[Grem] pr.12.volt a Felvidkrl kiteleptett magyar ldozatok emlknapja

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2014. pr. 18., P, 08:38:28 CEST 

Kedves Lali bácsi, kedves Lista!
Nagypéntekhez, azt gondolom, nem méltatlan ezt az összegzést kiküldeni.
Sajnos, egyelőre, még az EU elismeri a Benes dekrétumokat, és a magyarok
sem emlékeznek kellőképpen erről az igazságtalanságról, a Felvidékről
kitelepítettekről, kényszermunkára kényszerítettekről. Az alábbi küldemény
részben emlékezés, részben tájékoztatás szeretne lenni. 2012-ben nevezte
meg az Országgyűlés e napot a szomorú események emléknapjának. l. alább:

 Megszavazták: április 12. a Felvidékről kitelepítettek
emléknapja<http://www.felvidek.ma/info-felvidek-ma/archiv/71-archivum-magyarorszag/36878-megszavaztak-aprilis-12-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja>
Készült: *2012.
december 04. *
http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/36878-megszavaztak-aprilis-12-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja
[image: 36878] <http://www.felvidek.ma/images/stories/_esemenyek/2012/12/36878.jpg>

317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett *az
Országgyűlés megszavazta, hogy ezentúl április 12. a Felvidékről
kitelepített magyarok emléknapja*.

Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert *a második világháborút
követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok
kitelepítése.*
A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés * szükségesnek tartja
méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák
Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres
magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási
anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel
kapcsolatosak.*
Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az
adott időszakban* csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a
szenvedésekkel teli helyzet*ben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.

A határozati javaslatot még 2012. március 12-én önálló indítványként Dr.
Molnár Attila, a Fidesz képviselője nyújtotta be.
Az indokolás szerint *az elmúlt században a nagyhatalmi játszmák és a
homogén nemzetállamok létrejöttét előmozdító szándékok tragikus összjátéka
világháborúkhoz, igazságtalan békekötésekhez, egész Európában
jogfosztásokhoz, kirekesztésekhez, népcsoportok elűzéséhez,
megsemmisítéséhez, lakosságcserékhez, a hazából való kitoloncoláshoz
vezettek.*
*A nemzeteket, népcsoportokat ért tragédiák* *tárgyilagos feldolgozása
alapvető követelmény.* *A II. világháború alatti és utáni népirtások,
deportálások, kitelepítések okait, hatásait részben már megvitatták,
bemutatták, elemezték felelős politikai erők.*
*Teljessé akkor válhatna* ez a munka, ha *a beneši dekrétumok miatt
meghurcolt, kifosztott szlovákiai magyarság* *történetének teljes körű
bemutatása is megtörténhetne*.
*A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre hivatkozva
megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól, kultúrájuktól, kiűzték
szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták, megtiltották anyanyelvük
használatát*. A beneši dekrétumok ma is ható következményei mérgezik a
szlovák és a magyar nép együttélését. *A megbékélési folyamathoz
hozzájárulhat*, hogy a felvidéki magyarság II. világháború utáni
jogfosztása, s annak következményei *a parlament napirendjére kerülnek*.
A parlamenti emléknap méltó dátuma április 12-e, mivel 65 esztendeje, 1947.
április 12-én indult az első transzport Magyarország felé.
A parlamenti emléknap célja, hogy *a magyarság elűzésével* *kapcsolatos
érzelmek helyükre kerüljenek, történészek, jogászok és az érintett
szervezetek képviselőinek részvételével.* A XXI. századi Európának
rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral, amely lehetővé teszi
az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt, ugyanakkor minden részletre
kiterjedő felülvizsgálatát, és a szükséges konklúziók levonását.

Mile Lajos, LMP-s képviselő javaslatára került bele a határozatba *a
csehországi kényszermunkára kitelepített *magyarok családokról szóló
kiegészítés, ugyanis róluk eredetileg nem tett említést Molnár Attila
javaslata.
Szili Katalin az elűzöttek vagyonuktól megfosztására is utalni kívánt a
határozat módosításával, hiszen a mai napig nem történt meg a
kitelepítettek kárpótlása.
Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István, a Jobbik soraiban ülő képviselők
felkérték a Kormányt, hogy vizsgálja meg* a kitelepítettek kárpótlásának
lehetőségeit, és gondoskodjon a jóvátétel mielőbbi végrehajtásáról*.
Indokolásuk szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szimbolikus
jelentőségű határozati javaslatok mellett fontosnak tartja a gyakorlati
segítséget is. Úgy vélik, a jelenlegi határozat szép gondolatokat
tartalmaz, és kétségtelenül *fontos megemlékezni erről a szörnyű
eseményről, viszont a jogtalanul meghurcolt kitelepítettek ezrei
megérdemlik az anyagi kárpótlást is, így szükségesnek látjuk a határozat ez
irányú bővítését*.
Az előterjesztő, Dr. Molnár Attila kormánypárti országgyűlési képviselő
több nyilvános nyilatkozatában is biztosította a kitelepítetteket, hogy az
Országgyűlés igyekszik a kárpótlás ügyét is rendezni, amely munkában maga
is szívesen részt venne, így javaslatunk megegyezik a benyújtó korábbi
szavaival és kifejezett szándékával is.
A parlament Mile Lajos és Szili Katalin javaslatát elfogadta, míg
Gaudi-Nagy Tamásét és Szávay Istvánét elutasította.

A vitában a fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti
törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné
április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint 100
ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen
körülmények között.
A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár
biztosította támogatásról az előterjesztőket. A kabinet képviselője
hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap kijelölése után a kitelepítettek
anyagi kárpótlását kívánja rendezni.
A mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a
felvidéki magyarság történelmét, a *szlovákosítások*at és *a pozsonyi
magyarok 1945-ös kitelepítését is*.
Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de
kevésnek tartják.
Staudt Gábor szerint *Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert**
azzal, hogy Csehország és Szlovákia kiállt a Beneš-dekrétumok mellett,
világossá vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú
megkülönböztetése. *
Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika csődjéről vagy arról
akarja elterelni a figyelmet, hogy *a felvidéken jogsérelmet szenvedett
magyarok ügyében eddig semmit nem tettek. *
Szili Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a
figyelmet, hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges
gesztusokat, de mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század
"szégyenfoltjait", vissza kell adni az emberek méltóságát.
Az LMP-s Mile Lajos kijelentette: *elsősorban az áldozatokkal, az
elszenvedőkkel szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni
kell azzal, hogy* *nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken
történteket.*

A határozati javaslattal kapcsolatos további részletek az Országgyűlés
oldalán
<http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=6340>
találhatóak.

Felvidék.ma
Kapcsolódó cikkek

   - Zárószavazás előtt a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló
   határozat<http://www.felvidek.ma/info-felvidek-ma/archiv/71-archivum-magyarorszag/36842-zaroszavazas-elott-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja>






2014-04-17 21:22 GMT+02:00 Lajos dr Ván <lajosvan at gmail.com>:

> Nem tudom, de én nem emlékezem a magyar médiákban az április 12i ,
> felvidéki azörnyűségről szóló megemlékezésről. Valaki tudná netán pótolni,
> hogy legalább mi emlékezzünk, mert ebben az évben már csak emlékezünk, de m
> i n d e n r ő l  valahogy nem akaródzik. Lalib
>
>
> 2014. április 16. 23:14 KEA írta, <kea at turul.banki.hu>:
>
> "S végszóként a lényegről. A Benes-dekrétumok joghatálya mind a cseh,
>> mind a szlovák törvénykezésben a mai napig él."
>>
>> --------------------------------------------------------------------
>>
>> Izzó szégyenbélyeg a mai Európa testén: az álszent EU és a gyalázatos
>> Benes-dekrétumok
>>
>> kuruc.info, 2014.04.16.-- Lipusz Zsolt
>> http://kuruc.info/r/9/126619/
>>
>>
>> (...) S minthogy épp most volt a felvidéki magyarság genocídiumának,
>> illetve elűzetésének évfordulója, hiszen 1947. április 12-én kezdődött
>> az ottani magyar testvéreink kirugdalása ősei szülőföldjéről, vigyázó
>> szemeinket vessük inkább dr. Benes dekrétumaira, amelyek tulajdonképpen
>> megvetették ennek a szörnyűségnek az alapját. Ez persze a Lendvai- és
>> Heller-fajtájúakat a legkevésbé sem zavarja, s azért is tartom fontosnak
>> e magyar- és németgyűlölő törvények néhány passzusának közlését, mert
>> sokan és sokszor hivatkoznak rájuk anélkül, hogy magát az eredeti,
>> autentikus forrást ismernék. Nézzük tehát akkor, mik is azok a
>> Benes-dekrétumok, a szabadkőműves csehszlovák köztársasági elnök nevéhez
>> köthető legvisszataszítóbb és legförtelmesebb "törvénygyűjteményei" a
>> 20. századi történelemnek.
>>
>> Benes 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma kinyilvánítja, miről is
>> rendelkezik:
>>
>>     Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek
>> érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a
>> kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni
>> értékeinek állami kezeléséről (…)
>>     2§ (1.) Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a
>> Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyonát állami kezelés alá
>> veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében (…)
>>     4,§ Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni:
>>     a) a német vagy magyar nemzetiségű személyeket (…)
>>     6.§ Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek,
>> akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar
>> nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar
>> nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy
>> politikai pártok tagjai lettek (…)
>>
>> Aztán folytassuk a sort Benes 1945. június 21-én kelt 12. számú
>> dekrétumával, mely szerint:
>>
>>     A németek, a magyar, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és
>> ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról
>>     1.§ (1.) Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira
>> elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely
>>     a) a német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van,
>> állampolgárságukra való tekintet nélkül (…)
>>
>> Aztán az államfő 1945.augusztus 2-án kelt 33. számú dekrétuma
>> kinyilvánítja:
>>
>>     A német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák
>> állampolgárságának rendezéséről
>>     1.§ (1.) Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák
>> állampolgárok, akik az idegen, megszálló hatalom jogszabályai értelmében
>> német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság
>> megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.
>>     (2.) A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e
>> dekrétum hatályba lépésének napján elveszíti csehszlovák
>> állampolgárságát (…)
>>
>>
>> Benes 1945. szeptember 19-én kibocsátott 71. számú dekrétuma szerint:
>>
>>     Azon személyek munkakötelezettségéről, akik elveszítették
>> csehszlovák állampolgárságukat
>>     1.§ (1.) A háború és a légibombázások által okozott károk
>> felszámolása és helyreállítása, valamint a háború által tönkretett
>> gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek
>> munkakötelezettségét, akik elveszítették csehszlovák állampolgárságukat
>>     2.§ (1.) A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves
>> nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul (…)
>>     4.§ (1.) Az a személy, akit munkára osztottak be, köteles eleget
>> tenni ennek a beosztásról szóló utasításnak, még akkor is, ha úgy véli,
>> hogy a munkakötelezettség a 2.§ (2.) bekezdése szerint nem vonatkozik
>> rá, míg nem születik hivatalos döntés az erre vonatkozó kéréséről (…)
>>
>> Aztán Eduard Benes 1945. október 27-én kelt 137. számú dekrétuma
>> közzéteszi az alábbiakat:
>>
>>     Azon személyek forradalmi időszakban történő őrizetbe vételéről,
>> akiket állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintettek
>>     1.§ Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek
>> a köztársaság hatóságai vagy szervei általi őrizetbe vételét a törvény
>> által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben
>> (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett
>> időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni. Az ilyen
>> személyeknek őrizetbe vételük vagy törvény értelmében megengedett
>> időtartamon túlmenően történt ideiglenes őrizetben tartásuk révén nincs
>> kártérítési igényük.
>>     2.§ Őrizetbe vételnek (ideiglenes őrizetben tartásnak) e dekrétum
>> más törvényes rendelkezések értelmében nem lehet tekinteni a külföldi
>> állampolgárok összegyűjtését, amelyet az illetékes hatóságok a kijelölt
>> helyeken későbbi kitoloncolásuk céljából hajtanak végre. Az ilyen
>> összegyűjtés bármilyen korlátozás nélkül végrehajtható.
>>
>> Nos tehát, a fentebb közölt dekrétumok alapján fosztották meg a
>> felvidéki magyarságot emberi és állampolgári jogaitól, méltóságától,
>> vagyonától, ingatlanjaitól és ingóságaitól, zárták őket koncentrációs
>> táborokba, kényszerítették rabszolgamunkára, majd végső megoldásként egy
>> részüket elűzték a trianoni Magyarországra (illetve deportálták
>> Csehországba az onnan kiűzött szudétanémetek helyére) őseik megszentelt
>> földjéről. Ezt az 1946. február 27-én kötött ún. csehszlovák-magyar
>> lakosságcsere-egyezmény alapján vitelezték ki. Aminek a lényege az volt,
>> hogy a csehszlovák hatóságok teljesen önkényes alapon annyi felvidéki
>> magyart kötelezhettek áttelepülésre, mint amennyi magyarországi szlovák
>> kívánt önkéntes alapon Csehszlovákiába, a Felvidékre távozni. Ennek az
>> lett az „eredménye”, hogy 73 273 szlovák hagyta el hazánkat, míg a
>> Felvidékről 89 660 magyart űztek el az ottani hatóságok állami erőszak
>> alkalmazásával. Persze a legtehetősebbeket. Ellenben Magyarországról
>> túlnyomórészt a legszegényebb szlovákok távoztak.
>>
>> A mérleg: a Szlovákiából áttelepültek és a Magyarországról oda költöző
>> szlovákok ingatlan-vagyonértékének különbözete 72 222 000 dollárt tett
>> ki a magyar fél kárára. Akik, illetve leszármazottaik érdemleges
>> kárpótlásban a mai napig nem részesültek. S azt se felejtsük el, hogy a
>> Benes-dekrétumoknak halálos áldozatai is voltak. Ezt még a cseh
>> történészek is 30-40 ezer főre becsülik, a szudétanémet szövetségek
>> szakértői viszont negyedmillió emberről beszélnek (természetesen ebben a
>> németek is benne foglaltatnak). Nyilván ez utóbbi áll a valósághoz
>> közelebb.
>>
>> S végszóként a lényegről. A Benes-dekrétumok joghatálya mind a cseh,
>> mind a szlovák törvénykezésben a mai napig él. S a fényességes, hazánkra
>> mindenféle rágalmakat szóró és hazug híresztelésnek hitelt adó, továbbá
>> minden jogalap nélkül az öklét rázó álszent Európai Unió úgy ölelte
>> anyai keblére 2004-ben mind Csehországot, mind Szlovákiát, hogy nem
>> kötelezte őket ezeknek – az EU deklarált emberjogi elveivel
>> homlokegyenest szembenálló – gyalázatos jogtipró dekrétumoknak a
>> hatályon kívül helyezésére. Nos, felvidéki és csonkaországbeli magyar
>> testvéreim, akkor most egyáltalán miről is beszélünk, és ki is bolondult
>> meg?
>>
>> Lipusz Zsolt – Kuruc.info
>>
>> ===================================================================
>>
>> A gugliban alkalmazva a
>> Benes dekrétum "elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek"
>> kifejezést, az első két oldalon nincs egyetlen közismert forrás sem --
>> tehát hozzátenném: nemcsak az EU állítja ki magáról a szegénységi
>> bizonyítványt, a nyíltan alkalmazott kettős mércéjével, hanem a hazai
>> sajtó is avval, hogy nem foglalkozik megfelelően a témával. Kedves
>> történész listatársak: van-e neten elérhető, hiteles magyar fordítása a
>> Benes-dekrétumoknak? KEA.
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> ----
>> Keszthelyi András
>> e. doc.
>> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20140418/a37e0015/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl