<div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr"><div class="gmail_quote">szíves tájékoztatásul... -<div><div style="color:#000;background-color:#fff;font-family:times new roman,new york,times,serif;font-size:14pt">
<br><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
<span>Ezt lesd, habár ez egy kicsit
későbbi:</span></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent"><span><br></span></div>
<div style="background-color:transparent"><span style="font-size:14pt;background-color:transparent"><a href="http://www.youtube.com/watch?v=BWsp-PwpLl0" target="_blank">http://www.youtube.com/watch?v=BWsp-PwpLl0</a></span><br>
</div><div style="background-color:transparent"><span style="font-size:14pt;background-color:transparent"><br></span></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
<span style="font-size:14pt;background-color:transparent">néha azt gondolom, hogy a politikába ennél jobban, hogy ezt a történetet
megismerem, nem érdemes belemerülni, hiszen ha tehetséges is vagy kihasználnak, utána leköpnek, bebörtönöznek és kivégeznek vagy megvárják, hogy meghalj: <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Iuliu_Maniu" target="_blank">http://hu.wikipedia.org/wiki/Iuliu_Maniu</a></span><br>
</div><div style="background-color:transparent"><br></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
a magyartrandzséroló szabadcsapatokat erről a fazonról nevezték el valakik (állítólag nem ő), talán az ügyvéd haverja az Oltényi Gábor (azaz Gavril Olteanu, azaz Gavrilo Oltenovics), tökmindegy, a gonoszság, romlottság, riherongyosság nemzetfüggetlen: <a href="http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=505&mut=Olteanu,%20Gavril,%20%FCgyv%E9d,%20a%20Maniu%20g%E1rda%20vezet%F5je" target="_blank">http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=505&mut=Olteanu,%20Gavril,%20%FCgyv%E9d,%20a%20Maniu%20g%E1rda%20vezet%F5je</a></div>
<div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent"><br></div><div style="background-color:transparent">
wiki: <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Maniu-g%C3%A1rda" target="_blank">http://hu.wikipedia.org/wiki/Maniu-g%C3%A1rda</a></div><div style="background-color:transparent"><br></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
aljanépe pedig minden nemzetnek vala: <a href="http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf251.pdf" target="_blank">http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf251.pdf</a></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
<br></div><div style="background-color:transparent">ezek igazán döbbenetes történetek...</div><div style="background-color:transparent">„A harcoló szovjet csapatokat rosszindulatú körök félrevezették és így a kolozsvári magyarokat, mint partizángyanúsakat vitték el. Egyedül a kis Györgyfalváról negyven magyar férfit hurcoltak el. Kolozsvárról mintegy háromezer magyart. Közöttük számos kommunista és szocialista munkást és olyan magyar vezetõ férfiakat, akik éppen azért tagadták meg a katonai szolgálatot és maradtak vissza Kolozsváron, mert nem akartak a német célokért harcolni és hűek maradtak demokratikus világnézetükhöz: így többek közt..." és itt sorolják a neveket...</div>
<div style="background-color:transparent"><br></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
"A Maniu-gárda által elhurcolt magyar lakosság a táborokban állati körülmények közt sínylődik. A megkínzott magyarokat szabadon engedik, ha román vallásra térnek át. Hozzátartozóikkal nem beszélhetnek, az ennivalót nem vehetik át. A halottak száma napról-napra emelkedik. Az asszonyok megőrülnek, mikor meglátják férjeiket kiéhezve, lefagyott lábakkal." (Világosság, 1945. március 1-i sz.)</div>
<div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent"><br></div><div style="background-color:transparent">
helyesbítek: nem is kell ahhoz politikussá válni, hogy egy adott korban élve
megalázzanak, megbecstelenítsenek, elszomorítsanak...</div><div style="background-color:transparent">...sőt, még közéleti embernek sem kell lenni, hanem az is elég, ha csak egyszerű paraszt vagy, esetleg kereskedő vagy útkaparó...</div>
<div style="background-color:transparent"><br></div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
ez történt az erdélyi magyarokkal a gárda felszámolása után:</div><div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent">
<br></div><div style="background-color:transparent"><span></span></div><div style="background-color:transparent">"1945 júniusában például a Târgu Jiu-i
táborban az ún. rostálóbizottság még mindig talált 2000 olyan internáltat, „akiket tisztán magyarságuk miatt, ártatlanul hurcoltak el”. Târgu Jiuból (Földvár) a többi, mintegy 15 000 internált szabadon bocsátása csak júniusban kezdődött el. Focşani-ban is találunk még foglyokat 1945 nyárutóján, a földvári lágerből pedig csak 1945 októberének végén engedték szabadon az utolsó fogva tartottakat. Viszont ennél sokkal később jöhettek haza azok a túlélők, akiket a romániai lágerekből a Szovjetunióba hurcoltak, hogy Sztálin parancsa szerint úgymond újjáépítsék azt, amit a háború lerombolt. De ez a tervszerű merényletnek egy másik fejezete."</div>
<div style="color:rgb(0,0,0);font-size:19.09090805053711px;font-family:'times new roman','new york',times,serif;font-style:normal;background-color:transparent"><span><br></span></div><div></div><div>Zs.</div>
<div><div> <div><br><br></div><div style="display:block"> <div style="font-family:times new roman,new york,times,serif;font-size:14pt"> <div style="font-family:HelveticaNeue,Helvetica Neue,Helvetica,Arial,Lucida Grande,sans-serif;font-size:12pt">
A szerb-orosz ügynök Gavrilo Princip (Herczeg Gábor) - családja Temerini magyarok, óriási... ).)) -m-<br></div><div style="font-family:HelveticaNeue,Helvetica Neue,Helvetica,Arial,Lucida Grande,sans-serif;font-size:12pt">
<br><div><div><div dir="ltr"><div>Az első világháború kirobbanásához vezetői szarajevói merénylet századik évfordulóján újra kell írni a tankönyveket. Nem tartható ma már,
hogy Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia az egyedüli felelős a konfliktusért. Lapunk a centenárium előtt Szarajevóban is kutatta a háború emlékezetét, a Vajdaságban pedig megtalálta Gavrilo Princip családjának elmagyarosodott leszármazottait. Részletek a friss Heti Válaszban. <div>
<div><span>Hirdetés</span></div></div><div><div>A háborús résztvevők tettesekre és áldozatokra osztása az európai iskolai tankönyvekig leszivárgott, hogy aztán stílszerűen egy pisztolyos metaforával robbantsa szét a cambridge-i egyetemen tanító Christopher Clark ausztrál történész. A megjelenést követően a kritika által tapssal fogadott Sleepwalkers (Alvajárók) meggyőző érvek tömegét hozza fel a fischeri hipotézis tarthatatlansága mellett. „A háború kirobbanása 1914 nyarán nem egy Agatha Christie-regény, amelynek végén meglátjuk a gyilkost, amint az üvegházban füstölgő pisztollyal áll a holttest felett” – írja Clark, aki szerint minden államnak megvolt a felelőssége a világháború kirobbantásában.</div>
<div>S hogy nekünk, magyaroknak miért fontos az I. világháború? Elsősorban azért, mert ez a mi elfelejtett háborúnk. A trianoni diktátum és a második világháború elhomályosította a konfliktus emlékét, a kommunizmus idején ráadásul „rossz háborúnak” számított.</div>
<div>Szerencsére a civil világ is éledezik: a centenáriumi emlékbizottság kiírására több mint hatszáz pályázat érkezett. Egyesületek, csatatérkutatók, önkormányzatok mozgolódnak, hogy a Magyarországon sokáig „elfelejtett” első világégés emlékeit felkutassák, összegyűjtsék. A Heti Válasz centenáriumi összeállításában szintén az okokat kutatja. Szarajevóban azt tapasztaltuk, hogy a muszlim bosnyákok párhuzamot vonnak a Ferenc Ferdinándot meggyilkoló boszniai szerb nacionalista Gavrilo Princip és a város kilencvenes évek eleji gyilkos blokádja között. „Válaszul” éledezik a merénylő szerb kultusza: második szobrát a magyarok által is lakott vajdasági Temerinben tervezik felállítani. Ott, ahol a Princip családjának elmagyarosodott leszármazottai is élnek.</div>
<div><b><i>Részletek a Heti Válasz június 26-i számában. Lapunk elektronikus formában a <a rel="nofollow" href="https://digitalstand.hu/heti_valasz" target="_blank"><font color="#0066cc">Digitalstandon</font></a> is megvásárolható</i></b></div>
</div></div></div></div><br><br></div> </div> </div> </div> </div></div></div></div></div><br></div>
</div><br></div>