[Grem] !! Mi a filozófai, teológiai háttere az ellentétes bíborosi véleményeknek a családszinóduson?

[Emoke Greschik]

Filozófiai elmélyülést igénylő cikk.
Megosztott pĂźspĂśkĂśk? A (rossz) filozĂłfia hibĂĄja!
<http://jezsuita.blog.hu/2014/10/24/megosztott_puspokok_a_rossz_filozofia_hibaja>
2014.10.24.
19:50 Satori <http://blog.hu/user/172719/tab/data>

http://jezsuita.blog.hu/2014/10/24/megosztott_puspokok_a_rossz_filozofia_hibaja#more6830009


[image: rahner.jpg]“Sokan kérdezgetik, *hogyan lehetséges az, hogy a
katolikus hit ilyen fontos tanbeli kĂŠrdĂŠseivel kapcsolatban a pĂźspĂśkĂśk ĂŠs a
bíborosok ilyen különbözőképpen gondolkoznak*. A Szinódus napjaiban
legalábbis ez vált világossá – túlságosan is. *A szentségek, a bűn, a
kegyelem, a hĂĄzassĂĄg..., a hĂ­vek meglepetten ĂĄllapĂ­tottĂĄk meg, hogy
vezetőik és a véleményformálók ilyen külöböző állásponton vannak ilyen nem
ĂŠppen marginĂĄlis kĂŠrdĂŠsekben.*Az alĂĄbbiakban szeretnĂŠk rĂĄmutatni egyre az
okok kĂśzĂźl, egy olyanra, amely eddig nem tĂşlsĂĄgosan kerĂźlt felszĂ­nre a
szinĂłdussal kapcsolatos vitĂĄk sorĂĄn. *Arra a filozĂłfiĂĄra gondolok, amelyet
a bĂ­borosok ĂŠs a pĂźspĂśkĂśk alkalmaznak, amikor teolĂłgiai kĂŠrdĂŠsekkel nĂŠznek
szembe.*

 *Szent II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa Fides et Ratio cĂ­mĹą enciklikĂĄjĂĄban arrĂłl beszĂŠl,
hogy nem lehet teolĂłgiĂĄt mĹąvelni filozĂłfia nĂŠlkĂźl*, ĂŠs hogy *ha nem egy
igaz filozĂłfiĂĄt teszĂźnk magunkĂŠvĂĄ, amely egybecseng a hittel, akkor vĂŠgĂźl
egy nem igazat fogunk vallani, ami eltorzĂ­tja a hitet.* Minden esetben
valamely filozĂłfiĂĄt fogunk alkalmazni.

*Milyen filozĂłfiĂĄt tettek magukĂŠvĂĄ a bĂ­borosok ĂŠs pĂźspĂśkĂśk, akik a
szinĂłdusi ĂźlĂŠsteremben, ĂŠs azon kĂ­vĂźl is ilyen kĂŠrdĂŠsekkel
foglalkoztak?* *Milyen
filozĂłfiĂĄt tanultak ĂŠs fogadtak el *tanulmĂĄnyaik sorĂĄn ĂŠs olvasmĂĄnyaik
alapjĂĄn? *A filozĂłfia olyan eszkĂśz, amellyel a teolĂłgia ĂŠl. Azonban nem
semleges eszkĂśz,* tekintve, hogy magĂĄt a teolĂłgiĂĄt is befolyĂĄsolja, hiszen
meghatĂĄrozza annak tĂĄrgyĂĄt, mĂłdszerĂŠt ĂŠs nyelvezetĂŠt.

Nem ugyanarról az Istenről beszél Aquinói Szent Tamás amikor “Esse Ipsumot”
mond, és nem ugyanarról Karl Rahner, amikor “Egzisztenciális
transzcendenciát” emleget. *Nem ugyanazt jelenti a hit ontológiai
dimenziĂłjĂĄt elfogadni (azt a dimenziĂłt, ami a hitet ĂśsszekĂśti a lĂŠt
kĂŠrdĂŠsĂŠvel), vagy amelyik abban csak a fenomenolĂłgia vagy az egzisztencia
egy dimenzióját ismeri el.* Mivel a püspököknek és bíborosoknak különböző
filozófiai mintáik vannak, különbözőképpen viszonyulnak a teológiai
kĂŠrdĂŠsekhez is, beleĂŠrtve a SzinĂłdus kĂŠrdĂŠseit is. *Karl Rahner azt mondta,
hogy a filozĂłfiai ĂŠs teolĂłgiai pluralizmus nem csak kikerĂźlhetetlen, de
egyenesen helyes ĂŠs kĂ­vĂĄnatos is*. *A Fides et ratio** azonban az
ellenkezőjét állítja. *Meg vagyok győződve arról, hogy *a teológusok
legnagyobb része Rahnert részesítette előnyben *a *Fides et ratio*-val
szemben. A nyelvhasznĂĄlat ĂśsszezavarodottsĂĄga a szinĂłdus ezen napjaiban
mintha mĂŠgis az enciklikĂĄt igazonlĂĄ.

Nézetem szerint – de nekem úgy tűnik, hogy a *Fides et Ratio* szerint is –*
a katolikus hit dimenziója ontológiai dimenzió.* Ha *az “új teremtmény”,
amely megszĂźletik a keresztsĂŠggel, nem a lĂŠt Ăşj sĂ­kjĂĄhoz tartozik,* akkor
csak egzisztenciĂĄlis vagy szentimentĂĄlis mĂĄz az egĂŠsz. Ha azok, *akik
hĂĄzassĂĄgot kĂśtnek* nem *Ăşj valĂłsĂĄgot alkotnak **a lĂŠt szĂ­ntjĂŠn*, olyan
valóságot, amely nem az “egy meg egy” logikája szerint való (*hiszen “a
kettő egy testté lesz”)*, akkor persze a házasságot is egzisztenciálisan
újra lehet gondolni, újra csinálni, újra ünnepelni, újra szerződni. *Ha*
azonban *egy új valóságról van szó*– megismétlem: a lét színtjén –, *akkor
nem lehet tĂśbbĂŠ szĂŠtbontani*. *Az egyetlen dolog, amit meg lehet tenni,
hogy megvizsgĂĄljuk, lĂŠtrejĂśtt-e vagy sem, ĂĄm ha lĂŠtrejĂśtt, semmi sem
semmisítheti meg.* *Hogy kiderítsük, létezik-e, az igazságot illető
vizsgĂĄlatot kell lefolytatni, ĂŠs nem szabad megelĂŠgedni** egy egyszerĹą
lelkipĂĄsztori vagy adminisztratĂ­v utĂĄnajĂĄrĂĄssal.* *Ha azonban a hĂĄzassĂĄgnak
csak fenomenolĂłgiai vagy egzisztenciĂĄlis jellege van, akkor nincs semmi
tisztázandó igazság és minden újraértékelhető, újra manipulálható.*

Persze helyesen nézve az egész hitben való életnek – és nem csak a házasság
szentségének – megvan az ontológiai aspektusa.* A bűnös léthelyzet nem
csupĂĄn egzisztenciĂĄlis kĂŠrdĂŠs, hanem a lelkĂźnk halĂĄla.* *Aki tudatosan
halálos bűnben él, az lelkileg – vagyis ontológiailag – halott.* Ha ilyen
mĂłdon lĂĄtjuk a dolgokat, *akkor hogyan is jĂĄrulhatna valaki ebben az
állapotban a szentségekhez? **Az eukarisztia szentsége valójában –
ontológiailag – az isteni életbe visz minket.* Itt nem a társas együttlét
valamely rĂ­tusĂĄrĂłl van szĂł, ami csak ĂŠrzelmi-egzisztenciĂĄlis volna.

*A gyĂłnĂĄs szentsĂŠge is ontolĂłgiai termĂŠszetĹą, hiszen meggyĂłgyĂ­tja a
lelket,* *amelyet
a bűn nyomaszt,* *és életre kelti azt.* Nem pszichológiai ülésről van szó. *Az
a kegyelem, amit a szentsĂŠgeken keresztĂźl kapunk valĂłsĂĄgos ĂŠlet, isteni
ĂŠlet.*

*Az EgyhĂĄzhoz valĂł csatlakozĂĄs a keresztsĂŠg rĂŠvĂŠn nem **egy tĂĄrsulĂĄsba valĂł
belĂŠpĂŠs*, *hanem a lĂŠt egy Ăşj dimenziĂłjĂĄhoz valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠst jelent,
amelyben meghaladjuk Ăśnmagunkat ĂŠs rĂŠszesĂźlĂźnk a SzenthĂĄromsĂĄg ĂŠletĂŠben.*
Amikor Szent Pál azt mondja * “élek én, de már nem én élek, hanem Krisztus
él bennem”* az “új teremtmény” ezen ontológiai újdonságát fejezi ki.

Az, amit nĂŠhĂĄny pĂźspĂśk mondott a szinĂłdusi ĂźlĂŠsteremben, valamint a termen
kívül az újságírók mikrofonjába, csak hosszú idő után napvilágra került
kĂśvetkezmĂŠnye az elvĂŠgzett teolĂłgiai szeminĂĄriumoknak ĂŠs a tanulmĂĄnyaiknak.
Hiszen* a pĂźspĂśkĂśk sem az ĂŠgbĂłl hullanak alĂĄ, nekik is megvoltak a
mestereik, őket is nevelték valahogy, valamely filozófiai kultúra
kontextusĂĄban.* MĂĄrmost, *ha ezek a filozĂłfiĂĄk, amelyeket tanĂ­tottak nekik,
nincsenek Ăśsszhangban azzal, amit a Fides et ratio tanĂ­t, vilĂĄgos ĂŠs
kĂśvetkezetes, hogy olyan tĂŠmĂĄk tanulmĂĄnyozĂĄsa sorĂĄn is, mint a hĂĄzassĂĄg, a
vĂĄlĂĄs ĂŠs az ĂĄldozĂĄshoz jĂĄrulĂĄs is elmarad a Fides et ratio ĂĄltal tĂĄmasztott
elvĂĄrĂĄsoktĂłl.*

*Például: ha Isten “egzisztenciális transzcendencia”, mint Karl Rahner
állítja, akkor mindannyian belül vagyunk, a házasok, az együttélők és a
homoszexuĂĄlisok is. Nincsenek tĂśbbĂŠ ateistĂĄk, ĂŠs bĹąnĂśsĂśk sem. Akkor minden
csak útnak bizonyul, hogy anonim keresztényekből kereszténynek nevezettek
legyĂźnk; olyan Ăşt, amit egyĂźtt teszĂźnk meg, anĂŠlkĂźl, hogy bĂĄrkit is
kizĂĄrnĂĄnk* vagy bĂĄrmilyen sajĂĄtos ĂŠlethelyzetet elĂ­tĂŠlnĂŠnk, hiszen minden
lehet jĂł kiindulĂĄs. Sok pĂźspĂśk ezt a teolĂłgiai nĂŠzetet fejezte ki, amely
azonban egy sajĂĄtos egzisztenciĂĄlis jellegĹą filozĂłfiĂĄt tĂźkrĂśz. *Karl Rahner
Heidegger tanĂ­tvĂĄnya volt*, *nem **Szent TamĂĄsĂŠ*. Ezek a pĂźspĂśkĂśk csak
Rahnert ismerik, Szent TamĂĄst pedig nem?

Cornelio Fabro, a nagy filozĂłfus az egzisztencia ĂŠs lĂŠnyeg fogalmaival
vetette fel a kérdést. *Sartre azt mondta, hogy a lét megelőzi a
lĂŠnyeget,* *Fabro
azt vallotta, hogy a lényeg előzi meg az egzisztenciát.* *Ezen a Szinoduson
is ez a voltaképpeni filozófiai – tehát egyúttal teológiai – kérdés. Vajon
a hĂĄzassĂĄgnak mint szentsĂŠgnek ontolĂłgiai jellege van, ami a lĂŠnyeget
illeti, vagy csak egzisztenciális, ami tetszés szerint újraértékelhető?”*

*Eddig az idĂŠzet. MegfontolandĂł gondolatok... *

*A számomra legerősebb érv* a “progresszisták” ellen azonban máshonnan
valĂł. Itt is elhangzott, ezen a blogon. A Modernkori KeresztĂŠnysĂŠg
Vastörvényéról van szó. Tudniillik, hogy *“azok a keresztény közösségek,
melyek szilárdan megőrzik a hittani és erkölcsi határaikat, képesek
virĂĄgozni a modernitĂĄs kulturĂĄlis mĂŠrgei kĂśzepette is; azok azonban,
amelyek hittani és morális határaikat átjárhatóvá – majd pedig
láthatatlanokká – teszik, kiszáradnak és elpusztulnak.” *

De vajon *ez elég érv az integrista merevség előnyben részesítése
ĂŠrdekĂŠben? Nem olyan ez, mintha az iszlĂĄm fundamentalizmusra a keresztĂŠny
fundamentalizmust tartanĂĄnk helyes vĂĄlasznak? Nem vagyok rĂłla egĂŠszen
meggyőződve...*

(*Stefano Fontana* cikke La Nuova Bussola Quotidiana
<http://www.lanuovabq.it/it/articoli-vescovi-divisi-colpa-della-cattiva-filosofia-10651.htm>-bĂłl)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141028/788112ae/attachment.html