[Grem] F.pápa / találkozás, szeretetközösség, béke vs. bezárkózás, irigység, versengés
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2014. Jan. 14., K, 06:42:45 CET
Ferenc pápa: Az országok nyíljanak meg a találkozás kultúrájának
*A pápa január 13-án, hétfőn délelőtt* a vatikáni Apostoli Palota Királyi
Termében fogadta a Szentszék mellé rendelt *diplomatákat, 180 ország
képviselőit,* közöttük Győriványi Gábort, Magyarország szentszéki
nagykövetét, valamint Tóth Tamás atyát, pápai káplánt, a Pápai Magyar
Intézet rektorát, a nagykövetség egyházügyi tanácsosát.
A újévi jókívánságok átadása most is alkalom volt arra, hogy a pápa
áttekintse az elmúlt év legfontosabb eseményeit, különös tekintettel azokra
a térségekre, amelyeket még ma is konfliktusok, háborúk, feszültségek
sújtanak. Beszédét a pozitív szentszéki hírekkel kezdte:
"A most véget ért év különösen sűrű volt nem csak az egyház életében, hanem
azokat a kapcsolatokat illetően is, amelyeket a Szentszék fenntart az
államokkal és a nemzetközi szervezetekkel" - mondta a pápa, majd kiemelte:
"Emlékeztetek elsősorban a diplomáciai kapcsolatok létrehozására
Dél-Szudánnal, valamint alap- vagy külön megállapodások aláírására a
Zöld-foki szigetekkel, Magyarországgal és Csáddal, és a 2012-ben Egyenlítői
Guineával aláírt megállapodás ratifikálására".
A Szentszék jelenléte regionális szinten is növekedett mind
Közép-Amerikában, ahol megfigyelővé vált a Közép-Amerikai Integrációs
Rendszer mellett, valamint Afrikában, ahol az első állandó megfigyelő lett
a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségénél.
*A pápa utalt béke világnapi üzenetére,* amelyet *a testvériség*nek
szentelt, mint *a béke alapja és útja.* Ebben megjegyezte, hogy a
testvériséget általában *a családban kezdjük el megtanulni.* A családnak,
hivatásánál fogva az lenne a feladata, hogy elárassza a világot
szeretetével. Erről szól a betlehemi jászol is, amelyben látjuk, hogy* a
szent család nincs egyedül, nem szigetelődik el a világtól, hanem pásztorok
és napkeleti bölcsek veszik körül, vagyis egy nyitott közösség, amelyben
van hely mindenki számára: szegények és gazdagok, közeliek és távoliak
számára egyaránt. *Ezt fejezik ki szeretett elődöm, XVI. Benedek szavai is,
aki hangsúlyozta, hogy a "családi szókincs a béke szókincse". (XLI. Béke
világnapi üzenet, 2007).
*Sajnos, sokszor azonban nem ez a helyzet, mert növekedik a szétszakadt
családok száma.* Nem pusztán azért, mert napjainkban egyre törékenyebb az
összetartozás érzése, hanem azért is, mert *számos családnak nehéz
körülmények között kell élniük, olyannyira, hogy még a létfenntartáshoz
szükséges eszközökkel sem rendelkeznek. *Ezért tehát szükségesek olyan
megfelelő politikák, amelyek támogatják, elősegítik és megszilárdítják a
családot! - hangsúlyozta Ferenc pápa.
Előfordul, hogy *az időseket tehernek tekintik, míg a fiatalok nem látnak
maguk előtt biztos életperspektívákat. *Az idősek és a fiatalok ezzel
szemben az emberiség jövőjét jelentik.* Az idősek a tapasztalat
bölcsességével rendelkeznek; a fiatalok megnyitják számunkra a jövőt,
megakadályozva, hogy önmagunkba zárkózzunk* (Evangelii gaudium, 108.).
Bölcs dolog, ha nem rekesztik ki az időseket a társadalmi életből, hogy
életben tartsák egy nép emlékezetét. Hasonlóképpen *hasznos a fiatalokba
befektetni megfelelő kezdeményezésekkel, amelyek segítik őket, hogy munkát
találjanak és családot alapítsanak. Nem szabad kioltani lelkesedésüket!* -
mondta a pápa, majd így folytatta: "Élénken él emlékezetemben a Rio de
Janeiro-ban megrendezett XXVIII. Ifjúsági Világtalálkozó tapasztalata.
Milyen sok elégedett fiatallal találkozhattam ott! Mennyi reménység és
várakozás volt szemükben és imáikban! Milyen életszomj és vágy, hogy
megnyíljanak mások felé! *A bezártság és az elszigeteltség mindig fullasztó
és nyomasztó légkört teremtenek, amely előbb-utóbb elszomorít és
fojtogatóvá válik. *Ezzel szemben szükség van *mindenki közös
elkötelezettségére, hogy előmozdítsuk a találkozás kultúráját.* Csak az
képes gyümölcsöt teremni,
*a szeretetközösség szálait megteremteni, örömöt sugározni és békét
építeni, aki képes elindulni mások felé. *
Ezt erősítik meg - ha még lenne rá szükség - a pusztítás és a halál képei,
amelyeket az éppen véget ért év során láttunk. Mennyi fájdalom, mennyi
kétségbe esés *a bezárkózás miatt, amely lassanként az irigység, az önzés,
a versengés, a hatalom- és pénzvágy arcát ölti magára!* Olykor úgy tűnik,
mintha ezek a valóságok lennének uralkodásra hivatva. *Karácsony *azonban
bennünk, keresztényekben, azt a bizonyosságot idézi elő, hogy *az utolsó és
végleges szó a béke fejedelméé, aki "ekevassá kovácsolja a kardokat és a
lándzsákat szőlőmetsző késsé"* (vö. Iz 2,4).* Az önzést* *önátadássá*,* a
bosszút **megbocsátássá **alakítja át. *
"Ezzel a bizalommal kívánok a most kezdődő évre tekinteni" - folytatta
Ferenc pápa a szentszéki diplomáciai testülethez intézett beszédében. Nem
szűnök meg abban reménykedni, hogy végre befejeződik a konfliktus *Szíriá*ban.
A szeretett lakosság iránti gondoskodásom és az a vágy, hogy megelőzzük az
erőszak súlyosabbá válását, *szeptemberben* arra késztetett, hogy* ima- és
böjtnap*ot hirdessek meg. Rajtatok keresztül szívből köszönetet mondok a
hatóságoknak és a jóakaratú embereknek, akik országaitokban csatlakoztak
ehhez a kezdeményezéshez. Megújult, közös politikai akaratra van szükség
ahhoz, hogy véget vessenek a konfliktusnak. Ebben a távlatban azt kívánom,
hogy* a Genf-2 konferencia, amelyet január 22-re hívtak össze, a megbékélés
olyannyira várt útjának kezdetét jelentse.* Ugyanakkor elengedhetetlen a
humanitárius jogok teljes tiszteletben tartása. Nem lehet elfogadni, hogy
védtelen civil lakosságot, főleg gyermekeket sújtsanak. Bátorítok továbbá
mindenkit, hogy minden lehetséges módon mozdítsa elő és biztosítsa a
lakosság nagy részének szükséges és sürgető megsegítését, anélkül, hogy
elfelejtenék főleg Libanon és Jordánia dicséretre méltó erőfeszítéseit,
amelyekkel területükre befogadtak számos szíriai menekültet.
A pápa a közel-keleti feszültségek közül utalt még* Libanon politikai
nehézségeire, valamint Egyiptomra és Irakra*, ahol szintén szükség van a
társadalmi egyetértésre és politikai stabilitásra. Megelégedését fejezte
ki, hogy jelentős előrehaladás történt Irán és az 5 plusz 1-es csoport
között a nukleáris kérdésben.
A nyitott problémák megoldásának útja legyen mindig a párbeszéd diplomáciai
útja. Ez a fő útvonal, mint ahogy ezt már világosan kifejtette XV. Benedek
pápa, amikor az európai nemzetek felelőseit felszólította:* a jog erkölcsi
erejét állítsák előtérbe a fegyverekkel szemben és vessenek véget az
értelmetlen öldöklésnek *(1917) - idézte elődjét a pápa, emlékeztetve rá,
hogy 100 évvel ezelőtt tört ki az első világháború.
Pozitívnak nevezte, hogy *újrakezdődtek az izraeli-palesztin
béketárgyalások*. A szemben álló felek, a nemzetközi közösség támogatásával
határozottan hozzanak bátor döntéseket, hogy igazságos és tartós megoldást
találjanak egy olyan konfliktusra, amelynek vége egyre szükségesebb és
sürgetőbb. *Továbbra is aggasztó a keresztények exodusa a Közel-Keletről és
Észak-Afrikából. *A keresztények továbbra is részét kívánják alkotni azon
országok szociális, politikai és kulturális összességének, amelyet eddig is
építettek. Hozzá akarnak járulni a közjóhoz, mint a béke és a
kiengesztelődés elősegítői, maradéktalanul be akarnak illeszkedni hazájuk
társadalmába.
A pápa ezután az afrikai földrész egyéb térségeit elemezte. A keresztények
a többi országban is arra kaptak meghívást, hogy tanúságot tegyenek Isten
szeretetéről és irgalmasságáról. *Soha nem szabad lemondani a
jócselekedetekről, még akkor sem,** ha erre az intolerancia tetteivel, sőt
üldöztetéssel válaszolnak. **Nigéria* hatalmas területein tovább tart az
erőszak és ártatlan vér folyik. *A Közép-Afrikai Köztársaság, Mali és
Dél-Szudán* helyzetét említve Ferenc pápa leszögezte: az afrikai földrészen
a kiengesztelődés és a béke alapvető prioritások.
A Szentszék továbbá élénk figyelemmel kíséri *az ázsiai események*et, ahol
az egyház osztozni kíván minden nép örömében és elvárásaiban. A
Dél-Koreával létesített diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulója alkalmából
a pápa a félsziget kiengesztelődésének ajándékáért fohászkodott Istenhez,
az egész koreai nép javát kívánva. Ázsia nemes földrészén nagy hagyománya
van a különféle etnikai és vallási közösségek békés együttélésének. Sajnos
a bezárkózás aggasztó jelei tapasztalhatók, amelyek arra irányulnak, hogy
megfosszák jogaiktól a keresztényeket, kockáztatva a békés polgári
együttélést.
*A békét megsebzi az emberi méltóság tagadása, mindenekelőtt a megfelelő
táplálkozás hiánya.* Nem maradhatunk közömbösek mindazokkal szemben, akik
éheznek, főleg ha gyermekekről van szó. Naponta a világ számos részén *nagy
mennyiségű élelmet pazarolnak el.* A Szentatya ismét felemelte a szavát a
"kiselejtezés kultúrája" ellen. Gyakran az embereket is "kiselejtezik",
mintha szükségtelen dolgok lennének. Rettenetet ébreszt már a gondolata is
annak, hogy *vannak olyan gyermekek, akik soha nem látják meg a napvilágot,
mert abortusz áldozatai.* Másokat katonaként használnak ki, megerőszakolnak
vagy megölnek fegyveres konfliktusokban, vagy annak a szörnyű modern
rabszolgaságnak az áruivá válnak, amelyet az emberkereskedelem emberiség
elleni bűntette jelent.
A pápa szól még* Afrika szarvának és a Nagy Tavak térségének drámai
helyzeté*ről, a menekültek sokaságáról, akik pusztán névtelen számmá
váltak. Sokan lélekvesztő, gyakran tragikus kimenetelű utazásokra
vállalkoznak egy jobb jövő reményében Latin-Amerikából az Egyesült Államok
felé, de főleg Afrikából vagy a Közel-Keletről Európa felé. Ferenc pápa itt
felidézte személyes emlékét: "Még élénken él emlékezetemben rövid
látogatásom, amelyet júliusban* Lampedusa szigeté*n tettem, hogy imádkozzak *a
Földközi-tengerben hajótörést szenvedettekért.* Sajnos *általános közöny
tapasztalható az ehhez hasonló tragédiákkal szemben, amely drámai jele
annak, hogy elveszítjük a testvéreink iránti felelősség érzékét.* Kívánom
az olasz népnek, amelyre szeretettel tekintek közös gyökereink miatt is,
hogy újítsa meg dicséretre méltó elkötelezettségét a védtelenekkel való
szolidaritás terén.
A pápa utolsóként *a környezetvédelem témájá*t érintette. A természet
kizsákmányolása is sebet ejt a békén. Egy népi mondásra emlékeztetett: *"Isten
mindig megbocsát, mi néha megbocsátunk, de a természet, a teremtett világ
soha nem bocsátja meg, ha rosszul bánnak vele".* A természeti
katasztrófákra utalva Ferenc pápa a* Fülöp-szigetek*en és *Délkelet-Ázsia
egyéb térségeit sújtott tájfun* áldozatairól emlékezett meg.
Beszédének utolsó részében VI. Pált idézte, aki Populorum progressio
kezdetű enciklikájában kifejtette:
*A béke nem korlátozódik a háború hiányára. Nap, mint nap kell építeni, az
Isten által akart rendnek megfelelően, amely az emberek közötti
tökéletesebb igazságosságot kívánja meg. *
Ennek az új esztendőnek az elején a pápa megújította a Szentszék és
különösen az államtitkárság készségét, hogy együttműködjön a diplomaták
által képviselt országokkal, hogy elősegítse a testvériség kapcsolatait,
amelyek Isten szeretetét tükrözik vissza, valamint az egyetértés és a béke
alapját képezik. Ferenc pápa végül *az Úr bőséges áldásáért fohászkodott a
diplomaták, családjuk, népeik számára.*
A hétfő délelőtti pápai kihallgatáson jelen volt Győriványi Gábor,
Magyarország szentszéki nagykövete, valamint a nagykövetség diplomáciai
szolgálatban álló munkatársai. Győriványi Gábor a Vatikáni Rádiónak
elmondta, hogy a pápa megköszönte a magyar hívek szeretetét. Ferenc pápát
köszöntötte Tóth Tamás atya, pápai káplán is, aki a Római Pápai Magyar
Intézet rektora, egyben Magyarország szentszéki nagykövetségének egyházügyi
tanácsosa.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140114/a06d9a9f/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról