[Grem] Fwd: Maniu gárdáról Vincze anyaga...

László Imre doncimil at gmail.com
2014. Jún. 27., P, 15:33:06 CEST 

szíves tájékoztatásul... -

Ezt lesd, habár ez egy kicsit későbbi:

http://www.youtube.com/watch?v=BWsp-PwpLl0

néha azt gondolom, hogy a politikába ennél jobban, hogy ezt a történetet
megismerem, nem érdemes belemerülni, hiszen ha tehetséges is vagy
kihasználnak, utána leköpnek, bebörtönöznek és kivégeznek vagy megvárják,
hogy meghalj: http://hu.wikipedia.org/wiki/Iuliu_Maniu

a magyartrandzséroló szabadcsapatokat erről a fazonról nevezték el valakik
(állítólag nem ő), talán az ügyvéd haverja az Oltényi Gábor (azaz Gavril
Olteanu, azaz Gavrilo Oltenovics), tökmindegy, a gonoszság, romlottság,
riherongyosság nemzetfüggetlen:
http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=505&mut=Olteanu,%20Gavril,%20%FCgyv%E9d,%20a%20Maniu%20g%E1rda%20vezet%F5je

wiki: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maniu-g%C3%A1rda

aljanépe pedig minden nemzetnek vala:
http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf251.pdf

ezek igazán döbbenetes történetek...
„A harcoló szovjet csapatokat rosszindulatú körök félrevezették és így a
kolozsvári magyarokat, mint partizángyanúsakat vitték el. Egyedül a kis
Györgyfalváról negyven magyar férfit hurcoltak el. Kolozsvárról mintegy
háromezer magyart. Közöttük számos kommunista és szocialista munkást és
olyan magyar vezetõ férfiakat, akik éppen azért tagadták meg a katonai
szolgálatot és maradtak vissza Kolozsváron, mert nem akartak a német
célokért harcolni és hűek maradtak demokratikus világnézetükhöz: így többek
közt..." és itt sorolják a neveket...

"A Maniu-gárda által elhurcolt magyar lakosság a táborokban állati
körülmények közt sínylődik. A megkínzott magyarokat szabadon engedik, ha
román vallásra térnek át. Hozzátartozóikkal nem beszélhetnek, az ennivalót
nem vehetik át. A halottak száma napról-napra emelkedik. Az asszonyok
megőrülnek, mikor meglátják férjeiket kiéhezve, lefagyott lábakkal."
(Világosság, 1945. március 1-i sz.)

helyesbítek: nem is kell ahhoz politikussá válni, hogy egy adott korban
élve megalázzanak, megbecstelenítsenek, elszomorítsanak...
...sőt, még közéleti embernek sem kell lenni, hanem az is elég, ha csak
egyszerű paraszt vagy, esetleg kereskedő vagy útkaparó...

ez történt az erdélyi magyarokkal a gárda felszámolása után:

"1945 júniusában például a Târgu Jiu-i táborban az ún. rostálóbizottság még
mindig talált 2000 olyan internáltat, „akiket tisztán magyarságuk miatt,
ártatlanul hurcoltak el”. Târgu Jiuból (Földvár) a többi, mintegy 15 000
internált szabadon bocsátása csak júniusban kezdődött el. Focşani-ban is
találunk még foglyokat 1945 nyárutóján, a földvári lágerből pedig csak 1945
októberének végén engedték szabadon az utolsó fogva tartottakat. Viszont
ennél sokkal később jöhettek haza azok a túlélők, akiket a romániai
lágerekből a Szovjetunióba hurcoltak, hogy Sztálin parancsa szerint úgymond
újjáépítsék azt, amit a háború lerombolt. De ez a tervszerű merényletnek
egy másik fejezete."

Zs.


 A szerb-orosz ügynök Gavrilo Princip (Herczeg Gábor) - családja Temerini
magyarok, óriási... ).))   -m-

Az első világháború kirobbanásához vezetői szarajevói merénylet századik
évfordulóján újra kell írni a tankönyveket. Nem tartható ma már, hogy
Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia az egyedüli felelős a
konfliktusért. Lapunk a centenárium előtt Szarajevóban is kutatta a háború
emlékezetét, a Vajdaságban pedig megtalálta Gavrilo Princip családjának
elmagyarosodott leszármazottait. Részletek a friss Heti Válaszban.
Hirdetés
A háborús résztvevők tettesekre és áldozatokra osztása az európai iskolai
tankönyvekig leszivárgott, hogy aztán stílszerűen egy pisztolyos
metaforával robbantsa szét a cambridge-i egyetemen tanító Christopher Clark
ausztrál történész. A megjelenést követően a kritika által tapssal fogadott
Sleepwalkers (Alvajárók) meggyőző érvek tömegét hozza fel a fischeri
hipotézis tarthatatlansága mellett. „A háború kirobbanása 1914 nyarán nem
egy Agatha Christie-regény, amelynek végén meglátjuk a gyilkost, amint az
üvegházban füstölgő pisztollyal áll a holttest felett” – írja Clark, aki
szerint minden államnak megvolt a felelőssége a világháború kirobbantásában.
S hogy nekünk, magyaroknak miért fontos az I. világháború? Elsősorban
azért, mert ez a mi elfelejtett háborúnk. A trianoni diktátum és a második
világháború elhomályosította a konfliktus emlékét, a kommunizmus idején
ráadásul „rossz háborúnak” számított.
Szerencsére a civil világ is éledezik: a centenáriumi emlékbizottság
kiírására több mint hatszáz pályázat érkezett. Egyesületek,
csatatérkutatók, önkormányzatok mozgolódnak, hogy a Magyarországon sokáig
„elfelejtett” első világégés emlékeit felkutassák, összegyűjtsék. A Heti
Válasz centenáriumi összeállításában szintén az okokat kutatja.
Szarajevóban azt tapasztaltuk, hogy a muszlim bosnyákok párhuzamot vonnak a
Ferenc Ferdinándot meggyilkoló boszniai szerb nacionalista Gavrilo Princip
és a város kilencvenes évek eleji gyilkos blokádja között. „Válaszul”
éledezik a merénylő szerb kultusza: második szobrát a magyarok által is
lakott vajdasági Temerinben tervezik felállítani. Ott, ahol a Princip
családjának elmagyarosodott leszármazottai is élnek.
*Részletek a Heti Válasz június 26-i számában. Lapunk elektronikus formában
a Digitalstandon <https://digitalstand.hu/heti_valasz> is megvásárolható*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140627/37755a8a/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról