<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben </h1>
<div>2014. november 25. kedd 15:08<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-az-europai-parlamentben" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-az-europai-parlamentben</a><br></div>
<h3>A Szentatya az Európai Parlamentben ma elmondott
beszédében hangsúlyozta: az ember transzcendens méltóságát és
elidegeníthetetlen értékeit a gazdasági érdekek elé kell helyezni.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_euparlslider.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&p=1&img=c_euparlslider.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A pápa <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>köszönetét fejezte ki, hogy beszédet mondhat az Európai Unió
életének ebben a fontos intézményében, amelyen keresztül a 28 tagállam
több mint 500 millió állampolgárához szólhat</b></u></span>. Utalt rá, hogy II. János
Pál pápa 1988-as látogatása óta (1988. október 11.) sok változás történt
Európában és az egész világon.</p>
<p>Nem léteznek már az egymással szemben álló tömbök, amelyek akkor
kettéosztották a földrészt. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Lassan megvalósul az a (II. János Pál pápa
által kifejezett) vágy, hogy Európa szuverén, szabad intézményei
terjedjenek ki az egész kontinens földrajzi és még inkább történelmi
dimenzióira.</b></u></span><br><br>A pápa lelkipásztori hivatásából kiindulva minden
európai állampolgárnak a remény és a bátorítás üzenetét hozta el. A
remény üzenete arra <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a bizalom</b></u></span>ra épül, hogy a nehézségek az egység
nagyhatású előmozdítóivá válhatnak,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> hogy leküzdjük Európa – és vele
együtt az egész világ</b></u></span> – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>félelmeit</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Reménység az Úrban, aki jóvá alakítja
át a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rosszat</span>, életté alakítja át a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> halált.</span></b></u></span><br><br></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_eu4.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&p=1&img=c_eu4.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A pápa arra bátorította az Európai Parlament tagjait, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>térjenek
vissza az Európai Unió alapító atyáinak szilárd meggyőződéséhez, akik
olyan jövőt képzeltek el, amely</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a megosztottságokat<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>leküzdő</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a földrész
népei közötti békét megvalósító együttműködésen alapul.</b></u></span> Ennek az
ambiciózus politikai tervnek a középpontjában az emberbe vetett bizalom
állt, nem annyira mint állampolgár, vagy mint gazdasági alany, hanem
mint személy, aki transzcendens, természetfeletti méltósággal
rendelkezik.<br><br>A pápa ezután <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az emberi méltóság transzcendens
mivoltá</b></u></span>ról szólt, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hangsúlyozva a „méltóság” és a „transzcendens” közötti
szoros kapcsolatot.</b></u></span><br><br>A „méltóság” az a kulcsszó, ami a második
világháború utáni újrakezdést jellemezte. A közelmúlt történelmében
kétségtelenül központi helyet foglal el az emberi méltóság előmozdítása a
sokrétű erőszakkal és diszkriminációval szemben, amely Európát sem
kerülte el az évszázadok során.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az ember méltóságának tudata az európai gondolkodásban gyökerezik</b></u></span>,
melyet számos forrás gazdagít: „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Görögországból és Rómából ered, kelta,
germán és szláv forrásokból, valamint a kereszténységből</b></span>, amely ezeket
mélyen átalakította.”</p>
<p>Ma az emberi jogok előmozdítása központi helyet foglal el az Európai
Unió elkötelezettségében a személy méltóságának tiszteletben tartása
érdekében, mind az Unióban, mind pedig a többi állammal való
kapcsolataiban. Fontos és csodálatra méltó elkötelezettségről van szó,
mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>még mindig túl sok olyan helyzet áll fenn, amelyben az embereket
tárgyként kezelik.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Be lehet programozni az emberek fogantatását,
megjelenését és hasznosságát, továbbá el lehet őket dobni, amikor már
nincs rájuk szükség, mert gyengék, betegek vagy öregek lettek.</b></span><br><br>Lehet-e
méltóságról beszélni akkor, amikor hiányzik annak a lehetősége, hogy az
emberek szabadon kifejezhessék gondolataikat, vagy korlátozások nélkül
megvallhassák hitüket? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Létezik-e
méltóság egy világos jogi keret nélkül,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>amely korlátozza</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az erő uralmát</b></u></span>,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>és a törvényt helyezi előtérbe</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a hatalom zsarnokságával </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szemben?</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Milyen
méltósággal rendelkezhet egy férfi vagy nő, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">aki a diszkrimináció
különféle fajtáinak tárgya</span>? Milyen méltósága van annak a személynek, aki
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem jut táplálékhoz</span>, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a létminimum alatt él, </span>vagy ami még rosszabb,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs munkája</span>, amely méltósággal ruházza fel?</b></u></span></p>
<p>A személy méltóságának előmozdítása azt jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> elismerjük:
elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, amelyektől nem foszthatja meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
semmiféle önkényuralom</span>, még kevésbé a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> gazdasági érdekek előtérbe
helyezése.</span></b></u></span></p>
<p></p>
<p>A pápa figyelmeztetett<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az emberi jogokkal való visszaélés veszélyére</b></u></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ma létezik egy olyan irányzat, amelyik egyre több egyéni jogot követel.
Ez az irányzat kiszakítja</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a személyt társadalmi és antropológiai
környezetéből,</b></u></span> egyfajta „monász”, azaz önálló egységként él, amely <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>egyre
érzéketlenebb </b></u></span>a körülötte lévő többi „monász” iránt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A jog fogalmához
látszólag már nem társul</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az </b></u></span>ugyanolyan fontos és a jogot kiegészítő
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kötelesség fogalma.</b></u></span><br><br>Az emberi jogok olyan kultúráját kell
elmélyíteni, amely bölcsen képes arra, hogy a személyes, egyéni
dimenziót a közjóval összhangba hozza.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az ember természetfeletti méltóságá</b></u></span>ról beszélni annyit jelent, hogy
utalunk természetére, vagyis arra a veleszületett képességére, miszerint
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> meg tudja különböztetni a jót a rossztól.</b></u></span> Rendelkezünk azzal <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az
„iránytűvel”, amely szívünkbe van írva, és amelyet Isten vésett bele</b></u></span> a
teremtett világegyetembe. Elsősorban azt jelenti, hogy az embert nem
abszolútumnak, hanem viszonylénynek (relacionális lénynek) tekintjük.<br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Európában
ma az egyik legelterjedtebb betegség a magány, az emberi kapcsolatok
hiánya </b></u></span>– állapította meg Ferenc pápa. – Ez különösen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> látható az idősek
esetében, de a fiataloknál is, akik vonatkozási pontok nélkül élnek,
jövőjük kilátástalan. Ez a magány tapasztalható a városainkat benépesítő
szegények körében, ez tükröződik vissza a bevándorlók tévelygő
tekintetében,</b></span> akik jobb jövőt keresve érkeztek ide.<br><br>Ezt a magányt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
fokozta a gazdasági válság</b></u></span>, amelynek hatása tovább tart, és drámai
következményekkel jár társadalmi szempontból. Az utóbbi években az
Európai Unió bővítési folyamatával egyidejűleg <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>növekedett az
állampolgárok bizalmatlansága az intézmények iránt, amelyek eltávolodtak
az emberektől.</b></u></span><br><br>Általános fáradtság és elöregedettség érzékelhető
– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a „nagymama Európa” többé már nem termékeny és nem élénk</b></u>. </span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A nagy
eszmények, amelyek Európát megihlették</b></u></span>, látszólag <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>elveszítették
vonzerejüket, helyükbe az intézmények bürokratikus ügyintézése lépett.</b></u></span></p>
<p></p>
<p>Ehhez járul <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>egyesek kissé önző életmódja, amelyet a már
fenntarthatatlan bőség, a szegények iránti közömbösség jellemez</b></u></span>. A
technikai és gazdasági kérdések állnak a politikai viták középpontjában,
egy hiteles antropológiai irányultság kárára. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Fennáll annak a veszélye,
hogy az ember pusztán egy mechanizmus alkatrészévé válik, és
fogyasztási eszközként bánnak vele, amelyet, ha már nem hajt hasznot,
gátlástalanul kiselejteznek.</b></u><b> Ez történik a terminális állapotú betegek, a
magányos idősek, a még meg nem született gyermekek megölése esetében.</b><u><b><br></b></u></span><br>Amikor
abszolutizálják a technikát, és összekeverik a cél és az eszköz
fogalmát, akkor elkerülhetetlenül érvényesül a „kiselejtezés kultúrája”,
valamint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a végsőkig fokozott fogyasztás, konzumizmus</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A személy
méltósága ezzel szemben azt jelenti, hogy elismerjük az emberi élet
értékét, amelyet ingyenes ajándékként kapunk,</b></u></span> és amely nem lehet
árucsere tárgya.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az európai parlamenti képviselők hivatása, hogy
figyeljenek a népek és a személyek törékenységére. A törékenység
gondozása erőt, gyöngédséget, küzdelmet és termékenységet jelent</b></u></span> egy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
olyan funkcionális és individualista környezetben, amely könyörtelenül
elvezet a „kiselejtezés kultúrájához”.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Raffaello egyik legünnepeltebb freskója</b></u></span> a Vatikánban található, és az
úgynevezett<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> athéni iskolá</b></u></span>t ábrázolja. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Platón és Arisztotelész áll a kép
középpontjában: Platón felfelé mutat, az eszmék világára, az égre,
mondhatnánk: a mennyre. Arisztotelész előre mutat, a néző felé, a
világra, a konkrét valóságra.</b></u></span> Ez – úgy érzem – nagyon találóan fejezi ki
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Európát és történelmé</b></u></span>t, mely <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>menny és föld folyamatos kölcsönhatása</b></u></span>; az
ég jelzi a transzcendensre, Istenre való nyitottságot, ami mindig is
jellemezte Európát, míg a föld fejezi ki Európa gyakorlati képességeit a
különféle helyzetek és problémák kezelésére.</p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b>Az Európai Parlament mottója</b></u></span> az <span style="background-color:rgb(0,255,255)"><u><b><i>Egység a sokféleségben</i></b></u></span>. Az
egység azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás
uniformizálását jelenti. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Minden valódi egység a különféle alkotórészek
gazdagságából tevődik össze</b></u></span>. Ahogy a családban, úgy az Európai Unióban
is el kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg
kell szabadulni a manipulálástól és fóbiáktól. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az emberi személyt kell a
középpontba helyezni; hagyni, hogy az egyének és a népek szabadon és
kreatívan kifejezzék önmagukat, mindezt a<span style="background-color:rgb(0,255,255)"> szolidaritás</span> és a
<span style="background-color:rgb(0,255,255)">szubszidiaritás </span>jegyében</b></u></span>.<br><br>Az európai népek demokráciájának
életben tartása ma kihívás elé állít minket. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Nem szabad engedni </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a
multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát, és azt
olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi rendszerekké alakítják át, amelyek
háttérben rejlő erőket szolgálnak.</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> El kell kerülni</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a globalizáló
eszméket,</b></u></span> amelyek felhígítják a valóságot. A pápa itt utalt <i>Evangelii gaudium</i>
kezdetű buzdítására: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kerüljük </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a politikai nominalizmust, az üres
eszméket,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a relativizmus zsarnokságát, a történelmietlen
szélsőségességet</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a jóság</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>nélküli etikát,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a bölcsesség </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>nélküli
intellektualizmust.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&img=o_eu2.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=57185&p=1&img=c_eu2.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ha
vissza akarjuk adni a reményt Európának, akkor el kell ismernünk az
emberi személy központi szerepét,</b></u></span> elősegítve tehetsége
kibontakoztatását. Ennek egyik<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> első területe a nevelés,</b></u></span> amely minden
társadalom értékes alkotósejtjében, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a családban kezdődik.</b></u></span> E nélkül a
szilárd alap nélkül homokra építünk, aminek súlyos társadalmi
következményei lesznek.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egységes, termékeny és felbonthatatlan
család magában hordozza a jövőbe vetett remény alapvető alkotóelemeit,
</b></u></span>méghozzá nem csupán az új nemzedékek, hanem a sok idős ember számára is,
akik gyakran magányosan és elhagyatva élnek, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>már nincs meg a
családi tűzhely,</b></u></span> amely körülvenné és támogatná őket.<br><br>A család
mellett nagy szerepet kapnak<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az iskolák és az egyetemek</b></u></span>. A nevelés nem
korlátozódhat pusztán technikai ismeretekre, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az emberi személy
átfogó fejlődését kell szolgálnia.</b></u></span><br><br>Ferenc pápa ezután <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
környezetvédelem fontosságá</b></u></span>ról szólt. Nem urai, hanem őrzői vagyunk a
természetnek, amit tisztelnünk és szeretnünk kell. Jól kell
gazdálkodnunk a ránk bízott ingyenes ajándékkal, amelyet Isten az ember
kezébe helyezett. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Tűrhetetlen, hogy emberek milliói éhen haljanak,
miközben tonnaszám dobjuk ki az élelmiszert nap mint nap.<br></b></u></span><br>Az
ember is szerves része a természetnek, ezért a környezetvédelem mellett<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
humánökológiár</b></u></span>a van szükség. A pápa az európai parlamenti képviselőktől
azt kérte, hogy foglalkoztatási intézkedéseikkel segítsék elő a munka
méltóságának visszaállítását. Egyrészt<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> össze kell hangolni a piaci
rugalmasságot a munkahelyek stabilitásával, másrészt olyan szociális
környezetet kell teremteni, amely</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a kizsákmányolás </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>helyett a munkahelyek
biztosításával lehetővé teszi a családalapítást és a gyermekek
nevelését.</b></u></span><br><br>Égetően fontos továbbá <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a bevándorlás kérdésé</b></u></span>nek
együttes megoldása. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Tűrhetetlen, hogy a Földközi-tenger egy hatalmas
temetővé váljék!</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az európai partokra érkező hajókon segítségre szoruló
férfiak és nők vannak</b></u></span>. Az Európai Unión belüli <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>kölcsönös támogatás
hiánya részmegoldásokhoz vezet, amelyek nem tartják tiszteletben a
bevándorlók emberi jogait, elősegítik a rabszolgamunkát, és társadalmi
feszültséget szítanak.<br></b></u></span><br>Olyan törvénykezésre van szükség, amelyik
védelmezi az uniós állampolgárok jogait, és egyben biztosítja a
bevándorlók befogadását. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Korrekt, bátor és konkrét politikával kell
segíteni a menekülők hazai társadalmi-politikai fejlődését</b></u></span> és belső
konfliktusaik leküzdését, mivel ez az elvándorlás kiváltó oka. Ha az
egyes érdekek által mozgatott politika érvényesül, akkor csak
súlyosbítjuk a helyzetet. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az okokat, és nem</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>csak a tüneteket</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kell
kezelni </b></u></span>– hangsúlyozta a pápa.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Párbeszédet kell folytatni azokkal
az országokkal, amelyek kérték felvételüket az Európai Unióba</b></u></span>.
Különösen a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>balkáni térségben, ahol a béke hosszú ideig elérhetetlen
volt.</b></u></span> Saját identitásunk tudatosítása nélkülözhetetlen a szomszédos
országokkal való kapcsolatokban, főként <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a Földközi-tenger vidékén, ahol
sokan szenvednek belső konfliktusok, valamint a vallási szélsőségesek és
a nemzetközi terrorizmus nyomása miatt.</b></u></span><br><br>Az Európai Parlamentben
mondott beszédében Ferenc pápa<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> végül a kereszténység történelmi
szerepér</b></u></span>ől szólt. A kétezer éves történelmi összefonódást olykor
konfliktusok és tévedések szabdalták, de mindvégig a jó építésének vágya
vezérelte. Ezt látjuk <span style="background-color:rgb(255,255,0)">városaink szép műemlékeiben</span>, de még inkább <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
szeretetszolgálat műveiben.</b></u></span> Ezt a történelmet tovább írjuk; ez a
jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Európának erős szüksége
van arra, hogy újra fölfedezze arculatát, hogy növekedjen, híven
alapító atyái szelleméhez, békében és egyetértésben.<br></span><br>„Kedves
európai parlamenti képviselők! Elérkezett az óra, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>közösen építsünk
egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a gazdasági élet, </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem a
személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll</b></u></span>.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Európa
vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy
maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. </b></u></span>Hagyjunk fel a
megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő
a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az
emberi értékek, a hit hordozója.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Olyan Európát valósítsunk meg, amely az
eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert</b></u></span>; biztos és
szilárd talajon halad, értékes vonatkozási pontot jelentve az egész
emberiségnek” – fejezte be beszédét Ferenc pápa az Európai Parlamentben.</p>
<p>Forrás: Vatikáni Rádió magyar és angol nyelvű oldala</p>
<p>Fotó: European Parliament</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>