[Grem] Tomka F.: A szexulis forradalomtl a gender-forradalomig

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jn. 27., P, 12:14:16 CEST


2009. július 11.
A szexuális forradalomtól a gender-forradalomig

 Facebook
<http://www.facebook.com/share.php?u=http%3A%2F%2Figen.hu%2Fagytakaritas%2F852-a-szexualis-forradalomtol-a-gender-forradalomig.html>
iWiW
<http://iwiw.hu/pages/share/share.jsp?u=http%3A%2F%2Figen.hu%2Fagytakaritas%2F852-a-szexualis-forradalomtol-a-gender-forradalomig.html>
Twitter
<http://twitter.com/home?status=A+szexu%C3%A1lis+forradalomt%C3%B3l+a+gender-forradalomig+http://igen.hu/xDk>



*Szerző: Tomka Ferenc(A cikk eredeti - jegyzetekkel és részletesebb
fogalommagyarázattal kiegészített - változata a Káposztásmegyeri
Szentháromság Plébánia honlapján olvasható
<http://www.kapmegyer.hu/?q=node/3847>.)*


*XVI. Benedek pápa az emberi természetet, a házasságot, a családot
fenyegető, azok létét megkérdőjelező ideológiával szemben emelte fel
hangját 2008. XII. 22-én egyik évzáró beszédében: „Az egyháznak védelmeznie
kell az embert az emberi természet leromolásával szemben.... Kötelessége,
hogy az emberről, mint férfiről és nőről beszéljen, és megkövetelje a
teremtés eme rendjének tiszteletben tartását...** Amit napjainkban a
„gender" fogalma alatt sokfelé értenek, az lényegében az ember kiszakítását
célozza** a teremtés, a Teremtő rendjéből.** Az ember maga akarja
megalkotni önmagát, és saját lényét maga kívánja meghatározni. Ezzel
ellenszegül **az igazságnak és a teremtő Léleknek...."*

A Mexikói Katolikus Családkongresszus (2009. február) több előadása
ugyancsak felhívta a résztvevőknek, valamint a katolikus egyház vezetőinek
figyelmét, hogy világszerte megjelenik a „nemiség" fogalmának torzított
használata, illetve hogy olyan lobbikkal állunk szemben, amelyek kétségbe
vonják a házasságot, a családot, az életet. E támadással szemben az
egyháznak is fel kell készítenie övéit.

 *1. „Gender" - egy kérdéses fogalom és elmélet*

Vannak, akik pozitív, társadalomtudományi értelemben használják a gender
fogalmat (pl. sok egyetemen). Mások fel sem figyeltek e fogalomra, s még
kevésbé arra, hogy azt sokan már eredeti tartalmától eltérő meghatározással
használják. De ha egyszer valaki felfigyel a kifejezésre, észreveszi, hogy
a kifejezés e torzított használatával is találkozik újságokban, weblapokon,
könyvcímekben, a hazai és európai törvényhozás körüli vitákban.
A gender fogalom eredeti és pozitív értelme

Az angol nyelv két rokon fogalmat használ a „nem" jelölésére. A „sex"
kifejezetten a biológiai nemre vonatkozott, míg a „gender" „társadalmi
nemet" jelent. A kifejezés utal az évtizedek óta megjelent szociológiai
vagy antropológiai kutatásokra, amelyek rámutatnak, hogy a nemi szerepek
(mint a férfiasság, a nőiesség) függenek a társadalmi körülményektől,
illetve a gyermeki szocializációtól. Ilyen értelemben foglalkozik a
gender-kérdéssel számos egyetem, tudományos intézmény.

A gender fogalom mögé sorakozik sok pozitív kezdeményezés, amelyek a nők
egyenjogúságáért vagy a homoszexuális hajlamú emberek hátrányos
megkülönböztetése ellen küzdenek. Az ő alapvető célkitűzéseikkel minden
humán és keresztény gondolkodású ember egyetérthet.
A gender fogalom eltorzítása

A radikális gender-feministák, a meleg szervezetek nagy része, illetve
„gender" ideológusai azonban egy teljesen új ember- és társadalomképet
akarnak megvalósítani: Szerintük a „nem" (gender) teljességgel a társadalom
terméke. Az ember nem férfinak és nőnek születik (még ha biológiailag
rendelkezik is ilyen adottságokkal), hanem csupán a család és társadalom
elvárásai nevelik őt férfivá és nővé.

A gender ideológia szerint az ember valamiféle semleges lénynek születik,
akinek alapvető joga és képessége, hogy maga határozza meg nemét, szexuális
kapcsolatainak formáját. (Az utódok létrehozatalának pedig, szerintük nem
egyetlen útja a hagyományos házasság.) A gender-ideológia így eljut a
nemek, sőt a család tagadásáig. Pontosabban: szerintük a nemek közötti
egyenlőség elérésének feltétele a férfi és női nem, illetve a házasság és
család megszüntetése. (E modell érthetőbb, ha ismerjük a marxi felfogást:
Marx és Engels is kijelentették, hogy az emberiség-, illetve a nő
elnyomásának központi helye a család. A teljes egyenlőség elérése,
szerintük is, a család megsemmisítése által, és kommunák létrehozásával
volna elérhető.)
Az ideológia terjedésének első lépései

A gender-ideológia képviselői tudatában vannak, hogy az imént idézett
megfogalmazások a mai felnőtt generáció nagyobb részében ellenszenvet
szülnének. Ezért - amint említettük - először a) a nők b) és a
homoszexuálisok egyenjogúsításáról beszélnek, amellyel minden jóakaratú
ember egyetért. c) De ezek mellett megjelenik az ideológia diktatórikus
stílusa is.

a) A nők egyenjogúsításának témájában először a férfiak és nők
egyenlőségéről van szó. Az egyenlőség a számbeli egyenlőséget jelent:
férfiak és nők azonos 50-50%-os arányban való képviseletét a társadalmi
élet minden terén - függetlenül attól, hogy a nők (és férfiak) ezt akarják,
kívánják vagy sem, függetlenül a rátermettségtől vagy érzelmi igénytől. A
gender mainstreaming alapirányát vállaló vállalat, cég és intézmény az
50-50%-os számarány elérésére kötelezi magát.

Távlatibb cél a nők 100%-os munkáltatása. Ennek legfőbb akadálya az anyaság
és gyermeknevelés. Bár az irányelvek nyíltan nem vonják kétségbe a
gyermekvállalás és -nevelés fontosságát, mégis minden stratégia arra
irányul, hogy az anyák „felszabaduljanak" a teher alól. Nem szempont az
anyai (és az apai) szerep egyedisége, nem szempont az sem, hogy a nők
számára esetleg emocionális és egszisztenciális érték a gyermeknevelés vagy
általában a családban végzett gondozó munka. (Hazánkban is többször
elhangzott már, hogy az anyaság rabszolgává teszi az asszonyt,
megakadályozza szakmai és társadalmi kibontakozását. Biztosítani kell
tehát, hogy az anya hamar megszabadulhasson a gyermek és a család okozta
terhektől. A pénzügyi szempont mellett a gender szemlélet is követeli, hogy
meg kell rövidíteni a GYES-t, GYED-et, s a gyermekeket bölcsődében kell
nevelni. (Vajon nem inkább a főállású, és megfelelően megfizetett anyaság
választhatósága jelentené a nők egyenjogúságát? - kérdezhetjük.)

b) A homoszexuálisok egyenlőségéről szólva, először tisztázni kell egy
alapvető félretájékoztatást. A pszichológusok jelentős szárnyával valljuk,
hogy e hajlamot illetően tudományosan nem igazolt, hogy az genetikus
adottság volna, inkább fejlődési, szocializációs rendellenesség. Ezt
bizonyítja, hogy néhány évtizede eredményesen gyógyítják is ezt az
állapotot számos országban, sőt hazánkban is (bár a gyógyítási rendszerek
kiépítettsége nem elegendő). A másik gyakori félretájékoztatás, hogy a
népességen belüli arányukat gyakran nagyobbnak adják meg, mint a valóság;
néha még 10% is jelent meg a sajtóban. Valóságos arányukat 2,5%-ra teszik a
kutatók.

A gender-ideológia fontos előkészítő lépése a homoszexualitásnak, mint
önálló nemi valóságnak elfogadtatása, mert így beigazolódnék, hogy nemcsak
két nem létezik, hanem legalább három. A távlati cél azonban ennél is több:
a nemek teljes átstrukturálása. A pekingi konferencia ENSZ-jelentésének
főszerkesztője, az ideológia képviselőivel egyetértésben kijelenti: hogy a
férfi és női gender, „a társadalom konstrukciói", amelyeket meg kell
szüntetni... „Nem két nem létezik, hanem öt: így nem férfiakról és nőkről
kellene beszélnünk, hanem heteroszexuális nőkről és homoszexuális nőkről,
heteroszexuális férfiakról, és homoszexuális férfiakról és
biszexuálisokról" (és hatodokként a tranzvesztitákról, fűzik hozzá mások).

A gender ideológia egyik leggroteszkebb állítása, hogy a homoszexualitás
genetikus adottság; ezt sokszor halljuk. De egyidejűleg azt is állítják,
hogy férfi és a nő viszont nem genetikus adottság alapján lesz azzá, csak a
családi szocializáció, illetve a társadalmi elvárás alapján.

Ilyen távlatban kell tehát megítélnünk, amikor felvonulásokkal, filmekkel,
színdarabokkal, plakátokkal, iskolai rendezvényekkel propagálják a
homoszexualitást, illetve védelmükben világszerte feltűnő megmozdulásokat
szerveznek.

c) A gender mainstreaming a kultúrában, a művészetben, etikában és főleg a
pedagógiában főiránynak (=mainstream-nek) nyilvánítja saját
értékrendszerét. Ez a jövendő nemzedék életkörülményei meghatározásáról és
szellemi átneveléséről szól: az emberi érzelmek, értékek és vágyak
formálásáról. Ez a szemlélet nyomatékosan befolyásolja a nyilvános és a
pluralizmus értelmében folytatott dialógust - ENSZ szinten, EU-szinten is
nemzeti szinten. Aki az ideológiától eltérő értéket vall (pl. nem
„genderegyenlőséget", hanem a „nők védelmét és támogatását" követeli; aki a
nemek alatt férfit és nőt ért, a nemiség alatt férfi és nő közötti
általános vonzalom individuális megnyilvánulását; a nemi identitás alatt
nőies és/vagy férfias vonások harmonikus integrálását a személyiségbe),
ellenségnek bizonyul és az antidiszkrimináció nevében masszív támadásokban
részesül. Minden tantervet és tankönyvet, a médiában és a művelődésben
közölt tartalmat egyeztetni kell a gender elmélet „tanaival" és a
melegmozgalmak követelményeivel.

Agresszív stílusára jellemző, hogy fogalmakat alkot és terjeszt nagy
erővel, amelyekkel a másként gondolkozókat gyilkos módon elítéli. Például
homofobiával, heteroszexizmussal, „kétneműség-mátrix" represszív
fenntartásával stb. vádolja a tőle eltérő vélemények képviselőit.

A gender mainstreamingre szánt súlyos beruházások főleg az ideológiával
konform törekvéseket illetik meg. Csak olyan kezdeményezés részesül
támogatásban (EU-pályázat, vállalkozási projekt, nemzetközi program,
fejlesztési iniciatívák), amit jóváhagy az erkölcsi gender-bíróság. Így
akár nyílt konfrontáció nélkül is ki lehet szelektálni a másként
gondolkozókat. Ami ettől az ideológiától eltér, az jobb esetben maradi
álláspontnak számít, rosszabb esetben a társadalom békéjét veszélyeztető
izgatásnak.
2. A „gender mainstreaming" irányelv ideológiai háttere









Ha egy hagyományos vagy keresztény értékeken felnőtt ember, először hall e
kérdésről, azt mondhatja: ez annyira abszurd, hogy nem lehet igaz. Sokak
ilyen reakciója a gender sikerét is jelzi, amelynek - amint a tények
mutatják - sikerült elérnie, hogy közel 15 év óta úgy sikerült
előrehaladnia, hogy sokan tudomást sem szereztek róla. Tudnunk kell
azonban, hogy a gender ideológia világszerte egyre terjedő mértékben
jelentkezik. Megjelent filmekben, tv sorozatokban, a legkülönbözőbb
újságokban és folyóiratokban, behatolt sok intézménybe, iskolába,
egyetemre, és a legmagasabb törvényhozó testületekbe, és megjelent már
törvények formájában is.
A pekingi világkonferencia

A gender új ideológiája, és annak követői különösen az ENSZ által rendezett
1995-ös pekingi női világkonferencián léptek a nyilvánosságra. A
konferencia záródokumentumában vezették be hivatalosan a „gender
mainstreaming" kifejezést; vagyis a „társadalmi nem" fő irányként való
érvényesítését. A gender mainstreaming, mint a nők, a melegek,
biszexuálisok, transzszexuálisok elismeréséért, egyenrangúságáért, és a
kérdés hirdetéséért folytatott „fő-áramlat" jelenik meg.

Ennek megfelelően (a hagyományos értékek képviselőinek tiltakozása
ellenére) a csúcstalálkozó dokumentumából többségében kiiktatták ezeket a
kifejezéseket, hogy apa, anya, feleség, férj, mert ezek túlhaladott,
konzervatív nézeteket sugallnak. A „nem" (sex) fogalmát (amely a
természetes kétneműséget fejezi ki) pedig kicserélték a gender fogalomra,
amely semmilyen nemhez nem kötődik, és tetszés szerint megváltoztatható.

A konferencián jelenlevők, és a gender-ideológiára szavazók önmagában is
jelzik a kérdés súlyát: hiszen a világ számos országából voltak ott
nőmozgalmak (és természetesen leszbikus nőmozgalmak) képviselői, köztük
egyetemi tanárok és magas rangú politikusok.
A pekingi konferenciát követő évek

A Pekingi Cselekvési Platform elérte, hogy ajánlása már 1995-ben
kötelezettséggé vált: 1995-ben az ENSZ - az emberi egyenlőség elve alapján
- elkötelezte magát a gender mainstreaming elmélet mellett; - azaz, hogy a
nemek (gender) közötti egyenlőségért küzd
1996-ban követte őt az EU,
2000-ben a német szövetségi kormány, majd más országok.

2006. január 11-én az Európai Parlament elfogadta a homofóbiáról szóló
határozatot. Ez arra szólít fel, hogy Európa országaiban legyen büntetendő
cselekmény, ha valaki félelemmel, „idegenkedéssel szól a
homoszexualitásról, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű
személyekről, mert ez a rasszizmushoz, az idegengyűlölethez, az
antiszemitizmushoz hasonló magatartás". - Azon személyek számára pedig,
akik nem értenek egyet a nemek átstrukturálásával, meg is alkották a
megbélyegző neveket: ők a homofóbok, a „homofóbia" képviselői, vagy
„heteroszexisták". Az idézett EU javaslat sürgeti a tagállamokat, hogy
tartsanak oktató jellegű tájékoztatásokat és a homofóbia elleni kampányokat
az iskolákban, az egyetemeken és a médiában, továbbá közigazgatási,
bírósági és jogalkotási eszközök révén erősítsék a homofóbia elleni harcot.

2008. február 13-án az EU útmutatót adott munkatársainak hogy ne
használjanak nemekre utaló kifejezést (pl. nem mondják azt, hogy tanárnő
vagy tanár, helyette mondják azt, hogy „tanerő", nehogy sértő legyen a
kifejezés azokra, akik sem férfinak sem nőnek nem érzik magukat.)

2008. szeptember 3-án az Európai Parlament döntést hozott, hogy a
tankönyvekből, számítógépes játékokból, marketingből, plakátokról száműzni
kell a sztereotip férfi és női magatartásformák megjelenítését - Tehát ne a
nő varrjon, vagy főzzön a képen, hanem a férfi, ne a férfi vezesse a
motort, hanem nő. (A gender ideológia szerint lehetővé kell tenni, hogy
mindenki maga válassza meg nemét. Ezért a gyermekeket nem szabad nővé vagy
férfivá nevelni.)

2009-ben az Egyesült Államok írt alá egy ENSZ-nyilatkozatot, mely a
(szabad) szexuális orientáció egész világra kiterjedő védelmére szólít fel.

A következőkben néhány kiragadott példával szemléltetjük a gender
gyakorlati megvalósulását a hétköznapokban.

Több országban pl. az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban,
Spanyolországban valamely kötelező iskolai tárgy (pl. etika) részévé tették
a gender mainstreaming elméletet. Spanyolországban a tananyagban az áll,
hogy a házasság nem tételezi fel a nemek különbözőségét. Angliában egyes
elemi iskolákban megtiltották, hogy használják az apa vagy anya szavakat,
mert ez diszkriminatív.

Hasonló hírek sokaságáról olvashatunk, a világ különböző országaiból: mint
az Egyesült Államok, Kanada, Brazilia, Anglia, Németország stb.

Anglia, Bécs és Bajorország egyes óvodáiban is megszüntették a lányos,
illetve fiús játékokat, illetve bevezették, hogy a fiúkat lányos, a
lányokat fiús játékokra tanítsák, hogy így „nemi identitásukat"
kiegyensúlyozottá tegyék. - Világszerte egyre több formában (iskolai
oktatásban, filmekben, írásokban, törvényekben) jelenik meg a
homoszexualitás, mint normális alternatíva. Több országból érkeznek hírek,
hogy a hagyományos vagy keresztény értékek védőit támadások, esetleg
törvényes elmarasztalások érik.

Több országban megkezdték a nemi felvilágosítást, már 10 éves kortól -
hiszen így lehet csak megakadályozni, hogy a serdülő gyermek teherbe ne
essék. De a felvilágosítás nem a családi életre nevelésről szól, hanem csak
egy témáról: hogyan kell védekezni a foganás ellen.

Nagy-Britanniában a gyermekek szexuális nevelését összehangoló brit
szervezet (Sex Education Forum) erőteljesen szorgalmazza a 11 éven felüliek
számára felállított iskolai szextanácsadó központok további terjesztését.
Jelenleg a brit középiskolák harmadában már diszkrét abortusz-tanácsadás is
elérhető a diákok számára. A Connexions nevű kormányzati ifjúsági
tanácsadói szolgálat pedig olyan segélyvonalakat és szervezeteket reklámoz,
ahol a tanácsadók a felnőtt paciensekre is vonatkozó titoktartás mellett
dolgoznak, vagyis kiskorúak esetében a szülők tudta nélkül biztosítanak
hozzáférést különböző terhességmegszakítási módszerekhez, köztük
abortuszhoz is. Az oktatási, gyermek- és családügyi minisztérium tavalyi
jelentése szerint a szexuális nevelésnek „világos kapcsolatot kell
teremtenie a fiatalok felvilágosítása és a nemi egészségügyi ellátás
között, és meg kell tanítania a fiatalokat, hogyan vehetik igénybe ezeket a
szolgáltatásokat."

A brit reklámetikai felügyelőség új tervezete főműsoridőben is engedélyezné
abortuszklinikák és óvszergyárak hirdetéseit a rádióban és televízióban.
Jelenleg egyetlen tévécsatorna kivételével este 9 óra előtt tilos az
óvszerreklám. Azonban például az egészségtelen ételek reklámozása továbbra
sem lesz engedélyezett a 16 éven aluliak részére.

Az angliai szocialista kormány 2009-ben bejelentette, hogy 2010-ben
érvénybe akarnak léptetni egy törvényt, mely szerint az egyházak
kénytelenek lennének munkatársként elfogadni aktív homoszexuálisokat és
transzexuálisokat, nevelőintézményeikben való munkára is, az egyenlőségről
szóló törvényjavaslat szerint.

Németországban előrehaladott a folyamat. Berlin, München, Hamburg
városokban pl. tanácsadó füzetet adtak ki középiskolás pedagógusok számára
„leszbikus és meleg életformák" átadásának módjáról: hogy miként lehet
ezeket vonzóvá tenni biológia, etika, történelem, társadalmi ismeretet vagy
akár nyelvi órákon.

A Német Családügyi Minisztérium alá rendelt Egészségügyi Felvilágosító
Központ kiadott egy brossurát 1-3 és 4-6 éves gyermekek szülei számára
650.000 ingyenes példányban, országos terjesztés céljával. Az 1-3éveseknek
írott elemzi, milyen jelentős a kisgyermekek számára a simogatás, és
felszólítja a szülőket, hogy rendszeresen simogassák, csókolgassák
gyermekeik nemi szerveit. Nyúljanak bele a lányok hüvelyébe és simogassák
azt, s így irányítsák őket a gyönyörszerzés ilyen formái felé. A
nagyobbaknak íródott könyvecske sok egyéb hasonló ötlet között kijelenti,
hogy jó, ha a gyermek már kisgyermekkorban megtanulja az önkielégítést,
valamint ha megtanulja azt, hogy a szülők nem csak a heteroszexuális
kapcsolatot tartják normálisnak. A témával szinkronban jelentek meg játékos
és énekes füzetek is gyermekek számára, amelyek segítséget nyújtanak, hogy
a nemi testrészekről énekelhessenek a gyermekek.

3. A gender mainstreaming előzményei, feltételei és következményei hazánkban

















Hazánkban, úgy tűnhet, még csak az első lépéseknél tartunk. A női
egyenjogúság olyan hirdetésénél, amely az anyaságot, a gyermeknevelést
kényszernek, rabszolgaságnak mutatja be; vagy amely a férfiak és nők
50-50%-os arányát szeretné bevezetni minél több területen. Megszületett a
törvény, amely a homoszexuális kapcsolatokat legalizálja.

De ha mélyebben belegondolunk, már régen nemcsak az első lépéseknél járunk.
Ha áttekintjük a témával kapcsolatos törvényeket, illetve elemezzük, milyen
szemléletet ad át ma egy gyermeknek, egy fiatalnak a média, az internet,
esetenként az iskolai oktatás, látnunk kell, hogy a mi gyermekeink is az
emberi és keresztény értékek alapvető tagadását szívhatják magukba, ha
tudatosan nem védjük őket.
Az utóbbi éveknek a témával kapcsolatos törvényei

A nemiség, illetve a társadalom liberalizálására már számos törvény
született. Elhagyva az abortusszal és eutanáziával kapcsolatos törvényeket
vagy javaslatokat, lássunk néhány egyéb, témánkat érintő törvényt,
amelyekről keletkezésük korában bizonyára tudtunk, de aztán elfeledtük
őket. Közben pedig, új és új törvények születtek - egyre nagyobb számban.

2002-től hatályon kívül helyezték a BTK 199.§ és 200. § cikkét. Ettől
kezdve nem számít bűncselekménynek a 14 évet betöltött azonos neművel való
szexuális viszony. (Ez ideig az ilyen viszony 14 év felett csak különböző
neműek esetén volt büntetlen, a 14-18 év közötti azonos neműek esetén
büntetendő cselekmény volt.) S míg az ilyen cselekményt eddig „természet
elleni fajtalanságnak" nevezték, ezt a fogalmat eltüntette a törvényhozás.

2003, illetve 2004-ben módosították a gyermekek, illetve diákok jogairól
szóló 1993-as LXXIX. törvényt. S ez ugyancsak témánkhoz tartozik. Lényege,
hogy a pedagógus nem közölhet a gyermekek szüleivel olyan adatot, amely
„súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét". A
megfogalmazás rugalmasnak is felfogható, de nyilvánvaló lépés a szülők
nevelési jogainak és kötelességének korlátozása felé.

2003. március 1. óta jelentősen módosultak a kábítószerrel kapcsolatos
bűncselekmények (terjesztés, fogyasztás, előállítás stb.) büntetési
tételei, valamint különösen a büntethetőséget megszüntető okok szabályai.
Aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít,
megszerez vagy tart, az nem büntethető, ha 6 hónapig gyógykezelteti magát.
(Hogy mi számít csekély mennyiségnek, arról nem szól a paragrafus.)

2006-ban, számos országos tiltakozás ellenére jóváhagyták az 1997. évi
CLIV. törvény 187. §-ának változtatását a sterilizációról, művi meddővé
tételről. Korábban erre csak egészségügyi vagy családtervezési okból
kerülhetett sor, a betöltött 35. év vagy három vér szerinti gyermek volt az
előfeltétele. Most feltételek nélkül 18. évesen bárki kérheti a
sterilizációt.

2007. VI. 1-től az Európai Unió 2004/68/IB határozatát átvették a büntető
törvénykönyvbe: Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy
személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet követ el, és
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kormány javasolta,
hogy a 18-éves korhatárt szállítsák le 14 évre. Azaz ne legyen büntethető,
ha valaki 14-18 év közötti személyről annak beleegyezésével, saját
használatra készít vagy tart pornográf felvételt. (Ezt a javaslatot végül
nem hagyták jóvá.)

2009. áprilisában jóváhagyták a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló
törvényt, ami már kiterjed a homoszexuálisokra is.

2008. őszén kezdődött meg az új polgári törvénykönyv parlamenti vitája,
amely még tart. Míg a Rákosi-rendszerben született törvény előírta a
házastársak egymás iránti hűségét, a mostani javaslat csak együttműködést
kér a házastársaktól, hűségről nincs szó többé. A házasság megszűnésének
okai között pedig, megjelenik a házastárs nemének megváltoztatása. (Ez azt
sugallja, mintha a nem változtatása olyan gyakori lenne, mint a többi
megszűnési ok - halál, bírósági vagy közjegyzői bontás.)

Itt említhetjük, hogy újsághírek szerint a magyar Szociális és Munkaügyi
Minisztérium az uniós Progress program keretében pályázatot nyert, és
szerződés kötött az Európai Bizottsággal a gender mainstreaming tananyagok
kidolgozására. Nem világos, hogy ezzel is kapcsolatos-e vagy csupán a
korábbi „szexuális forradalom" része, mindenképp több budapesti iskolában
megjelentek az előadások a homoszexualitás és a szabad-szex propagálására
(ezek lényeges elemei a gender forradalomnak).

Továbbá: Magyarországon 2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani
szocialista országok közül elsőként alakult meg az UNIFEM-ért Magyar
Nemzeti Bizottság. Az egyesület első konferenciáját a nők és férfiak
esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) külföldi
tapasztalatairól és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről tartotta. A
konferenciát Dobrev Klára, az egyesület elnöke nyitotta meg. Itt hangzott
el, hogy „Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem fejlesztése
és kiterjesztése az államigazgatásban, annak érdekében, hogy a nők és
férfiak társadalmi egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén."
(A női egyenjogúság olyan elv, amellyel egyet is értünk. A baj, hogy
tudjuk: a nemzetközi gyakorlat tanúsága szerint a folyamatnak ez csak az
első lépése.)
Egyéb helyek, amelyek a szexuális, illetve a gender-forradalom szemléletét
közvetítik

Az internetnek és a tv-nek, egyes újságoknak a gyermekeket, a fiatalokat
romboló hatásairól többször esik szó (s ma már hasonló eszköznek számít a
mobil telefon is). Az egész társadalom látásmódját kívánják és képesek
alakítani a ruhátlanság különböző fokozataival az utcai plakátok. A
plakátok közt Budapesten 2009-ben megjelent már a gender sokneműség jogát
hirdető plakát is.

E látványos jelzések mellettük fel kell figyelnünk a „tini" lapokra is.
Szülők gyakran nem veszik észre, mit tartalmaznak a 10-12 éves gyermekeknek
már járó „tini" folyóiratok (ilyen jól hangzó címekkel, mint pl. „100xSzép"
vagy „Magyarország elsőszámú tinimagazinja - kiadja az Euromédia Bt"). Ezek
pedig elmagyarázzák a tizenévesnek, hogy ha egyszer megkapta hozzá a
hormonokat, joga van a szexuális élvezetekhez, önmagával vagy mással (és
azonos neművel). Elmondják, milyen módszerekkel szerezhet a tizenéves
szexuális gyönyöröket magának vagy másnak, hogyan tud óvszert szerezni
(úgy, hogy szülei ne tudják meg), vagy pl. hogyan tudja szüleit leszerelni,
ha azok akadékoskodnak. (A házasság távlatáról, szépségéről nem olvashatunk
e lapokban.) A gyermekmeséknek ilyen irányú megváltoztatása is elkezdődött:
megjelentek a homoszexuális irányultságú mesék pl. Csipkerózsikának
Csipkejózsikára való átírása segítségével.

Számos magyar közép- és egyéb iskolában megkezdődtek a homoszexualitást
„bemutató-védő" napok. Amint hangsúlyoztuk, szükségesnek tartjuk, hogy a
homoszexuális hajlamú emberek tiszteletére, a velük való együttérzésre
neveljünk. És látszólag erről is szól a legtöbb első találkozó. De
egyidejűleg fel kell hívnunk minden jóakaratú ember és szülő figyelmét,
hogy a homoszexualitás érdekében folytatott kampányoknak súlyosan káros
következményei lehetnek gyermekek, serdőlők számára. Sok ember biszexuális
hajlamú. Ha egy biszexuális hajlamú, illetve szexualitás érlelődésének
elején tartó serdülő - a maga nagyon hullámzó érzelmi helyzeteiben - az
egyoldalú propaganda hatására elkezdi kipróbálni a homoszexuális
kapcsolatokat, kárára lesz emberi fejlődésének. Gyermekeinket pedig sok
oldalról érik ma ingerek, biztatások, hogy próbálják ki a szexuális
érdekességeket. A szélsőséges gender ideológia viszont meg lesz elégedve
ezzel a fejleménnyel, hiszen számára az emberi szabadság lényegéhez
tartozik, hogy ki-ki maga választhassa, esetenként változtathassa meg
nemét. És ilyen módszerekkel mindenképp eléri - a külföldi adatok szerint
is - hogy növekedni fog a homoszexuálisok aránya.

Megjelent már magyar tankönyv is a témában. Ebben szerepel az állítás: hogy
„nem annyira biológiai meghatározottságunk miatt viselkedünk nőként vagy
férfiként, mint inkább bizonyos társadalmi elvárások és régi hagyományok
következtében". A homoszexualitásról szólva pedig a könyv azt írja, hogy a
„heteroszexizmus" (vagyis akik szerint csak a férfi és a nő közötti házas
kapcsolat a normális) hasonlítható a rasszizmushoz, amely alacsonyabb
rendűnek nyilvánít egyes fajokat.

A korai gyermekkori szexuális felvilágosítást több hazai cikk is igényelte
már, illetve a híradások szerint a 2010. évtől a 14 éves gyermekek kezükbe
kapnak egy felvilágosító füzetet. Helyeselhetjük ezt, ha az emberi és
házastársi kapcsolatok távlatában „világosítja fel" a fiatalokat, de
súlyosan károsnak, ha csupán a szexuális védekezésre szorítkozik (mint a
mai gyakorlat általában teszi), s ezzel még korábbra tolja a szexuális
érdeklődés felkeltését, pontosabban a 13-14 éves gyermekek indítást kapnak
a felelőtlen (és immár „biztonságos") szexuális élvezetek kipróbálására.
4. Elképzelhető az erkölcs, a család, az ember ilyen mértékű megtámadása?













Aki először hall a gender témáról, azt mondja: elképzelhetetlen, hogy
ennyire alapjaiban meg lehessen támadni az embert, a családot, a
társadalmat.

Az utóbbi évtizedekben az emberiség és a kereszténység sok olyan eseményt
átélt már, amelyet néhány évtizeddel korábban alig tartott elképzelhetőnek.
Idézzünk fel - válaszként a címben felvetett kérdésre is - egy témánkhoz
szorosan kapcsolódó példát. Mire volt képes az úgynevezett „szexuális
forradalom" 40-50 év alatt?

Az 1960-as években a szexuális forradalom az ember, a szerelem és a
házasság felszabadulását hirdette meg - a korábbi (vallási vagy humán)
erkölcs béklyóival szemben. Néhány évtized alatt képes volt elvezetni a
nyugati társadalmakat a „halál kultúrájának" útjára, a szakadék széléig.
Napjainkban a nyugati társadalmak legsúlyosabb testi és lelki betegségei az
önző gyönyör-keresésből, illetve a kiegyensúlyozatlan emberi és családi
kapcsolatokból fakadnak. - Miközben korunk egészséges fiataljai is álmodnak
a szép párkapcsolatról, házasságról, családról (és hazánkra ez különösen is
jellemző), társadalmaink jelentős része „bevette" a szabad szerelem hamis
ígéreteit. Ennek eredményeképp a házasságok 50-60%-a felbomlik;
pontosabban, ha az összes párkapcsolatokat tekintjük (beleszámítva a
próbaházasságokat vagy valamiféle tartósság reményében megkezdett
kapcsolatokat), ezeknek mintegy 60-70%-a bomlik fel. Mindennek a
gyermekekre és szülőkre való gyilkos lélektani hatása közismert. Azt pedig
valóban kevesen hitték el néhány évtizede, hogy az un. katolikus
országokban pl. Olaszországban is hasonló mértékű lesz a válások aránya, s
hogy a gyermekvállalás mértéke a 40 év előttinek felére essék vissza.

Ezt tudta elérni a szexuális felszabadítás néhány évtized alatt. A
gender-forradalom pedig a szabadság újabb fokozását ígéri...
5. Keresztény válasz a nemek közti egyenlőség és a gender égető kérdésére








A szeretet párbeszéde...

Egy ilyen súlyos helyzetben is tudnunk kell keresztény módon cselekedni, s
törekedni a keresztény szellemű párbeszédre. Amint Marx és Lenin, illetve a
kommunizmus követői között is voltak jóindulatú emberek, akik az emberi
egyenlőség ideálja miatt csatlakoztak a gyilkos diktatúrává vált
rendszerhez, hasonlóan van ez ma is. Sok jóindulatú embertársunk
csatlakozik ehhez a neomarxista ideológiához, amelynek a marxizmushoz
hasonlóan ugyancsak egy utópista egyenlőség a címlapokon feltüntetett
célja: a nők és a homoszexuális hajlamú emberek egyenlővé tételének
vágyával. Személyes kapcsolatokban ezért is mindig a tisztelet hangján,
embertársunk jóindulatának feltételezésével kell a témáról párbeszédet
kezdenünk.
Cselekvés és a közösség megerősítése

Mivel azonban itt az emberi nem, a családok, a gyermekek megrontása a tét,
a keresztény embernek meg kell ragadnia minden lehetőséget, hogy
tiltakozzon, szembeszálljon ezzel a folyamattal, ahogyan egyházunk ma
világszerte tiltakozásokat szervez.

Minden keresztény felelős a maga helyén: lelkipásztorok és hitoktatók,
közösségvezetők és szülők. Egyrészt le kell lepleznünk a lépésről lépésre
belopódzó gender ideológiát a ránk bízottak - gyermekeink, plébániánk
tagjai - előtt, és fel kell hívnunk erre minden jóindulatú ismerősünk
figyelmét is. Másrészt tiltakoznunk kell! Ha a szülők arról hallanak, hogy
egy iskolában a gyermekeket félrevezető vagy megrontó előadásokat tartanak,
kötelességük összefogni, és tiltakozni. Amikor azt tapasztalják, hogy a tv
csatornáin a gyermekek által nézett időben, vagy egyenesen
gyermek-műsorokban kiskorúak számára súlyosan káros műsorokat sugároznak,
vagy amikor a gyermekeknek, tinédzsereknek szánt lapok telve vannak ilyen
témákkal - össze kell fognunk, és tiltakoznunk kell.

Mindezen teendők mellett a legfontosabb: gondoljuk át, hogyan indult útjára
az Egyház, s hogyan tudott megmaradni egy pogány világban; és szólni a
halálos üldöztetések között is környezetéhez. - Az első keresztények
életének vezér-elve volt: „szeressétek egymást, ahogy én szerettelek
titeket. Arról fognak megismerni titeket, hogy szeretitek egymást." - Mert
„ahol ketten vagy hárman összejöttök az én nevemben én ott vagyok
közöttetek". (Jn 13,34; Mt 18,20) - Az egyház annyiban és ott tud
továbbélni, amennyiben és ahol megéli a Krisztus akarta szeretetközösséget.
Ha a keresztény szülő meg szeretné védeni gyermekét a szexuális vagy a
gender forradalom rombolásától, tudnia kell: a keresztény közösség képes őt
Jézus erejében megvédeni. Ugyanezt kell tudnia minden lelkipásztornak.

Végül a hívő ember bizonyossága, hogy Isten saját képe másának teremtette
az embert. A személyes és társas élet szabályai oly mélyen az ember lelkébe
vannak írva, hogy sem a keresztényüldözések, sem a múlt század kommunista
vagy náci diktatúrái, sem a jelen liberalizáló áramlatai nem voltak képesek
kiölni azokat. Az ember ma is keresi az örök értékeket. Egyházunk küldetése
(minden értékeket védő és családot szerető embertársunkkal együtt), hogy
megőrizze az örök emberi és isteni értékeket, és adja tovább azokat a
következő nemzedékeknek.
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140627/989dfa22/attachment.html 


Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl