[Grem] Az összefogás és a szervezettség forradalma / Pap Krisztián

[Emoke Greschik]

 Az ĂśsszefogĂĄs ĂŠs a szervezettsĂŠg forradalma2014. oktĂłber 23., csĂźtĂśrtĂśk
10:06, frissĂ­tve: csĂźtĂśrtĂśk 10:07 , forrĂĄs: Magyar Nemzet
<http://mno.hu/magyar_nemzet/>, szerző: Pap Krisztián
http://mno.hu/velemeny/az-osszefogas-es-a-szervezettseg-forradalma-1254859
   [image: Az ĂśsszefogĂĄs ĂŠs a szervezettsĂŠg forradalma]
  Europress/AFP

„*Az egész magyar nép* osztozik a költőkkel *a főnix titokzatos
privilégiumá*ban: *saját magát áldozza fel azért, hogy élhessen*.” Jean
Cocteau

Nevezzük akár „konzervatív”, akár „demokratikus” forradalomnak, megint
mĂĄsok ĂŠrzĂŠkletes kifejezĂŠsĂŠvel nĂŠpfĂślkelĂŠsnek az 1956-os esemĂŠnyeket, azok
igen hamar szabadsĂĄgharcba, fĂźggetlensĂŠgi hĂĄborĂşba torkolltak, mert *egy
megszĂĄllĂł, idegen hatalom tĂĄmadĂĄsĂĄt* *kellett kivĂŠdeni*, amit* csak
példátlan összefogással lehetett megkísérelni*. Hiszen a világ legerősebb
szĂĄrazfĂśldi hadseregĂŠvel kellett szembenĂŠzni, mĂŠg ha ez teljesen
remĂŠnytelen is volt. Az utĂłbbi ĂŠvekben JobbĂĄgyi GĂĄbor professzor ĂĄltal
(MN., 2011. oktĂłber 22.) fĂślvetett ĂĄllamilag szervezett provokĂĄciĂł
lehetősége az események megindításában nagyon is jogos, hiszen *a
bolsevisták igen gyakran éltek ezzel a módszerrel, ha a nekik nem tetsző
egyéneket, csoportokat ki akarták vonni a közéletből*. (Ha úgy vesszük, *az
egész kommunista kísérlet egy merő provokáció volt az emberiség ellen*.)

*Az 1956 nyarán leváltott Rákosi helyébe lépő Gerő Ernő* is érzékelte a
berlini, de főleg a lengyelországi megmozdulások kapcsán, hogy az összes
kommunista megszĂĄllĂĄs alĂĄ kerĂźlt kĂśzĂŠp-eurĂłpai orszĂĄgban * felĂźtĂśtte a
fejĂŠt az elĂŠgedetlensĂŠg, ĂŠs hogy e tĂĄrsadalmakban rendkĂ­vĂźli feszĂźltsĂŠgek
halmozĂłdtak fĂśl.* Itthon *Rajk LĂĄszlĂł sajtĂłnyilvĂĄnossĂĄgot kapott
megkĂ­nzĂĄsa, halĂĄla ĂŠs tĂĄrsainak kivĂŠgzĂŠse vĂĄltott ki kĂśzfelhĂĄborodĂĄst*, ami *az
oktĂłberi ĂşjratemetĂŠs sorĂĄn spontĂĄn tĂśmegdemonstrĂĄciĂłba* fordult.

Az embereknek egyszerĹąen *elegĂźk volt a nyĂ­lt ĂŠs titkos terrorbĂłl*, *az
állandósult éhségérzetből*, hogy üresek a boltok polcai, hogy
tervszerĹątlenĂźl, kapkodva zajlik az ĂŠlet, de abbĂłl is, hogy egyre-mĂĄsra
tűnnek el emberek, akik csak évek múlva kerülnek elő meggyötörten,
megkĂ­nozva, vagy soha. Ha valaki nem akart is tudomĂĄst venni a mindennapi
élet e feltűnő jelenségeiről, azért valamilyen szinten mégis csak mindenkit
nyomasztott, hogy az orszĂĄgban rosszul mennek a dolgok*. Az elĂŠgedetlensĂŠg
ĂŠs az ĂĄllandĂł stressz ott bujkĂĄlt a korszak minden magyarjĂĄban*, *leszĂĄmĂ­tva
az ÁVH-s tisztikart*, amit csak tetÊzett, hogy* a megszålló szovjeteket
kellett dicsőíteni*. *Nagy Imre reformkísérlete után *a *hatalomba
visszakapaszkodó Gerő Ernő–Rákosi Mátyás–Piros László-féle trojka
valĂłszĂ­nĹąleg ezt a felgyĂźlemlett feszĂźltsĂŠget akarta lecsapolni a maga
primitív módszereivel, és ezért időzíthettek októberre egy nagyobb
provokációt.* Szovjet mintára, vélhetőleg azért, hogy egy nagyobb zendülés
során lecsaphassanak a fő hangadókra, a lehetséges népi vezetőkre, így *újra
a megfĂŠlemlĂ­tĂŠs eszkĂśzĂŠvel stabilizĂĄljĂĄk az orszĂĄgot.*

*Gerőék nyilván arra számítottak, hogy a szovjet tankok bevetésével a tömeg
ugyanĂşgy feloszlathatĂł, mint ahogy ez megtĂśrtĂŠnt hĂĄrom ĂŠvvel korĂĄbban
Kelet-Berlinben, ahol kĂŠt nap alatt helyreĂĄllĂ­tottĂĄk a hallgatĂĄs rendjĂŠt*.
Akkor kĂśzel kĂŠtszĂĄz nĂŠmet halt meg fegyverhasznĂĄlat, vagy utĂłlagos kivĂŠgzĂŠs
ĂĄltal, tĂ­zezreket meghurcoltak, rajtuk kĂ­vĂźl tizennyolc parancsmegtagadĂł
szovjet katonĂĄt vĂŠgeztek ki. *A tĂśmeg azonban Budapesten nem szaladt szĂŠt
olyan könnyen,* a rádiónál és a Parlamentnél eldördülő lövések elől ugyan
fedezékbe kellett menekülni, de néhány utcával odébb újra összeverődtek az
emberek, viszont akkor mĂĄr fegyverĂŠrt kiĂĄltva.

Az államilag szervezett provokáció lehetőségét erősíti az időpont is, mivel*
a Szuezi-csatorna Ăźgye nem egy spontĂĄn nemzetkĂśzi konfliktus volt, az mĂĄr
jó ideje érlelődött a nemzetközi politika homlokterében,* amit Gerőék
könnyen figyelembe vehettek. *Az egyiptomi csatorna ekkor brit–francia
fennhatĂłsĂĄg alĂĄ tartozott, de mĂŠg 1936. augusztus 26-ĂĄn Ăşgy ĂĄllapodtak meg
az egyiptomiakkal, hogy a briteknek pontosan húsz évvel később kell onnan
kivonulniuk.* Azt is tudni lehetett, hogy a britek nem akarjĂĄk feladni
előnyös pozíciójukat, ezért is fordulhatott az elő, hogy az ENSZ már jó
előre készült a probléma kezelésére, de nem arra, ami Budapesten robbant
ki. Ez viszont a világszervezet, és a főtitkár, Dag Hammarskjöld
felelősségét a legkevésbé sem kisebbíti a következményeket figyelembe véve,
vagyis hogy nem tettek semmit. A meglepődés azért is volt szokatlanul nagy,
mert *a vilĂĄg kĂśzvĂŠlemĂŠnye ahhoz volt szokva, hogy viszonylag kiegyenlĂ­tett
fegyverzetĹą ellenfelek csapnak Ăśssze a vilĂĄgban, de nem ahhoz, hogy egy
eurĂłpai kis nĂŠp kiĂĄll a porondra,* ĂŠs * kĂśvet dob a kolosszus kĂŠpĂŠbe.* Ez
egy szokatlan, nĂŠpmeseszerĹą fordulat volt, de az is lehet, hogy egy modern
mitolĂłgiĂĄval, egy mitolĂłgiai erejĹą fordulattal van dolgunk, ahogy arra a
Cocteau-idĂŠzet is utalni lĂĄtszik.

*1956 októberén egy olyan mérvű, jelentőségű szolidaritás nyilvánult meg a
magyarok részéről*, amely a legkevésbé sem volt elvárható attól a néptől,
amely cirka 40 ĂŠv alatt tĂśbb politikai sorsfordulĂłn ment ĂĄt, mint mĂĄs nĂŠp
400 év alatt. Azon az őszön a magyar nép drámai körülmények között ismerte
fel egymĂĄst ĂŠs talĂĄlta meg a kĂśzĂśs hangot, a kĂśzĂśs cselekvĂŠs hangjĂĄt. *Ez a
megrendítő összekapaszkodás* a külvilág számára is feltűnően érzékelhető
volt, talĂĄn mert megĂŠreztĂŠk, hogy e nĂŠlkĂźl nem lehetett volna meghĂĄtrĂĄlĂĄsra
kényszeríteni a fegyverrel föllépő hatalmat. A magyar október szolidaritása
azĂŠrt is figyelemre mĂŠltĂł, mert * alapbĂłl cĂĄfolja meg azt a tĂŠtelt, hogy a
magyar „soha együtt nem tart”,** hogy egy széthúzó nemzetről van szó*.
Ugyanakkor igaz, hogy a „féldecis” Kádár-kormányzatnak nagyon sokáig és
erőteljesen kellett rombolnia a magyar társadalom közerkölcsét, jó ízlését
ĂŠs ĂĄltalĂĄnos hangulatĂĄt, hogy abban tĂŠnyleg felĂźthesse fejĂŠt a kicsinyes
irigysĂŠg, a korrupciĂł, a nemzeti eszmĂŠnyek teljes elhanyagolĂĄsa. Tisztelet
a kivĂŠtelnek, akiket viszont igyekeztek elszigetelni. A magyar oktĂłber a
széthúzás ellenpéldája, de az is igaz, hogy a népnek időre és intő példákra
volt szüksége ahhoz, hogy kiismerje magát a ráerőszakolt, a nyakába szakadt
politikai rendszerek viszonyai kĂśzĂśtt. Mert a* magyar temperamentum ĂŠs
tehetsĂŠg mindenkor, a legnehezebb helyzetekben is kĂŠpes volt komoly
szervezőerőt felmutatni, és hogy az ’56-ban megmutatkozó szervezettség nem
egyedi eset volt, azt mutatja az 1848–49-ben történtek is, amikor szó
szerint a semmiből kellett létrehozni a különböző fegyver-, muníció- vagy
ruhagyĂĄrakat, a nemzeti valutĂĄt* stb.

Bármennyi nehézségen esett is át a magyar társadalom az ’56-ot megelőző
évtizedekben, az akkor elszenvedett sérelmek, elfojtások végül elemi erővel
törtek föl. Különösen a felkelést megelőző tíz év volt embert próbáló,
amikor egy őszinte szót nem lehetett hallani sem a hatalom birtokosaitól,
sem az orszĂĄg valĂłdi hangulatĂĄrĂłl. EzĂŠrt mikĂśzben Budapesten
vilĂĄgtĂśrtĂŠnelmet Ă­rtak egy normĂĄlisabb ĂŠlet remĂŠnyĂŠben, azalatt nemcsak a
magyar főváros reakciója okozott kínos meglepetést a bolsevisták számára,
hanem* ami vidĂŠken tĂśrtĂŠnt*. Mert egĂŠszen rendkĂ­vĂźli *gyorsasĂĄggal kezdte
el magĂĄt megszervezni az orszĂĄg*, *mĂŠg a legkisebb telepĂźlĂŠsen is azonnal
forradalmi bizottságok és munkástanácsok* alakultak, mintha előzőleg
ĂśsszebeszĂŠltek volna, azon nyomban megszerveztĂŠk a maguk ĂŠletĂŠt, ugyanakkor
bekapcsolĂłdtak az orszĂĄgos hĂĄlĂłzatba, mindezt nĂŠhĂĄny nap alatt. Mint*
Rainer M. János fogalmazott egy alkalommal: „A vidék nem felrúgni akart
valamit, hanem átalakítani. Ők harc helyett – atrocitásokra nem került sor,
mert falun nem is volt ellenfél – elkezdték lebontani a tanácsrendszert, és
nekilĂĄttak lĂŠtrehozni az ĂśnkormĂĄnyzati rendszert. MĂŠg sarkosabban Ăşgy
lehetne fogalmazni, hogy mĂ­g Budapesten szabadsĂĄgharc zajlott, vidĂŠken
társadalmi forradalom.”* El lehet gondolni, mennyi sérelem és mekkora
elĂŠgĂźletlensĂŠggel vegyes vĂĄrakozĂĄs, ha Ăşgy tetszik: ĂŠhsĂŠg volt az akkori
magyarsĂĄgban, ha ilyen magas szintĹą szervezettsĂŠggel reagĂĄlt a kĂśzponti
hatalom ĂśsszeomlĂĄsĂĄra. A magyar vidĂŠk tehĂĄt azonnal szervezĂŠsbe fogott, ĂŠs
azt is tudták, hogy az ország sorsa a fővárosban fog eldőlni, a világ főleg
arra figyel, ezĂŠrt az ĂŠlelmiszer-utĂĄnpĂłtlĂĄst is megoldottĂĄk.

*Gerőék mesterkedése bármilyen mértékű volt is, **egész váratlan arányú,
spontĂĄn nĂŠpfelkelĂŠst eredmĂŠnyezett, egy valĂłban tiszta, szĂŠles kĂśrĹą nemzeti
ĂśsszefogĂĄst.* A magyarok egysĂŠges, egyĂśntetĹą rendszer elleni fellĂŠpĂŠsĂŠt
kĂŠtsĂŠgtelenĂźl megkĂśnnyĂ­tette, hogy pontosan tudtĂĄk, kik ellen kell
fordĂ­taniuk haragjukat, erejĂźket, tudtĂĄk, hogy mit kell mĂĄshogy csinĂĄlni,
mert tíz év alatt kiismerték a bolsevista rendszer útvesztőit. Ahogy
mondjuk az 1990 utĂĄni MagyarorszĂĄgon is kellett vagy 10-20 ĂŠv (attĂłl fĂźgg,
honnan szĂĄmoljuk), amĂ­g a nemzet kiismerte magĂĄt egy megvĂĄltozott vilĂĄg
eltérő érdekektől vezérelt pártpolitikai erőviszonyai között. Akárhogy is,
1990-ben fordulat történt, sok minden megváltozott, és *ma talán a fő
kĂŠrdĂŠs az, hogy mi mellett tudunk felsorakozni, mit ĂŠs mennyit tudunk
felvállalni a közös ügyekből, s nem az*,* hogy mi ellen kell protestálni.*
Mer*t a jĂłhoz ĂŠs a rosszhoz valĂł viszonynak legfeljebb az arĂĄnya vĂĄltozott
meg, de az ĂŠrtĂŠkek ĂŠs az elvĂĄrĂĄsok nagyjĂĄbĂłl ugyanazok, mint Ăśtvennyolc
évvel ezelőtt.*

*A szerző könyvtáros*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141023/98d1e9a1/attachment.html