂśrĂśkellenes bĂşcsĂşkivĂĄltsĂĄgai is a NapbaĂśltĂśzĂśtt Asszony
kultuszkĂŠpĂŠhez kapcsolĂłdtak. *A magyarorszĂĄgi ferencesek kolostorai pedig
éppen* *a töröktől veszélyeztetett* *déli országhatárokon, valamint az
ĂŠszaki huszita vidĂŠkeken helyezkedtek el.*

A csĂ­ksomlyĂłi SzĹązanya-szobor megfelel a korabeli NapbaĂśltĂśzĂśtt Asszony
megjelenĂ­tĂŠsĂŠnek. *A Gyermek JĂŠzust karjĂĄn tartĂł SzĹązanya egy fĂŠl
fĂśldgĂśmbĂśn ĂĄll, a lĂĄba alatt ott a fĂŠlhold sarlĂłja, abban pedig az
istenanyasĂĄgĂĄt* *tagadĂł eretneksĂŠg **szimbĂłluma*. A 15-16. szĂĄzadban *a
félhold a török veszélyre utalhatott.* *A Szűzanyától elsősorban** e nagy
veszedelem, valamint az eretnek tanok elterjedĂŠse **ellen kĂŠrtek ĂŠs kaptak
vĂŠdelmet.* A somlyĂłi szobor ĂĄbrĂĄzolĂĄsĂĄnak a nĂŠpi vallĂĄsossĂĄgban betĂśltĂśtt
szerepĂŠt BĂĄlint SĂĄndor a *Sacra Hungaria* cĂ­mĹą tanulmĂĄnyĂĄban, valamint
TĂĄnczos Vilmos nĂŠprajzkutatĂł rĂŠszletesen elemzi.

*Óhatatlanul másként közelítünk a kegyszoborhoz, mint egy átlagos
szoborhoz. Mintha lelke volna… Mitől lesz egy szobor csodákkal ékeskedő? Mi
a fizikailag meg nem fogható, de mégis körülötte levő mítosz?*

– A katolikus teológia tanítása szerint *az Istennel való találkozásban
elsősorban a szentségeknek van kegyelemközvetítő szerepük. Ugyanakkor a
szentek ĂŠs kiemelten a BoldogsĂĄgos SzĹązanya kĂśzbenjĂĄrĂłnk.* Viszont
kĂśzvetĂ­tĂŠsĂźk ĂŠs jelenlĂŠtĂźk tapasztalata nem kĂśtĂśtt sem tĂĄrgyhoz, sem pedig
helyhez. Véleményem szerint alapvetően az *emberségünk igényli a látható és
kézzel érinthető jeleket*. *Minden korban és kultúrában kimutatható az
igĂŠny az ĂŠgiekkel valĂł talĂĄlkozĂĄs kiemelt helyeire. A csĂ­ksomlyĂłi
SzĹązanya-szoborhoz nem csupĂĄn egyĂŠni, hanem kĂśzĂśssĂŠgi, tĂśrtĂŠnelmi
sorsfordulĂłk is kapcsolĂłdnak. Gondolhatunk itt CsĂ­k katolikus hitben valĂł
maradĂĄsĂĄra, a hagyomĂĄny szerinti 1567. ĂŠvi ĂźtkĂśzetre, vagy 1694
februĂĄrjĂĄban az ismĂŠtelt tĂśrĂśk tĂĄmadĂĄs kivĂŠdĂŠsĂŠre, ĂŠs arra a szĂĄmtalan
csodĂĄs gyĂłgyulĂĄsra, amit a 18. szĂĄzadban feljegyeztek. *Nem vĂŠletlen tehĂĄt,
hogy a csíksomlyói kegyszobrot már jóval a 18. század vége előtt – amikor
Batthyány Ignác erdélyi püspök hivatalosan csodatevő Segítő Máriának
ismerte el – a ferencesek és a székely nép körében csodákkal jeleskedő
Boldogasszonynak tartottĂĄk. KĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt ĂŠvszĂĄzadok Ăłta kĂŠrjĂźk, egyĂŠni ĂŠs
kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠletĂźnkĂŠrt ma is hozzĂĄ esedezĂźnk.

Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140921/29d8eace/attachment.html