[Grem] F.ppa /az Eurpai Parlamentben

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Nov. 26., Sze, 07:37:28 CET 

Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben
2014. november 25. kedd 15:08
http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-az-europai-parlamentben
A Szentatya az Európai Parlamentben ma elmondott beszédében hangsúlyozta:
az ember transzcendens méltóságát és elidegeníthetetlen értékeit a
gazdasági érdekek elé kell helyezni.

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_euparlslider.jpg>

A pápa *köszönetét fejezte ki, hogy beszédet mondhat az Európai Unió
életének ebben a fontos intézményében, amelyen keresztül a 28 tagállam több
mint 500 millió állampolgárához szólhat*. Utalt rá, hogy II. János Pál pápa
1988-as látogatása óta (1988. október 11.) sok változás történt Európában
és az egész világon.

Nem léteznek már az egymással szemben álló tömbök, amelyek akkor
kettéosztották a földrészt. *Lassan megvalósul az a (II. János Pál pápa
által kifejezett) vágy, hogy Európa szuverén, szabad intézményei
terjedjenek ki az egész kontinens földrajzi és még inkább történelmi
dimenzióira.*

A pápa lelkipásztori hivatásából kiindulva minden európai állampolgárnak a
remény és a bátorítás üzenetét hozta el. A remény üzenete arra *a bizalom*ra
épül, hogy a nehézségek az egység nagyhatású előmozdítóivá válhatnak,* hogy
leküzdjük Európa – és vele együtt az egész világ* – *félelmeit*. *Reménység
az Úrban, aki jóvá alakítja át a rosszat, életté alakítja át a halált.*

 <http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_eu4.jpg>

A pápa arra bátorította az Európai Parlament tagjait, hogy *térjenek vissza
az Európai Unió alapító atyáinak szilárd meggyőződéséhez, akik olyan jövőt
képzeltek el, amely** a megosztottságokat **leküzdő*,* a földrész népei
közötti békét megvalósító együttműködésen alapul.* Ennek az ambiciózus
politikai tervnek a középpontjában az emberbe vetett bizalom állt, nem
annyira mint állampolgár, vagy mint gazdasági alany, hanem mint személy,
aki transzcendens, természetfeletti méltósággal rendelkezik.

A pápa ezután *az emberi méltóság transzcendens mivoltá*ról szólt,
*hangsúlyozva
a „méltóság” és a „transzcendens” közötti szoros kapcsolatot.*

A „méltóság” az a kulcsszó, ami a második világháború utáni újrakezdést
jellemezte. A közelmúlt történelmében kétségtelenül központi helyet foglal
el az emberi méltóság előmozdítása a sokrétű erőszakkal és
diszkriminációval szemben, amely Európát sem kerülte el az évszázadok során.

*Az ember méltóságának tudata az európai gondolkodásban gyökerezik*, melyet
számos forrás gazdagít: „*Görögországból és Rómából ered, kelta, germán és
szláv forrásokból, valamint a kereszténységből*, amely ezeket mélyen
átalakította.”

Ma az emberi jogok előmozdítása központi helyet foglal el az Európai Unió
elkötelezettségében a személy méltóságának tiszteletben tartása érdekében,
mind az Unióban, mind pedig a többi állammal való kapcsolataiban. Fontos és
csodálatra méltó elkötelezettségről van szó, mert *még mindig túl sok olyan
helyzet áll fenn, amelyben az embereket tárgyként kezelik.* *Be lehet
programozni az emberek fogantatását, megjelenését és hasznosságát, továbbá
el lehet őket dobni, amikor már nincs rájuk szükség, mert gyengék, betegek
vagy öregek lettek.*

Lehet-e méltóságról beszélni akkor, amikor hiányzik annak a lehetősége,
hogy az emberek szabadon kifejezhessék gondolataikat, vagy korlátozások
nélkül megvallhassák hitüket? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. *Létezik-e
méltóság egy világos jogi keret nélkül,* *amely korlátozza** az erő uralmát*,
*és a törvényt helyezi előtérbe* *a hatalom zsarnokságával **szemben?**
Milyen méltósággal rendelkezhet egy férfi vagy nő, aki a diszkrimináció
különféle fajtáinak tárgya? Milyen méltósága van annak a személynek, aki
nem jut táplálékhoz, aki a létminimum alatt él, vagy ami még rosszabb,
nincs munkája, amely méltósággal ruházza fel?*

A személy méltóságának előmozdítása azt jelenti, hogy* elismerjük:
elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, amelyektől nem foszthatja meg
semmiféle önkényuralom, még kevésbé a gazdasági érdekek előtérbe helyezése.*

A pápa figyelmeztetett* az emberi jogokkal való visszaélés veszélyére*. *Ma
létezik egy olyan irányzat, amelyik egyre több egyéni jogot követel. Ez az
irányzat kiszakítja** a személyt társadalmi és antropológiai környezetéből,*
egyfajta „monász”, azaz önálló egységként él, amely *egyre érzéketlenebb *a
körülötte lévő többi „monász” iránt. *A jog fogalmához látszólag már nem
társul* *az *ugyanolyan fontos és a jogot kiegészítő *kötelesség fogalma.*

Az emberi jogok olyan kultúráját kell elmélyíteni, amely bölcsen képes
arra, hogy a személyes, egyéni dimenziót a közjóval összhangba hozza.

*Az ember természetfeletti méltóságá*ról beszélni annyit jelent, hogy
utalunk természetére, vagyis arra a veleszületett képességére, miszerint *
meg tudja különböztetni a jót a rossztól.* Rendelkezünk azzal *az
„iránytűvel”, amely szívünkbe van írva, és amelyet Isten vésett bele* a
teremtett világegyetembe. Elsősorban azt jelenti, hogy az embert nem
abszolútumnak, hanem viszonylénynek (relacionális lénynek) tekintjük.

*Európában ma az egyik legelterjedtebb betegség a magány, az emberi
kapcsolatok hiánya *– állapította meg Ferenc pápa. – Ez különösen* látható
az idősek esetében, de a fiataloknál is, akik vonatkozási pontok nélkül
élnek, jövőjük kilátástalan. Ez a magány tapasztalható a városainkat
benépesítő szegények körében, ez tükröződik vissza a bevándorlók tévelygő
tekintetében,* akik jobb jövőt keresve érkeztek ide.

Ezt a magányt* fokozta a gazdasági válság*, amelynek hatása tovább tart, és
drámai következményekkel jár társadalmi szempontból. Az utóbbi években az
Európai Unió bővítési folyamatával egyidejűleg *növekedett az állampolgárok
bizalmatlansága az intézmények iránt, amelyek eltávolodtak az emberektől.*

Általános fáradtság és elöregedettség érzékelhető – *a „nagymama Európa”
többé már nem termékeny és nem élénk*. *A nagy eszmények, amelyek Európát
megihlették*, látszólag *elveszítették vonzerejüket, helyükbe az
intézmények bürokratikus ügyintézése lépett.*

Ehhez járul *egyesek kissé önző életmódja, amelyet a már fenntarthatatlan
bőség, a szegények iránti közömbösség jellemez*. A technikai és gazdasági
kérdések állnak a politikai viták középpontjában, egy hiteles antropológiai
irányultság kárára. *Fennáll annak a veszélye, hogy az ember pusztán egy
mechanizmus alkatrészévé válik, és fogyasztási eszközként bánnak vele,
amelyet, ha már nem hajt hasznot, gátlástalanul kiselejteznek.** Ez
történik a terminális állapotú betegek, a magányos idősek, a még meg nem
született gyermekek megölése esetében.*

Amikor abszolutizálják a technikát, és összekeverik a cél és az eszköz
fogalmát, akkor elkerülhetetlenül érvényesül a „kiselejtezés kultúrája”,
valamint *a végsőkig fokozott fogyasztás, konzumizmus*. *A személy
méltósága ezzel szemben azt jelenti, hogy elismerjük az emberi élet
értékét, amelyet ingyenes ajándékként kapunk,* és amely nem lehet árucsere
tárgya.

*Az európai parlamenti képviselők hivatása, hogy figyeljenek a népek és a
személyek törékenységére. A törékenység gondozása erőt, gyöngédséget,
küzdelmet és termékenységet jelent* egy* olyan funkcionális és
individualista környezetben, amely könyörtelenül elvezet a „kiselejtezés
kultúrájához”.*

*Raffaello egyik legünnepeltebb freskója* a Vatikánban található, és az
úgynevezett* athéni iskolá*t ábrázolja. *Platón és Arisztotelész áll a kép
középpontjában: Platón felfelé mutat, az eszmék világára, az égre,
mondhatnánk: a mennyre. Arisztotelész előre mutat, a néző felé, a világra,
a konkrét valóságra.* Ez – úgy érzem – nagyon találóan fejezi ki *Európát
és történelmé*t, mely *menny és föld folyamatos kölcsönhatása*; az ég jelzi
a transzcendensre, Istenre való nyitottságot, ami mindig is jellemezte
Európát, míg a föld fejezi ki Európa gyakorlati képességeit a különféle
helyzetek és problémák kezelésére.

*Az Európai Parlament mottója* az *Egység a sokféleségben*. Az egység
azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás
uniformizálását jelenti. *Minden valódi egység a különféle alkotórészek
gazdagságából tevődik össze*. Ahogy a családban, úgy az Európai Unióban is
el kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg kell
szabadulni a manipulálástól és fóbiáktól. *Az emberi személyt kell a
középpontba helyezni; hagyni, hogy az egyének és a népek szabadon és
kreatívan kifejezzék önmagukat, mindezt a szolidaritás és a szubszidiaritás
jegyében*.

Az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívás elé állít
minket. *Nem szabad engedni **a multinacionális érdekeknek, amelyek
meggyengítik a demokráciát, és azt olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi
rendszerekké alakítják át, amelyek háttérben rejlő erőket szolgálnak.** El
kell kerülni* *a globalizáló eszméket,* amelyek felhígítják a valóságot. A
pápa itt utalt *Evangelii gaudium* kezdetű buzdítására: *kerüljük **a
politikai nominalizmust, az üres eszméket,* *a relativizmus zsarnokságát, a
történelmietlen szélsőségességet*, *a jóság* *nélküli etikát,* *a
bölcsesség **nélküli intellektualizmust.*

<http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_eu2.jpg>
*Ha vissza akarjuk adni a reményt Európának, akkor el kell ismernünk az
emberi személy központi szerepét,* elősegítve tehetsége kibontakoztatását.
Ennek egyik* első területe a nevelés,* amely minden társadalom értékes
alkotósejtjében, *a családban kezdődik.* E nélkül a szilárd alap nélkül
homokra építünk, aminek súlyos társadalmi következményei lesznek.

*Az egységes, termékeny és felbonthatatlan család magában hordozza a jövőbe
vetett remény alapvető alkotóelemeit, *méghozzá nem csupán az új
nemzedékek, hanem a sok idős ember számára is, akik gyakran magányosan és
elhagyatva élnek, mert *már nincs meg a családi tűzhely,* amely körülvenné
és támogatná őket.

A család mellett nagy szerepet kapnak* az iskolák és az egyetemek*. A
nevelés nem korlátozódhat pusztán technikai ismeretekre, hanem* az emberi
személy átfogó fejlődését kell szolgálnia.*

Ferenc pápa ezután *a környezetvédelem fontosságá*ról szólt. Nem urai,
hanem őrzői vagyunk a természetnek, amit tisztelnünk és szeretnünk kell.
Jól kell gazdálkodnunk a ránk bízott ingyenes ajándékkal, amelyet Isten az
ember kezébe helyezett.
*Tűrhetetlen, hogy emberek milliói éhen haljanak, miközben tonnaszám dobjuk
ki az élelmiszert nap mint nap.*
Az ember is szerves része a természetnek, ezért a környezetvédelem mellett*
humánökológiár*a van szükség. A pápa az európai parlamenti képviselőktől
azt kérte, hogy foglalkoztatási intézkedéseikkel segítsék elő a munka
méltóságának visszaállítását. Egyrészt* össze kell hangolni a piaci
rugalmasságot a munkahelyek stabilitásával, másrészt olyan szociális
környezetet kell teremteni, amely* *a kizsákmányolás **helyett a
munkahelyek biztosításával lehetővé teszi a családalapítást és a gyermekek
nevelését.*

Égetően fontos továbbá *a bevándorlás kérdésé*nek együttes megoldása.
*Tűrhetetlen,
hogy a Földközi-tenger egy hatalmas temetővé váljék!* *Az európai partokra
érkező hajókon segítségre szoruló férfiak és nők vannak*. Az Európai Unión
belüli
*kölcsönös támogatás hiánya részmegoldásokhoz vezet, amelyek nem tartják
tiszteletben a bevándorlók emberi jogait, elősegítik a rabszolgamunkát, és
társadalmi feszültséget szítanak.*
Olyan törvénykezésre van szükség, amelyik védelmezi az uniós állampolgárok
jogait, és egyben biztosítja a bevándorlók befogadását. *Korrekt, bátor és
konkrét politikával kell segíteni a menekülők hazai társadalmi-politikai
fejlődését* és belső konfliktusaik leküzdését, mivel ez az elvándorlás
kiváltó oka. Ha az egyes érdekek által mozgatott politika érvényesül, akkor
csak súlyosbítjuk a helyzetet. *Az okokat, és nem* *csak a tüneteket* *kell
kezelni *– hangsúlyozta a pápa.

*Párbeszédet kell folytatni azokkal az országokkal, amelyek kérték
felvételüket az Európai Unióba*. Különösen a *balkáni térségben, ahol a
béke hosszú ideig elérhetetlen volt.* Saját identitásunk tudatosítása
nélkülözhetetlen a szomszédos országokkal való kapcsolatokban, főként *a
Földközi-tenger vidékén, ahol sokan szenvednek belső konfliktusok, valamint
a vallási szélsőségesek és a nemzetközi terrorizmus nyomása miatt.*

Az Európai Parlamentben mondott beszédében Ferenc pápa* végül a
kereszténység történelmi szerepér*ől szólt. A kétezer éves történelmi
összefonódást olykor konfliktusok és tévedések szabdalták, de mindvégig a
jó építésének vágya vezérelte. Ezt látjuk városaink szép műemlékeiben, de
még inkább *a szeretetszolgálat műveiben.* Ezt a történelmet tovább írjuk;
ez a jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. Európának erős
szüksége van arra, hogy újra fölfedezze arculatát, hogy növekedjen, híven
alapító atyái szelleméhez, békében és egyetértésben.

„Kedves európai parlamenti képviselők! Elérkezett az óra, hogy *közösen
építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem **a gazdasági élet,
**hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll*.

*Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy
maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. *Hagyjunk fel a
megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a
főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi
értékek, a hit hordozója.* Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget
szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert*; biztos és szilárd
talajon halad, értékes vonatkozási pontot jelentve az egész emberiségnek” –
fejezte be beszédét Ferenc pápa az Európai Parlamentben.

Forrás: Vatikáni Rádió magyar és angol nyelvű oldala

Fotó: European Parliament

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141126/bb91fc54/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl