[Grem] Magyar falu Galileában / Középkori lovagok leszármazottai

László Baják laszlo.bajak at gmail.com
2014. Nov. 23., V, 22:40:04 CET 

Ez eléggé valószínűtlen feltételezés.BL

2014. november 23. 15:33 Emoke Greschik Ă­rta, <greschem at gmail.com>:

> k.Lttagtól, másik listáról:
> Magyar falu Galileában Középkori lovagok leszármazottai
> Szarka Lajos <http://www.hetek.hu/szerzo/szarka_lajos> 2000. 02. 26.
> (IV/9) <http://www.hetek.hu/archiv/2000_02_26_iv9>
> http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200002/kozepkori_lovagok_leszarmazottai
>
>   <http://www.hetek.hu/files/images/2000/04.009/hit/boltiv.JPG>
> A Belvoir lovagvár belső udvara
>
>
>
>
>
>
> *Nemrégiben egy érdekes anyagot kaptam izraeli ismerősömtől. Arra hívta
> fel a figyelmemet, hogy van Izraelben egy arab falu, melynek keresztény
> lakói vélhetően magyar eredetűek, akik a keresztes hadjáratok idején
> települtek le ott, ahol ma is élnek. Ismerősöm szakirodalmat és térképet
> mellékelt küldeményéhez, ezért írása hihetőnek tűnt számomra. Mielőtt az
> említett érdekes feltételezést megvizsgálnánk, érdemes néhány szót ejteni a
> keresztes hadjáratok motívumairól, történetéről és következményeiről.*
>
>
>
> * A Belvoir lovagvár belső udvara     *
>
> A keresztes hadjáratok a középkori vallásos felbuzdulás, esetenként a
> fanatizmus
> nagyszabású vállalkozásai voltak, melyek paraszttól nemesig megmozgatták a
> korabeli
> társadalmakat. Az ezredforduló után változatlanul divatozó szentföldi
> zarándoklatok
> az 1070-es években hirtelen veszélybe kerültek, mivel a szeldzsuk-török
> Arszlán bég elfoglalta Szíriát, valamint Palesztinát, vereséget mérve az
> egyiptomi kalifára ésa bizánci császárra egyaránt. Az utóbbi uralkodó a
> pápától kért segítséget,aki a kereszt jegyében "szent" háborút hirdetett
> Krisztus sírja és a többiszenthely felszabadítására.
> Mi motiválta 1095-ben II. Orbán pápát a clermont-i zsinaton, amikor Isten
> akaratává nyilvánította a keresztes hadjáratot? Majdnem két évtizeddel
> korábban elődje, VII. Gergely pápa kirobbantotta az úgynevezett
> invesztitúra háborút, hogy a pápai hatalom elsőbbségét elismertesse a
> világi hatalommal szemben. A pápa Isten földi helytartójaként igényt
> formált a keresztény világ vezetésére, beleértve az 1054-ben elszakadt
> bizánci egyházat is. A keresztes hadjárat sikere megszilárdíthatta a pápa
> tekintélyét fő riválisa, a német-római császár felett, de lehetőséget
> kínált a bizánci hit?
> szakadárok Rómához való visszaterelésére is.
> A keresztes seregek fő erejét a feudális arisztokrácia alsóbb részén
> elhelyezkedő lovagok képezték, akik egy-egy nagyobb h?bérúr vagy akár az
> uralkodó vezetésével indultak harcba. A lovagok lételeme, élethivatása a
> harc volt, a szent célokért folytatott háború megszentelte a nem éppen
> keresztényi öldöklést. A korai középkor évszázadai során az egykor vérivó,
> koponyalyukasztó barbár harcos szelídebb lovaggá változott át, aki már a
> lovagi eszmények jegyében bizonyos eszmei, erkölcsi értékekért is hajlandó
> volt kockára tenni életét. A lovag fő jellemvonásának változatlanul az
> agresszív vitézség számított, de a nyers erőhöz egyéb erények társultak,
> mint például: bőkezűség, hűség, az elesettek védelme – s ezek gyakorlása
> által a durva harcos "nemes" lovaggá alakult át. A nemes lovag
> természetesen jó keresztény volt, akinek egy lovagi fogadalom szerint
> naponta, jámbor elmélyedéssel misét kellett hallgatnia, életét bármikor
> merészen kockára kellett tennie a katolikus hitért, s szent kötelességei
> közé tartozott az anyaszentegyházat megszabadítania minden zaklatójától.
>
> És hogy miért indultak hadba a parasztok? A mesésnek elképzelt Kelet, a
> könnyebb élet reménye, s jutalomként a bűnbocsánat és az örök üdvösség
> elnyerése lebegett szemeik előtt. A paraszti tömegeknek (nem pedig
> hadaknak!) azonban minimális esélyük volt. Hiába patkolták meg ökreiket a
> Remete PĂ©ter vezette parasztok 1096-ban, s indultak el a hosszĂş Ăştra,
> reménykedve kérdezve egy-egy város előtt, hogy ez vajon már Jeruzsálem-e,
> sorsuk óhatatlanul a felmorzsolódás lett. Hasonlóan jártak 1212-ben a
> gyermekek, akiket bűntelennek tekintettek, s úgy gondolták, hogy ezért
> fegyvertelenül is képesek ellenfeleiket legyőzni. Egy István nev? francia
> parasztfiú Jézus Krisztustól kapott személyes felhatalmazására hivatkozva
> toborozta össze 15 ezer gyerektársát, akik végül a muszlim
> rabszolga-kereskedők kezében kötöttek ki.
>
> *Túlélő lovagrendek*
> Az eredetileg kitűzött cél elérése, a Szentföld felszabadítása csak a
> lovagi
> seregek számára volt lehetséges. A kétszáz évig zajló hadjáratok (1096 és
> 1291 között nyolc hadjárat) azonban csak nagyon rövid élet? katonai
> sikereket hoztak. A legsikeresebbnek az első hadjárat bizonyult (1096-99),
> melynek során "felszabadították" Jeruzsálemet, lekaszabolva a zsidókat és
> muszlimokat, majd a győztesek létrehozták államaikat: a Jeruzsálemi
> Királyságot, a Tripoliszi Grófságot, az Antiokhiai Fejedelemséget és az
> Edesszai Grófságot. Formailag az utóbbi államok a Jeruzsálemi Királyság
> vazallusai voltak.
>
> Jeruzsálemet azonban 1187-ben elfoglalta Szaladin szultán, aki nem
> rendezett mészárlást, hanem váltságdíj fejében elengedte a keresztényeket,
> de a Jeruzsálem visszaszerzéséért induló harmadik keresztes hadjárat
> (1189-1192) nem járt eredménnyel, s Oroszlánszív?
> Richárd angol király csak a zarándokok jeruzsálemi látogatását tudta
> kiharcolni Szaladin szultántól. A negyedik keresztes hadjárat során
> (1202-1204) nyilvánvalóvá vált az eredeti cél feladása, s a hatalmi érdekek
> leplezetlenül mutatkoztak meg a keresztesek ellentéteivel együtt. A hatalma
> csúcspontján álló III. Ince pápa a görög és római egyház egyesítését,
> Velence pedig a levantei kereskedelem megkaparintását remélte akkor, amikor
> a kereszteseket Konstantinápolyba irányítva, azok létrehozták a mindössze
> néhány évtizedig fennálló Latin Császárságot.
>
> A 13. század folyamán indult még néhány hadjárat, többek között a mi II.
> Andrásunk vezetésével, majd II. Frigyes német-római császár rövid időre
> megszerezte Jeruzsálemet (1229); de a város 1244-ben végérvényesen a
> muszlimok kezébe került, ezután pedig az utolsó keresztes uralkodó, IX.
> Lajos francia király is kudarcot vallott hadjáratai során (1248-54, illetve
> 1270). A keresztes államok sorsa megpecsételődött, 1268-ban az Antiochiai
> Fejedelemség, 1289-ben a Tripoliszi Grófság szűnt meg, majd 1291-ben
> Ashraf Khalil mameluk szultán elfoglalta Akkont (Akkó), a keresztesek
> utolsó erődítményét.
>
> A bukást csak a Szentföldön megalakított lovagrendek élték túl. A
> keresztes háborúk során létrejövő lovagrendek – a Johannita, a Templomos és
> a Német Lovagrend – az aszketikus (szerzetesi) és a lovagi (harcos) ideált
> egyesítették, ötvözve a középkori felfogást, mely a szerzetest és a lovagot
> Jézus Krisztus földi arcmásának tekintette. A lovagrendek tagjai szerzetesi
> fogadalmat tettek (szegénység, szüzesség, engedelmesség), de a lovagi
> erényeket is magukénak vallották. A szüzességi fogadalom célja a bűnnek
> tekintett szexualitás elfojtása volt, s a lovagok eszmei síkon, a nőiség
> kultuszában kerestek maguknak kielégülést. Ezt szolgálta a Mária-kultusz,
> melynek érdekében a második keresztes hadjárat fő ideológusa, Clairvaux-i
> Bernát cisztercita főapát folytatott hatékony propagandát. Véleménye
> szerint a Szűzanya tisztelete képes eltörölni a nőiség által gerjesztett
> tisztátalan vágyakat, illetve az ezektől indított bűnöket.
> Mária metaerotikus szimbólummá vált, aki a nőiséget vegytisztán, a
> szexualitástól mentesen jelképezte, s misztikus imádásán keresztül
> erotikától mentes szellemi élményben részesítette híveit.
>
> *Magyar keresztesek*
>
> * A Montfort erőd madártávlatból    *
>
> A keresztes hadjáratokból a magyarok is kivették részüket. Magyarország a
> keresztes hadak átvonulási terepe volt, II. András királyunk pedig maga is
> vezetett hadjáratot 1217-18-ban. A magyar keresztesek 1217 nyarán indultak
> el, s Zágráb – Spalató érintésével velencei hajókon jutottak Cipruson
> keresztül Akkonba (Akkó) 1217 októberében.
>
> Akkon jelentősége különösen Jeruzsálem Szaladin általi elfoglalása után
> nőtt meg (1187), a város a kisebb területűre zsugorodott keresztes
> királyság fővárosává vált, ide érkeztek a tenger felől a keresztes hadak, s
> a velencei, genovai, pisai kereskedők révén a térség kereskedelmi
> központjává fejlődött. A városban külön negyedük volt a különféle
> nációknak, a magyarok ideérkezésük után a német negyedben laktak, majd
> hamarosan támadásba lendültek a mohamedánok ellen. Harcoltak a Jordán
> völgyében, a Tábor-hegy mellett és a Kinneret-tó környékén is. Az első
> támadást II. András maga vezette, majd a parancsnokságot fiára, Dénesre
> bízva ereklyegyűjtő körútra
> indult, és hajón a Tripoliszi Grófságba látogatott. II. András végül
> különösebb
> hadi sikerek nélkül, 1218 januárjában szárazföldi úton indult hazafelé,
> ahova az esztendő végére érkezett meg. Később III. Honorius pápa előtt
> azzal védekezett, hogy a Magyarországról kapott rossz hírek késztették
> hadjárata abbahagyására.
>
> *Mátyás, az arab*
> Akkon városát a korabeli térképek Saint Jean d\'Arc-nak (az Akkon-i Szent
> János) nevezték, melytől északkeletre emelkedett Montfort keresztes vára. A
> vár közelében pedig egy Balaton nev? helyiséget jelöl a régi térkép! A falu
> mai neve Máiljá (Máálija, Micilya), melyről a jelenkori izraeli útikönyvek
> megjegyzik, hogy lakói keresztény arabok, s a faluból rövid gyalogtúrával
> közelíthető meg Montfort vára, mely 1126-ban épült Akkon védelmére, majd
> Szaladin szultán lerombolta, a Német Lovagrend nagymestere pedig 1220 után
> újjáépítette. A viszonylag épen maradt erődítmény 18 méter magas tornyából
> a mai látogató elé is csodálatos kilátás nyílik Galilea nyugati részének
> hegyeire és völgyeire. Izraeli ismerősöm adatai szerint a vár közelében
> fekvő, már említett Máiljá falu lakói katolikus vallású arabok, holott a
> keresztény arabok többsége ortodox, s a mai napig megőrizték olyan
> családneveiket, mint például: Albert, János, István, Mátyás, Fanni, Regina,
> stb. A magyar nevek tükrében feltehető a kérdés: az említett arab családok
> magyar keresztes vitézek leszármazottai lennének?
> A keresztes hadjáratok katonailag kudarcnak értékelhetők, a nyomukban járó
> gazdasági, kulturális változások viszont pozitívak. Fellendültek az
> észak-itáliai és dél-francia városok, megélénkült a pénzgazdálkodás,
> megerősödött a polgárság, a gazdasági és szellemi téren fejlettebb
> bizánci-arab világgal való érintkezés megtermékenyítőleg hatott Európa
> nyugati felére. A "harcos lovagok" társadalma visszaszorulóba került, hogy
> átadja helyét a "polgárok" társadalmának. A lovagság kudarcot vallott
> társadalmi réteggé vált, s lovagi tornákkal és szerelmi költészettel
> vígasztalta önmagát. A kibontakozó új, polgári világban az anyagi és
> szellemi javak termelői, a polgárok,
> értelmiségiek kerültek előtérbe, s ők határozták meg az újkori Európa
> arculatát.
> Kudarcot vallott a római egyház is, mivel széles néprétegekben rendült meg
> a Szentszék iránti vallásos tisztelet, s új, világi életérzések és szellemi
> áramlatok terjedtek el.
>
> Persze volt ország, ahol nem következett be az említett változás, itt
> azonban
> megrekedt a polgárosodás, s reménytelenül konzerválódott a középkor.
> Spanyolország, miután befejezte a reconquistát (1492. Granada elfoglalása),
> s megszabadult a móroktól, kiűzte a zsidókat is, az egy évtizeddel korábban
> felújított inkvizíció pedig javában működött. Spanyolországon ezek után még
> Amerika aranya sem tudott segíteni. Európa boldogabb részén izmosodott a
> "polgárok világa", Hispánia kopár vidékein pedig La Mancha búskép? lovagja,
> Don Quijote kergette a letűnt eszményeket és a reménytelen szerelmet.
>
> ***
>
> Végezetül csak annyit: mit nem adnék érte, ha Montfort vára tövében kezet
> foghatnék egy magyar-arab-izraelivel, akit történetesen Istvánnak vagy
> Mátyásnak neveznek!
>
> *(A szerző történész)*
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141123/8938d134/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról