<div dir="ltr"><h1 class="">Boldog Meszlényi Zoltán Lajos válogatott kéziratai </h1>

<div class="">2014. november 9. vasárnap 14:00<br><b><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-lajos-valogatott-keziratai">http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-lajos-valogatott-keziratai</a></b><br></div>

<h3 class="">A kötetben <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Meszlényi Zoltán felidézi találkozását 

Boldog IV. Károllyal és XI. Pius pápai kihallgatásán való részvételét</u></span>, 

valamint olvashatjuk<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> a Rerum Novarum megjelenésének 50. évfordulóján 

elmondott előadásának szövegét</u></span>, illetve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a lengyel Szent Szaniszlóról 

szóló elmélkedését. </u></span></h3><p><br>A Rerum Novarumról tartott előadásában Meszlényi Zoltán emlékeztet rá, a<span> történelem folyamán<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a </b></u></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>pápák

 törekvése mindig az volt, hogy felemeljék az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">„elesett”</span> emberiséget</b></u></span>: 

„amikor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a múlt században ez az elesettség a munkásosztályon volt minden 

borzasztó következményével észlelhető,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>XIII. Leó a munkások felemelését 

tűzte ki programjául</b></u></span>, s ezzel a szándékkal küldte a világba szózatát 

[...] <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szociális kérdés megoldását Krisztus földi helytartója indította

 el</b></u></span>, s ezt a tényt tartsuk az emberek emlékezetében, mint az egyház örök

 dicsőségét.” Arra is figyelmeztet azonban, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szociális helyzet 

kezeléséhez mindig szükség van a szeretetre</b></u></span>: „lehetnek intézményeink, 

lehetnek kórházpalotáink betegeink gyógyítására, lehetnek még viszonylag

 jó béreink is, ha szociális akciónkat nem telíti a keresztény szeretet,

 tökéletes eredményeket elérni nem fogunk. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Anyagiakkal lehet 

életszínvonalat emelni</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>de embereket emberibbekké tenni csak a szeretet 

gyakorlásával lehet.” </b></u></span></p>

<p>A mártírhalált halt püspök szinte egész élete az esztergomi 

érsekséghez kötődik. Papi szolgálatát Vaszary Kolos (1891-1912) 

hercegprímás idejében kezdte; <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Csernoch János esztergomi érsek</b></u></span> idején 

(1912-1927) prímási levéltáros, később titkár majd irodaigazgató. 

Megemlékezésében olyan főpásztornak írta le Csernoch Jánost, mint aki 

szeretetében<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> „magához ölelte az egyházmegye egész papságát. Soha nem 

tüntetett ki egyeseket annyira, hogy mások<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mellőzötteknek érezhették 

volna </span>magukat.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Nem voltak</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> kedvencei.</b></u></span> Mindenkit becsült és munkája 

szerint értékelt. S ha valaki félrelépett, krisztusi megértést tudott 

tanúsítani s a szenvedő fél, akinek egy fegyelmi ügy kellemetlenségeit 

kellett elviselnie, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a szigorú bíró</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem a szerető főpásztor</b></u></span> 

emlékét vitte magával a tárgyalásokról.”</p>

<p>Meszlényi Zoltánt Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte 

püspökké – esztergomi érseki szolgálata idején (1927-1945) talán 

legközelebbi munkatársa volt a magyar katolikus egyházfőnek. A kötet 

jelentős részét teszi ki róla írt monográfiája, amit 1950-es, 

kommunisták általi elhurcoltatása miatt már nem tudott befejezni. 

Könyvében úgy jellemzi <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Serédi Justinián</b></u><u><b>t</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mint a kánonjog nemzetközileg elismert 

kiemelkedő tudósát</b></u></span>, aki Rómából hazatérve magával hozta a Vatikán 

távlatokban való gondolkodását, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>aki egész életében vallotta</b></u></span>: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bármennyire

 is össze vannak kuszálva a dolgok a Duna völgyében, „bármennyire is 

egymásnak uszítottak népeket, </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>melyek ezer évig békésen éltek egymással, a

 vallás, a katolikus hit még mindig közös alapul kínálkozik egy újabb 

összefogásra”.</b></u></span></p>

<p>Meszlényi Zoltán kéziratából egyértelmű, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Serédi Jusztinián a 

leghatározottabban elutasította <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a faji megkülönböztetés minden formáját.

 Hitler hatalomra jutásának évében, 1933-ban megszervezte Esztergomban a

 nyári katolikus egyetemet, amelyen több előadás is elhangzott a faji 

elmélet tarthatatlanságáról és társadalmi veszélyességéről. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A nyilasok 

1944. október 15-i hatalomra jutását követően</b></u></span> pedig a hercegprímás <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>arra 

igyekezett rávenni az Országtanács tagjait, hogy ne javasolják </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Szálasi 

Ferenc kormányzói kinevezését</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>de kérése nem talált meghallgatásra</b></u></span>. 

Egyedül ő volt az, aki <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„rendíthetetlen maradt és nem volt hajlandó</b></u></span> 

<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szemet hunyni az erőszak és jogtalanság tényei előtt</b></u></span>.” <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Emiatt</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a nyilas 

sajtó folyamatosan támadta, rágalmazta</b></u></span>.</p>

<p><span>Boldog Meszlényi Zoltán (1892-1951) vértanú magyar püspök 

kéziratait Beke Margit egyháztörténész rendezte sajtó alá (2009-ben – a 

mártírhalált halt püspök boldoggá avatásának évében – ugyancsak az ő 

tollából jelent meg egy részletes életrajz, <em>Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála</em> címmel). </span>A

 kötethez Erdő Péter írt ajánlást: Boldog Meszlényi Zoltán püspök 

„kortársunknak számít”, így „a szent életű” püspök gondolatai „nem 

csupán a múlt idők üzenetét hozzák el, hanem a jövőnek is példát 

adhatnak”.<br><br>Szent István Társulat, 2014.<br><br>Bodnár Dániel/Magyar Kurír <br></p></div>