[Grem] a szociális kérdésről, Csernoch J-ról., Serédi J.-ról / Bold.Meszlényi Z.

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Nov. 9., V, 15:07:14 CET 

Boldog Meszlényi Zoltán Lajos válogatott kéziratai
2014. november 9. vasárnap 14:00
*http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-lajos-valogatott-keziratai
<http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-lajos-valogatott-keziratai>*
A kötetben *Meszlényi Zoltán felidézi találkozását Boldog IV. Károllyal és
XI. Pius pápai kihallgatásán való részvételét*, valamint olvashatjuk* a
Rerum Novarum megjelenésének 50. évfordulóján elmondott előadásának
szövegét*, illetve *a lengyel Szent Szaniszlóról szóló elmélkedését. *


A Rerum Novarumról tartott előadásában Meszlényi Zoltán emlékeztet rá,
a történelem
folyamán* a **pápák törekvése mindig az volt, hogy felemeljék az „elesett”
emberiséget*: „amikor *a múlt században ez az elesettség a munkásosztályon
volt minden borzasztó következményével észlelhető,* *XIII. Leó a munkások
felemelését tűzte ki programjául*, s ezzel a szándékkal küldte a világba
szózatát [...] *a szociális kérdés megoldását Krisztus földi helytartója
indította el*, s ezt a tényt tartsuk az emberek emlékezetében, mint az
egyház örök dicsőségét.” Arra is figyelmeztet azonban, hogy *a szociális
helyzet kezeléséhez mindig szükség van a szeretetre*: „lehetnek
intézményeink, lehetnek kórházpalotáink betegeink gyógyítására, lehetnek
még viszonylag jó béreink is, ha szociális akciónkat nem telíti a
keresztény szeretet, tökéletes eredményeket elérni nem fogunk. *Anyagiakkal
lehet életszínvonalat emelni*, *de embereket emberibbekké tenni csak a
szeretet gyakorlásával lehet.” *

A mártírhalált halt püspök szinte egész élete az esztergomi érsekséghez
kötődik. Papi szolgálatát Vaszary Kolos (1891-1912) hercegprímás idejében
kezdte; *Csernoch János esztergomi érsek* idején (1912-1927) prímási
levéltáros, később titkár majd irodaigazgató. Megemlékezésében olyan
főpásztornak írta le Csernoch Jánost, mint aki szeretetében* „magához
ölelte az egyházmegye egész papságát. Soha nem tüntetett ki egyeseket
annyira, hogy mások mellőzötteknek érezhették volna magukat.* *Nem voltak**
kedvencei.* Mindenkit becsült és munkája szerint értékelt. S ha valaki
félrelépett, krisztusi megértést tudott tanúsítani s a szenvedő fél, akinek
egy fegyelmi ügy kellemetlenségeit kellett elviselnie, *nem* *a szigorú
bíró*, *hanem a szerető főpásztor* emlékét vitte magával a tárgyalásokról.”

Meszlényi Zoltánt Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte
püspökké – esztergomi érseki szolgálata idején (1927-1945) talán
legközelebbi munkatársa volt a magyar katolikus egyházfőnek. A kötet
jelentős részét teszi ki róla írt monográfiája, amit 1950-es, kommunisták
általi elhurcoltatása miatt már nem tudott befejezni. Könyvében úgy
jellemzi *Serédi Justinián**t*, *mint a kánonjog nemzetközileg elismert
kiemelkedő tudósát*, aki Rómából hazatérve magával hozta a Vatikán
távlatokban való gondolkodását, *aki egész életében vallotta*: *bármennyire
is össze vannak kuszálva a dolgok a Duna völgyében, „bármennyire is
egymásnak uszítottak népeket, **melyek ezer évig békésen éltek egymással, a
vallás, a katolikus hit még mindig közös alapul kínálkozik egy újabb
összefogásra”.*

Meszlényi Zoltán kéziratából egyértelmű, hogy *Serédi Jusztinián a
leghatározottabban elutasította* *a faji megkülönböztetés minden formáját*.
Hitler hatalomra jutásának évében, 1933-ban megszervezte Esztergomban a
nyári katolikus egyetemet, amelyen több előadás is elhangzott a faji
elmélet tarthatatlanságáról és társadalmi veszélyességéről. *A nyilasok
1944. október 15-i hatalomra jutását követően* pedig a hercegprímás *arra
igyekezett rávenni az Országtanács tagjait, hogy ne javasolják **Szálasi
Ferenc kormányzói kinevezését*, *de kérése nem talált meghallgatásra*.
Egyedül ő volt az, aki *„rendíthetetlen maradt és nem volt hajlandó* *szemet
hunyni az erőszak és jogtalanság tényei előtt*.” *Emiatt* *a nyilas sajtó
folyamatosan támadta, rágalmazta*.

Boldog Meszlényi Zoltán (1892-1951) vértanú magyar püspök kéziratait Beke
Margit egyháztörténész rendezte sajtó alá (2009-ben – a mártírhalált halt
püspök boldoggá avatásának évében – ugyancsak az ő tollából jelent meg egy
részletes életrajz, *Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála*
címmel). A kötethez Erdő Péter írt ajánlást: Boldog Meszlényi Zoltán püspök
„kortársunknak számít”, így „a szent életű” püspök gondolatai „nem csupán a
múlt idők üzenetét hozzák el, hanem a jövőnek is példát adhatnak”.

Szent István Társulat, 2014.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20141109/6a24f680/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról