[Grem] F.pápa / katekézis /az Egyházról

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. Jún. 19., Cs, 11:47:14 CEST


Ferenc påpa katekézise az Egyhåzról
2014. jĂșnius 18. szerda 17:30
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-katekezise-az-egyhazrol
SzerdĂĄn dĂ©lelƑtt fĂ©l tizenegykor tartotta Ferenc pĂĄpa a Szent PĂ©ter tĂ©ren a
szokåsos szerdai åltalånos kihallgatåsåt. A magyar zaråndokok között ott
volt egy 50 fƑs csoport is VeszprĂ©mbƑl, a helyi KeresztĂ©ny ÉrtelmisĂ©giek
Szövetségének Szervezésében.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53800&img=o_udienza.jpg>
A napok Ăłta esƑben ĂĄzĂł RĂłma ezĂșttal napfĂ©nnyel fogadta a teret megtöltƑ
zarĂĄndokokat. Meg is jegyezte a pĂĄpa rögtön a kihallgatĂĄs elejĂ©n: „JĂł
napot, kedves testvĂ©reim Ă©s nƑvĂ©reim! GratulĂĄlok nektek, nagyon derĂ©k
emberek vagytok ebben az idƑben, amikor nem lehet tudni, mikor esik Ă©s
mikor nem. RemĂ©ljĂŒk, hogy megĂșsszuk ezt a kihallgatĂĄst esƑ nĂ©lkĂŒl, csak az
Úr legyen velĂŒnk irgalmas!”

KatekĂ©zisĂ©ben a pĂĄpa ez alkalommal *Ășj sorozatot kezdett, *miutĂĄn a hĂșsvĂ©ti
idƑszakban a SzentlĂ©lek hĂ©t ajĂĄndĂ©kĂĄrĂłl tartott elmĂ©lkedĂ©seket. „*Ez a
katekĂ©zis-sorozat most az EgyhĂĄzrĂłl* szĂłl, Ă©s egy kicsit Ășgy, ahogy a fiĂș
beszél az anyjåról és a sajåt csalådjåról. *Az Egyhåzról beszélni azt
jelenti, hogy az anyĂĄnkrĂłl, a csalĂĄdunkrĂłl beszĂ©lĂŒnk* – hatĂĄrozta meg
Ferenc pĂĄpa az Ășj kezdemĂ©nyezĂ©s mƱfajĂĄt. Az EgyhĂĄz ugyanis nem egy önmagĂĄra
irånyuló intézmény, *nem magåntårsulat, nem egy nem kormånyzati szervezet,
még kevésbé kell leszƱkíteni a klérusra vagy a Vatikånra*. Az Egyhåz azt
gondolja – tette hozzĂĄ szabadon a pĂĄpa. »De az EgyhĂĄz mi vagyunk. KirƑl
beszĂ©lsz te? A papok egyhĂĄzĂĄrĂłl?« Nem
 A papsĂĄg az EgyhĂĄz rĂ©sze, de az
EgyhĂĄz mi vagyunk. *Ne szƱkĂ­tsĂŒk le a papokra, a pĂŒspökökre, a VatikĂĄnra

Ez mind az Egyhåz része, az Egyhåz mi mindnyåjan vagyunk, az összes csalåd.
Az Egyhåz egy sokkal szélesebb valósåg, mely megnyílik az egész emberiségre*.


*Nem laboratĂłriumban szĂŒletett meg hirtelen. JĂ©zus alapĂ­totta, egy olyan
nĂ©p, melynek hosszĂș törtĂ©nete van, Ă©s tartozik hozzĂĄ egy elƑkĂ©szĂŒlet, mely
sokkal korĂĄbban kezdƑdött magĂĄnĂĄl KrisztusnĂĄl.” *
A hĂĄrom pontban összefoglalt katekĂ©zis elƑször „az EgyhĂĄz *elƑtörtĂ©netĂ©*vel
foglalkozik, melyet az ÓszövetsĂ©g elsƑ lapjai tartalmaznak. Hallottuk, hogy *a
TeremtĂ©s könyve szerint Isten ÁbrahĂĄmot – AtyĂĄnkat a hitben – vĂĄlasztotta
ki, és arra kérte, hogy induljon el, hagyja el hazåjåt, menjen arra a
földre, melyet majd mutat neki. Ebben a meghĂ­vĂĄsban Isten nem egyedĂŒl
Ábrahåmot szólítja meg, hanem az egész csalådjåt, rokonsågåt és mindazokat*,
akik hĂĄzĂĄnak szolgĂĄlatĂĄban ĂĄlltak. Az Ășt sorĂĄn aztĂĄn – igen, *Ă­gy kezdƑdik
az EgyhĂĄz Ăștja* – Isten kitĂĄgĂ­tja a lĂĄtĂłhatĂĄrt, Ă©s eltölti ÁbrahĂĄmot az
åldåsåval, *annyi utódot ígér neki, mint az ég csillagai és a tengerpart
homokszemei*. Az elsƑ fontos adat – hangsĂșlyozta Ferenc pĂĄpa –, hogy
*Ábrahåmmal
kezdve Isten egy nĂ©pet teremt, hogy Ƒ hordozza a föld minden csalĂĄdjĂĄnak
tett Ă­gĂ©retĂ©t*. EbbƑl a nĂ©pbƑl szĂŒletik meg JĂ©zus.
*Isten az, aki megteremti ezt a nĂ©pet, ezt a törtĂ©nelmet, az Ășton jĂĄrĂł
EgyhĂĄzat, Ă©s ott szĂŒletik meg JĂ©zus, ebben a nĂ©pben.”*
A katekĂ©zis mĂĄsodik pontjĂĄban a pĂĄpa leszögezte: „Nem ÁbrahĂĄm formĂĄl maga
körĂŒl egy nĂ©pet, hanem Isten ad Ă©letet ennek a nĂ©pnek. Rendszerint az ember
fordul az istenséghez, megpróbålja åthidalni a tåvolsågot, közben
segítségért és védelemért folyamodik hozzå. Az emberek isteneket,
istenségeket imådtak. Ebben az esetben viszont *valami hallatlan dolog
tanĂși lehetĂŒnk: Isten maga lesz a kezdemĂ©nyezƑ.* Hallgassuk csak ezt –
tette hozzĂĄ a pĂĄpa ismĂ©t szabadon –, *Isten maga kopogtat ÁbrahĂĄm ajtajĂĄn
Ă©s azt mondja neki: »Menj elƑre, menj ki a földedrƑl, indulj Ăștnak, Ă©s Ă©n
nagy nĂ©ppĂ© teszlek.*« Ez az EgyhĂĄz kezdete, Ă©s ebben a nĂ©pben szĂŒletik meg
JĂ©zus. Isten kezdemĂ©nyez, az ember felĂ© fordul szavĂĄval Ă©s Ă­gy Ășj
kapcsolatot teremt vele.

»De atya – tesz közbevetĂ©st ismĂ©t a pĂĄpa –, hogyan van ez? Isten beszĂ©lget
velĂŒnk?« Igen! ȃs mi is beszĂ©lhetĂŒnk vele?« Igen! »*És mi folytathatunk
vele, az Istennel tårsalgåst?« Igen. Ezt hívjåk imådsågnak, Isten ezt tette
kezdettƑl fogva. Így az Isten egy nĂ©pet formĂĄl mindazokkal egyĂŒtt, akik
hallgatjĂĄk a SzavĂĄt Ă©s Ăștra kelnek, mert bĂ­znak benne*. Az *egyetlen
feltĂ©tel: bĂ­zni benne*. Ha te bĂ­zol Istenben, hallgatod Ƒt Ă©s Ăștra kelsz,
ebbƑl lesz az Egyház. Isten szeretete megelƑz mindent. Isten mindig az
elsƑ, elƑbb Ă©rkezik nĂĄlunk Ă©s megelƑz bennĂŒnket.

Jeremiås próféta azt mondta, hogy *az Isten olyan, mint a mandulaviråg,
mert a mandulafa elsƑkĂ©nt virĂĄgzik tavasszal. Ez azt jelenti, hogy Isten
mindig korĂĄbban virĂĄgzik.* Amikor megĂ©rkezĂŒnk, Ƒ mĂĄr vĂĄr bennĂŒnket. HĂ­v
bennĂŒnket. Az Ăștra hĂ­v minket.* Ezt nevezik szeretetnek, mert az Isten
mindig vĂĄr bennĂŒnket.* »De atya – ellenkezett a pĂĄpa Ășjra önmagĂĄval –, Ă©n
nem hiszem ezt el, mert az én életem ronda, hogyan is gondolhatom, hogy az
Isten vĂĄr engem?« De igen, az Isten vĂĄr tĂ©ged. *És minĂ©l nagyobb bƱnös
lettĂ©l*, *annĂĄl inkĂĄbb vĂĄr tĂ©ged, mĂ©g nagyobb szeretettel, mert Ƒ az elsƑ.
Ez az EgyhĂĄz szĂ©psĂ©ge, hogy ahhoz az Istenhez visz, aki vĂĄr bennĂŒnket
*
MegelƑzi ÁbrahĂĄmot, megelƑzi mĂ©g ÁdĂĄmot is.

A katekézis harmadik részében Ferenc påpa az Ábrahåm és az Isten közötti
kapcsolat mĂłdjĂĄrĂłl szĂłlt. *„ÁbrahĂĄm Ă©s az övĂ©i meghalljĂĄk Isten hĂ­vĂĄsĂĄt,
Ăștra kelnek, annak ellenĂ©re, hogy nem tudjĂĄk, ki ez az Isten, Ă©s hovĂĄ
akarja vezetni Ƒket.* ÁbrahĂĄm Ăștra kelt, bĂ­zva az Úrban, aki beszĂ©lt hozzĂĄ,
pedig nem volt teológiakönyve, hogy tanulmånyozhatta volna, ki is ez az
Isten.

*Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a nĂ©p* *mindig ilyen meggyƑzƑdĂ©ssel Ă©s
hittel lenne eltelve.* SƑt, *kezdettƑl fogva ott Ă©l bennĂŒk az ellenĂĄllĂĄs, a
sajåt magukhoz és a sajåt érdekeikhez való visszatérés, az Istennel való
kalmårkodås kísértése, hogy a maguk módjån oldjåk meg a dolgokat. Ezek az
ĂĄrulĂĄsok Ă©s bƱnök* jelzik ennek a nĂ©pnek az ĂștjĂĄt *az ĂŒdvössĂ©g e hosszĂș
történetén*, ami *az Isten hƱségének és a nép* *hƱtlenségének* *a története*.
I*sten azonban nem fĂĄrad bele, Isten tĂŒrelmes, annyira tĂŒrelmes, hogy az
idƑben mindig tovĂĄbb neveli Ă©s alakĂ­tja az Ƒ nĂ©pĂ©t, Ășgy, ahogy egy apa
bĂĄnik a gyermekĂ©vel. Az Isten velĂŒnk jĂĄr. *Ezt mondja OzeĂĄs prĂłfĂ©ta: Veled
egyĂŒtt jĂĄrtam, Ă©n tanĂ­tottalak jĂĄrni, mint ahogy egy apa tanĂ­tja a
gyermekĂ©t jĂĄrni. SzĂ©p ez a kĂ©p IstenrƑl! *VelĂŒnk van Ă©s megtanĂ­t jĂĄrni.
Ugyanez a magatartĂĄsa az EgyhĂĄzzal szemben is.* Mert mi is, jĂłllehet
szĂĄndĂ©kunkban ĂĄll követni az Úr JĂ©zust, *naprĂłl napra megtapasztaljuk az
önzĂ©st Ă©s szĂ­vĂŒnk kemĂ©nysĂ©gĂ©t. **Amikor azonban elismerjĂŒk **vĂ©tkeinket*, *az
Úr betölt bennĂŒnket irgalmĂĄval Ă©s szeretetĂ©vel. MegbocsĂĄt nekĂŒnk, ĂĄllandĂłan
megbocsåt. **Valójåban ez az, ami élteti az Isten népét mint Egyhåzat*: nem
a mi bravĂșrunk, nem a mi Ă©rdemeink, hanem annak a hĂ©tköznapi
megtapasztalĂĄsa, hogy az Úr szeret minket Ă©s törƑdik velĂŒnk. Éppen ettƑl
Ă©rezzĂŒk magunkat az övĂ©inek, hogy *az Ƒ kezĂ©ben vagyunk, Ă©s ez növeli
bennĂŒnk a vele valĂł Ă©s az egymĂĄs közötti közössĂ©get.* EgyhĂĄznak lenni azt
jelenti, hogy Isten kezĂ©ben Ă©rezzĂŒk magunkat, aki *mint egy atya szeret
bennĂŒnket, megsimogat minket, Ă©rezteti velĂŒnk a gyengĂ©dsĂ©gĂ©t. *

KatekĂ©zise vĂ©gĂ©n Ferenc pĂĄpa összefoglalta tanĂ­tĂĄsĂĄt: „Isten terve az volt,
amikor meghívta Ábrahåmot, hogy szeretetével egy népet formål, hogy
hordozza az åldåsåt a föld minden népe szåmåra. Ez a terv nem våltozik.
Krisztusban jött el a beteljesedése, é*s Isten még ma is folytatja a
megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt az EgyhĂĄzban. KĂ©rjĂŒk a kegyelmet, hogy hƱsĂ©gesek maradjunk
JĂ©zus Krisztus követĂ©sĂ©hez, az Ige hallgatĂĄsĂĄhoz*, hogy kĂ©szek legyĂŒnk
mindennap elindulni, mint Ábrahåm, az Isten és az ember földje felé, a mi
igazi hazĂĄnk felĂ©, Ă©s Ă­gy *ĂĄldĂĄssĂĄ legyĂŒnk*, jele az Isten szeretetĂ©nek
minden gyermeke irånt. Tetszik nekem ez a gondolat, a keresztény szó
szinonimåjaként: keresztény az, aki åld, megåld. A *kereszténynek egész
életével åldani kell, åldani az Istent és åldani az embereket. *A
keresztĂ©ny tud ĂĄldani. Nemde, szĂ©p ez a hivatĂĄs!” – tette hozzĂĄ a sok
rögtönzéssel tarkított katekézise végén Ferenc påpa.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140619/9c341f74/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról