[Grem] Pnksdvasrnap - evanglium
mihly kiss
kissmihaaly at gmail.com
2014. Jn. 10., K, 19:36:26 CEST
Kedves Lista!
Minapi válaszlevelemre Emőke tett észrevételt: furcsállta, hogy
megismétlődik benne az eredeti citátum, s nincs kiegészítő, új üzenet. Az
alább részletezett magyarázattal neki tartozom, a többiek szorgalmi
feladatnak tekinthetik, hogy átfussák – hacsak nem mellőzik.
Reflexióm tényleg alig kivehető. Egy-egy betoldás módosít az idézett
bevezető mondat három helyén. Megváltoztattam az eredetit? Merészségem amaz
olvasó lelkületéből fakad, aki a sorok néma silabizálása közben is,
kényszeresen egy zajló diskurzus résztvevőjének véli magát, s a fiktív
párbeszéd elevenen tartása érdekében folyvást visszajelez: megért,
tudomásul vesz. Visszajelzi, hogy felfogott, s hogy mit minek fogadott el.
Ez az olvasó alig jut túl az álmélkodáson: a komolyan vehető szöveget sosem
lehet kiolvasni. Valahányszor a szem elé kerül, az mindig új alkalom az
elcsodálkozásra. Átgondolásra, aktuális olvasatra serkent az írás még oly
esetben is, amikor egész nemzedékek majd két évezrednyi értelmező
buzgólkodása lehetne fedezet arra, hogy a személyes olvasó már szinte
látatlanban hitelt adhat annak, ami „írva vagyon”. Rábízhatja magát?
„… Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a
zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót …” – a pünkösdi
beszámoló bevezetőjének vonatkozó része így néz ki.
Mit is olvasok, minek is olvassam? Épülésemre tenném, nyilván – de mit
rakok össze magamban? Mivé épül énbennem?
„… (a zsidó) Jézus megjelent a (zsidó) tanítványoknak ott, ahol együtt
voltak, pedig a zsidóktól (a többiektől) való félelmükben zárva tartották
az ajtót …” – nekem a zárójeles kiegészítéseket nyomatékosan és
kimondottan hozzá kell gondolnom a kanonizált változatban konzerválódott
szöveghez, mert az írás jelenleg is közkézen forgó változatát enélkül
értelemzavarónak kellene tartanom.
A tanítványok bezárkóztak, mert meg voltak ijedve – világos. De ők nem egy
hozzájuk képest más néven nevezendő népcsoport szemében, hanem az övéik, a
sajátjaik, a velük egyívásúak, a véreik közt kirekesztetté válás
fenyegetettségét élték át. Egy életközösségről, ennek a közösségnek a
hitbeli összefüggéseiről újrafogalmazódóban levő, másféle elgondolásaikból
eredeztetett, szokatlan cselekvésmódjuk, rendhagyó életvitelük tette őket
kirívóvá a körben, amelyhez való odatartozásukat ők maguk sosem vonták
volna kétségbe. Mint ahogy a környezetük sem az idegennek kijáró,
elszigetelő távolságtartással kezelte őket, hanem egységbontókként, akiknek
a normáktól, a hagyománytól eltérő viselkedése a csoportkohéziót zilálja
szét botrányosan.
Az embertársakat egymáshoz fűző, természetes vonzódás és az emberi
társaságban lépten-nyomon fatálisan elharapódzó nézeteltérésre,
véleménykülönbségre, majd az elvi tisztázás ürügyén támadó békétlenségre
való hajlam éles ellentmondása máig véget nem érő történetének egy epizódja
a pünkösdi eset – mellesleg. A lappangó testvérharcé.
Konfliktusba kerülni, meghasonlani azokkal, akikkel másfelől közösségben
maradni, együtt élni természet adta, velem született adomány és óhaj – nem
a „jobb belátásra” nógató fizikai atrocitás kellemetlen perspektívája: ez
az ijesztő. A félelmetes, a félnivaló, ez a belviszályra predesztináló
hajlam: egyetemesen emberi – úgy tűnik. Ha végzetes, bármely névvel
illethető népcsoport ugyanennek az átkát nyögi.
Az a pünkösd úgy, ahogy: lezajlott. Csoda lett – megírták. Ezidén a róla
való megemlékezésen is túl vagyunk már.
Mi volt az a csoda? És mit is remélnénk még tőle?
Üdv: KM.
2014. június 8. 19:27 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:
> Nem értettem, Misi miért küldte ki még egyszer az evangéliumot, de most
> rájöttem: lemaradt az én küldeményemben a kezdő sor: "*Békesség nektek!*"
> Tehát, így kezdődik. Köszi, Misi, nagyon fontos!
> Szeretettel,
> Emőke
>
>
> 2014-06-08 10:46 GMT+02:00 mihály kiss <kissmihaaly at gmail.com>:
>
> „Békesség nektek!”
>> Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, a zsidó *Jézus
>> megjelent * a zsidó tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, a többiektől
>> való
>> *félelmükben zárva tartották az ajtót*. Belépett és így szólt
>> hozzájuk: „Békesség
>>
>> nektek!” Miután ezt mondta, *megmutatta nekik a kezét és az oldalát.* Az
>> Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte:
>> „Békesség
>> nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E
>> szavak
>> után rájuk lehelt, és így folytatta:
>> *„Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot
>> nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”*
>> Jn 20,19-23
>>
>>
>> 2014. június 8. 6:07 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:
>>
>>> 2014. június 8. – Pünkösdvasárnap
>>>
>>> Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, *Jézus
>>> megjelent * a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól
>>> való
>>> * félelmükben zárva tartották az ajtót*. Belépett és így szólt
>>> hozzájuk: „Békesség
>>> nektek!” Miután ezt mondta, *megmutatta nekik a kezét és az oldalát.*
>>> Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte:
>>> „Békesség
>>> nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E
>>> szavak
>>> után rájuk lehelt, és így folytatta:
>>> *„Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az
>>> bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”*
>>> Jn 20,19-23
>>>
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140610/b1141ee3/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl