[Grem] Szt.Benedek - 50 éve Európa védőszentje

[Emoke Greschik]

Ötven éve Európa védőszentje Szent Benedek – megemlékezések Montecassinóban
2014. oktĂłber 26. vasĂĄrnap 15:13
http://magyarkurir.hu/hirek/otven-eve-europa-vedoszentje-szent-benedek-megemlekezesek-montecassin
*Szent Benedeket* VI. Pál pápa *ötven évvel ezelőtt nyilvánította* *Európa
védőszentjé*nek „Pacis nuntius” kezdetű brévéjével. Az évforduló alkalmából
Ăźnnepi megemlĂŠkezĂŠseket tartottak a hĂŠtvĂŠgĂŠn a MontecassinĂłi ApĂĄtsĂĄgban.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=56531&img=o_nursiaisztbenedek.jpg>

OktĂłber 24-ĂŠn a montecassinĂłi bazilikĂĄban Ăźnnepi szentmisĂŠt mutattak be az
eurĂłpai bencĂŠs apĂĄtok. MĂĄsnap, oktĂłber 25-ĂŠn dĂŠlutĂĄn Ăźnnepi vesperĂĄsra
kerĂźlt sor Pietro Parolin bĂ­boros, vatikĂĄni ĂĄllamtitkĂĄr vezetĂŠsĂŠvel, az
eurĂłpai bencĂŠs apĂĄtok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel, az olaszorszĂĄgi eurĂłpai nagykĂśvetek ĂŠs
a vatikĂĄni nunciusok jelenlĂŠtĂŠben

Parolin bĂ­boros ĂĄllamtitkĂĄr homĂ­liĂĄjĂĄban emlĂŠkeztetett arra, hogy VI. PĂĄl
pápa ötven évvel ezelőtt október 24-én délelőtt feljött Montecassinóra,
ahol az 1944. februĂĄr 15-i pusztĂ­tĂł bombĂĄzĂĄs utĂĄn ĂşjjĂĄszĂźletett a bencĂŠs
monostor. A bazilika ĂşjraszentelĂŠsekor mondott homĂ­liĂĄjĂĄban ezeket mondta:
„A sok benyomás között, amelyet ez a béke háza kelt lelkünkben, és amely
uralkodik a többi felett:* a békét szülő erény…* Itt a* béke igaznak és
élőnek jelenik meg, tevékenynek és termékenynek.* Nyilvánvalóvá lesz
képessége az újjáépítésre, újjászületésre, újjáalakításra. Erről
tanúskodnak ezek a falak. A béke hozta az újjászületést.”

TovĂĄbb elemezve Montini pĂĄpa kapcsolatait MontecassinĂłval ĂŠs a bencĂŠs
szellemmel, Parolin bĂ­boros idĂŠzett a pĂĄpa szĂĄmos bencĂŠsekhez intĂŠzett
beszédéből. Egyesekben felidézte fiatalkori tapasztalatait is: a bencések
liturgiĂĄit, gregoriĂĄn ĂŠnekeit hallgatva szinte elragadtatĂĄsba esett. VI.
PĂĄl szerint *az ima ĂŠs az istenszolgĂĄlat formĂĄlta a szellemi EurĂłpĂĄt,
amelynek kettős alapja a hit és az egység, vagyis az európai népek lelki
egysĂŠge, amelyet az evangĂŠlium ereje szilĂĄrdĂ­tott meg*, JĂŠzus KrisztusĂŠ,
akiről Szent Benedek azt állította, hogy semmit sem szabad elébe helyezni.

Itt van a fő indíték, amiért VI. Pál Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé
akarta nyilvánítani: „hogy a mai embereknek legyen szinte kitapintható és
szent EurĂłpa spirituĂĄlis egysĂŠgĂŠnek eszmĂŠnye, ĂŠs ehhez ne hiĂĄnyozzĂŠk nekik
a fentről jövő segítség, hogy ezt a gyakorlatban is tervszerűen
megvalósítsák.” *Szent Benedek, Európa védőszentje a béke hírnöke volt,*
„Pacis nuntius”, a pápai bréve kezdőszavaival. Ebből a brévéből idézett a
bĂ­boros: *Szent Benedek szerzetes fiai megtĂŠrĂ­tettĂŠk EurĂłpa nĂŠpeit a
kereszttel, a könyvvel és az ekével*, *Így vetették meg Európa egysége
alapjait*.

*A kereszttel, vagyis Krisztus tĂśrvĂŠnyĂŠvel*, *a humanizmust tanĂ­tva a
közélet rendezéséhez*, *elsőbbséget biztosítva az istentiszteletnek, a
liturgiĂĄnak*. *A kĂśnyvvel, vagyis a kultĂşra terjesztĂŠsĂŠvel*, ĂĄtadva az
antik ĂŠs a humanista ĂśrĂśksĂŠget az utĂłkornak. Harmadszor *az ekĂŠvel,
megtanítva a népeket a földművelésre* az *„Ora et labora” bencés jelmondat*
szellemĂŠben.

Parolin bĂ­boros homĂ­liĂĄjĂĄban mĂŠg emlĂŠkeztetett rĂĄ, hogy a Szentatya kĂŠt
nappal ezelőtt a montecassinói területi apátságra alkalmazta VI. Pál
1976-ban kiadott „Catholica Ecclesia” kezdetű motu proprióját, és ezentúl
az eddig 53 plĂŠbĂĄniĂĄt magĂĄba foglalĂł apĂĄtsĂĄg fennhatĂłsĂĄga csak az apĂĄtsĂĄgi
templomra, a monostorra ĂŠs a kĂśzvetlen hozzĂĄ tartozĂł terĂźletre terjed ki:
az apĂĄt vĂĄllairĂłl Ă­gy levette az Ăşj egyhĂĄzmegye intĂŠzĂŠsĂŠnek gondjait, hogy
inkább a monasztikus közösséggel törődjék.

A vesperás után  megemlékező konferenciát tartottak „Európa önazonossága és
keresztény gyökerei” címmel, ezen szintén részt vett Pietro Parolin
bĂ­boros, vatikĂĄni ĂĄllamtitkĂĄr.

*Benedek „a béke hírnöke, az egység munkálója, a civilizáció mestere, főleg
pedig Krisztus vallĂĄsĂĄnak bajnoka, ĂŠs a nyugati szerzetessĂŠg megalapĂ­tĂłja
volt”* – írta VI. Pál a Pacis nuntiusban.

ForrĂĄs: VatikĂĄni RĂĄdiĂł

KĂŠp: Mek.oszk.hu

Magyar KurĂ­r
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141028/e41cb14c/attachment.html