<div dir="ltr"><div>Kedves Lali bácsi, kedves Lista!<br></div>Nagypéntekhez, azt gondolom, nem méltatlan ezt az összegzést kiküldeni.<br>Sajnos, egyelőre, még az EU elismeri a Benes dekrétumokat, és a magyarok sem emlékeznek kellőképpen erről az igazságtalanságról, a Felvidékről kitelepítettekről, kényszermunkára kényszerítettekről. Az alábbi küldemény részben emlékezés, részben tájékoztatás szeretne lenni. 2012-ben nevezte meg az Országgyűlés e napot a szomorú események emléknapjának. l. alább:<br>
<br>
<h1 class="">
<a href="http://www.felvidek.ma/info-felvidek-ma/archiv/71-archivum-magyarorszag/36878-megszavaztak-aprilis-12-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja"> Megszavazták: április 12. a Felvidékről kitelepítettek emléknapja</a>
</h1>
<dl class=""><dd class="">
Készült: <b><font size="4">2012. december 04.
</font></b></dd><dt><a href="http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/36878-megszavaztak-aprilis-12-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja">http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/36878-megszavaztak-aprilis-12-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja</a><br>
</dt></dl><a rel="jagroupgroup" class="" href="http://www.felvidek.ma/images/stories/_esemenyek/2012/12/36878.jpg" title=""><span><img style="float: left;" alt="36878" src="http://www.felvidek.ma/images/resized/images/stories/_esemenyek/2012/12/36878_305_210.jpg">
</span>
</a>
<div class="" style="width:305px"><div class="">
</div>
</div>
<p>317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az Országgyűlés megszavazta, hogy ezentúl április 12. a Felvidékről
kitelepített magyarok emléknapja</b></u></span>.</p>
<p>Azért ez a nap szerepelt a javaslatban, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a második világháborút
követően, 1947-ben ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarok
kitelepítése.</b></u></span><br>A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok
következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra
telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan
megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a
Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.</b></u></span><br>Az Országgyűlés
emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott
időszakban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a
szenvedésekkel teli helyzet</b></u></span>ben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.</p>
<p>A határozati javaslatot még 2012. március 12-én önálló indítványként Dr. Molnár Attila, a Fidesz képviselője nyújtotta be. <br>Az
indokolás szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az elmúlt században a nagyhatalmi játszmák és a
homogén nemzetállamok létrejöttét előmozdító szándékok tragikus
összjátéka világháborúkhoz, igazságtalan békekötésekhez, egész Európában
jogfosztásokhoz, kirekesztésekhez, népcsoportok elűzéséhez,
megsemmisítéséhez, lakosságcserékhez, a hazából való kitoloncoláshoz
vezettek.</b></u></span><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A nemzeteket, népcsoportokat ért tragédiák</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>tárgyilagos
feldolgozása alapvető követelmény.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A II. világháború alatti és utáni
népirtások, deportálások, kitelepítések okait, hatásait <span style="background-color:rgb(234,209,220)">részben</span> már
megvitatták, bemutatták, elemezték felelős politikai erők.</b></u></span><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Teljessé
akkor válhat<span style="background-color:rgb(234,209,220)">na</span></b></u></span> ez a munka, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a beneši dekrétumok miatt meghurcolt,
kifosztott szlovákiai magyarság</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>történetének teljes körű bemutatása is
megtörténhet<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ne</span></b></u></span>.<br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösségükre
hivatkozva megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól,
kultúrájuktól, kiűzték szülőföldjükről, kényszermunkára deportálták,
megtiltották anyanyelvük használatát</b></u></span>. A beneši dekrétumok ma is ható
következményei mérgezik a szlovák és a magyar nép együttélését. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
megbékélési folyamathoz hozzájárulhat</b></u></span>, hogy a felvidéki magyarság II.
világháború utáni jogfosztása, s annak következményei <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a parlament
napirendjére kerülnek</b></u></span>.<br>A parlamenti emléknap méltó dátuma április
12-e, mivel 65 esztendeje, 1947. április 12-én indult az első transzport
Magyarország felé.<br>A parlamenti emléknap célja, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a magyarság
elűzésével</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kapcsolatos érzelmek helyükre kerüljenek, történészek,
jogászok és az érintett szervezetek képviselőinek részvételével.</b></u></span> A XXI.
századi Európának rendelkeznie kell azzal a demokratikus eszköztárral,
amely lehetővé teszi az elmúlt század hibáinak tárgyilagos, higgadt,
ugyanakkor minden részletre kiterjedő felülvizsgálatát, és a szükséges
konklúziók levonását.</p>
<p>Mile Lajos, LMP-s képviselő javaslatára került bele a határozatba <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a
csehországi kényszermunkára kitelepített </b></u></span>magyarok családokról szóló
kiegészítés, ugyanis róluk eredetileg nem tett említést Molnár Attila
javaslata.<br>Szili Katalin az elűzöttek vagyonuktól megfosztására is
utalni kívánt a határozat módosításával, hiszen a mai napig nem történt
meg a kitelepítettek kárpótlása.<br>Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István, a
Jobbik soraiban ülő képviselők felkérték a Kormányt, hogy vizsgálja meg<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
a kitelepítettek kárpótlásának lehetőségeit, és gondoskodjon a
jóvátétel mielőbbi végrehajtásáról</b></u></span>. Indokolásuk szerint a Jobbik
Magyarországért Mozgalom a szimbolikus jelentőségű határozati javaslatok
mellett fontosnak tartja a gyakorlati segítséget is. Úgy vélik, a
jelenlegi határozat szép gondolatokat tartalmaz, és kétségtelenül <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>fontos
megemlékezni erről a szörnyű eseményről, viszont a jogtalanul
meghurcolt kitelepítettek ezrei megérdemlik az anyagi kárpótlást is, így
szükségesnek látjuk a határozat ez irányú bővítését</b></u></span>.<br>Az
előterjesztő, Dr. Molnár Attila kormánypárti országgyűlési képviselő
több nyilvános nyilatkozatában is biztosította a kitelepítetteket, hogy
az Országgyűlés igyekszik a kárpótlás ügyét is rendezni, amely munkában
maga is szívesen részt venne, így javaslatunk megegyezik a benyújtó
korábbi szavaival és kifejezett szándékával is.<br>A parlament Mile Lajos és Szili Katalin javaslatát elfogadta, míg Gaudi-Nagy Tamásét és Szávay Istvánét elutasította.</p>
<p>A vitában a fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti
törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné
április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint
100 ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen
körülmények között. <br>A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és
igazságügyi államtitkár biztosította támogatásról az előterjesztőket. A
kabinet képviselője hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap
kijelölése után a kitelepítettek anyagi kárpótlását kívánja rendezni. <br>A
mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a
felvidéki magyarság történelmét, a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szlovákosítások</b></u></span>at és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a pozsonyi
magyarok 1945-ös kitelepítését is</b></u></span>. <br>Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de kevésnek tartják. <br>Staudt
Gábor szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert</b></u><u><b> azzal, hogy
Csehország és Szlovákia kiállt a Beneš-dekrétumok mellett, világossá
vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú
megkülönböztetése. </b></u></span><br>Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika
csődjéről vagy arról akarja elterelni a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a felvidéken
jogsérelmet szenvedett magyarok ügyében eddig semmit nem tettek. </b></u></span><br>Szili
Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet,
hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges gesztusokat, de
mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század
"szégyenfoltjait", vissza kell adni az emberek méltóságát. <br>Az LMP-s
Mile Lajos kijelentette: <u><b>elsősorban az áldozatokkal, az elszenvedőkkel
szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni kell azzal,
hogy</b></u> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken
történteket.</b></u></span></p>
<p>A határozati javaslattal kapcsolatos további <a href="http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=6340">részletek az Országgyűlés oldalán </a>találhatóak.</p>
<p>Felvidék.ma</p>
<div class=""><h4>Kapcsolódó cikkek</h4><ul><li><a href="http://www.felvidek.ma/info-felvidek-ma/archiv/71-archivum-magyarorszag/36842-zaroszavazas-elott-a-felvidekrol-kitelepitettek-emleknapja">Zárószavazás előtt a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozat</a></li>
</ul></div><br><br><br></div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2014-04-17 21:22 GMT+02:00 Lajos dr Ván <span dir="ltr"><<a href="mailto:lajosvan@gmail.com" target="_blank">lajosvan@gmail.com</a>></span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">Nem tudom, de én nem emlékezem a magyar médiákban az április 12i , felvidéki azörnyűségről szóló megemlékezésről. Valaki tudná netán pótolni, hogy legalább mi emlékezzünk, mert ebben az évben már csak emlékezünk, de m i n d e n r ő l valahogy nem akaródzik. Lalib<br>
</div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2014. április 16. 23:14 KEA írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span>:<div><div class="h5">
<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
"S végszóként a lényegről. A Benes-dekrétumok joghatálya mind a cseh,<br>
mind a szlovák törvénykezésben a mai napig él."<br>
<br>
--------------------------------------------------------------------<br>
<br>
Izzó szégyenbélyeg a mai Európa testén: az álszent EU és a gyalázatos<br>
Benes-dekrétumok<br>
<br>
<a href="http://kuruc.info" target="_blank">kuruc.info</a>, 2014.04.16.-- Lipusz Zsolt<br>
<a href="http://kuruc.info/r/9/126619/" target="_blank">http://kuruc.info/r/9/126619/</a><br>
<br>
<br>
(...) S minthogy épp most volt a felvidéki magyarság genocídiumának,<br>
illetve elűzetésének évfordulója, hiszen 1947. április 12-én kezdődött<br>
az ottani magyar testvéreink kirugdalása ősei szülőföldjéről, vigyázó<br>
szemeinket vessük inkább dr. Benes dekrétumaira, amelyek tulajdonképpen<br>
megvetették ennek a szörnyűségnek az alapját. Ez persze a Lendvai- és<br>
Heller-fajtájúakat a legkevésbé sem zavarja, s azért is tartom fontosnak<br>
e magyar- és németgyűlölő törvények néhány passzusának közlését, mert<br>
sokan és sokszor hivatkoznak rájuk anélkül, hogy magát az eredeti,<br>
autentikus forrást ismernék. Nézzük tehát akkor, mik is azok a<br>
Benes-dekrétumok, a szabadkőműves csehszlovák köztársasági elnök nevéhez<br>
köthető legvisszataszítóbb és legförtelmesebb "törvénygyűjteményei" a<br>
20. századi történelemnek.<br>
<br>
Benes 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma kinyilvánítja, miről is<br>
rendelkezik:<br>
<br>
Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek<br>
érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a<br>
kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni<br>
értékeinek állami kezeléséről (…)<br>
2§ (1.) Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a<br>
Csehszlovák Köztársaság területén lévő vagyonát állami kezelés alá<br>
veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében (…)<br>
4,§ Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni:<br>
a) a német vagy magyar nemzetiségű személyeket (…)<br>
6.§ Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek,<br>
akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar<br>
nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar<br>
nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy<br>
politikai pártok tagjai lettek (…)<br>
<br>
Aztán folytassuk a sort Benes 1945. június 21-én kelt 12. számú<br>
dekrétumával, mely szerint:<br>
<br>
A németek, a magyar, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és<br>
ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról<br>
1.§ (1.) Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira<br>
elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely<br>
a) a német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van,<br>
állampolgárságukra való tekintet nélkül (…)<br>
<br>
Aztán az államfő 1945.augusztus 2-án kelt 33. számú dekrétuma kinyilvánítja:<br>
<br>
A német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák<br>
állampolgárságának rendezéséről<br>
1.§ (1.) Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák<br>
állampolgárok, akik az idegen, megszálló hatalom jogszabályai értelmében<br>
német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság<br>
megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.<br>
(2.) A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e<br>
dekrétum hatályba lépésének napján elveszíti csehszlovák<br>
állampolgárságát (…)<br>
<br>
<br>
Benes 1945. szeptember 19-én kibocsátott 71. számú dekrétuma szerint:<br>
<br>
Azon személyek munkakötelezettségéről, akik elveszítették<br>
csehszlovák állampolgárságukat<br>
1.§ (1.) A háború és a légibombázások által okozott károk<br>
felszámolása és helyreállítása, valamint a háború által tönkretett<br>
gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek<br>
munkakötelezettségét, akik elveszítették csehszlovák állampolgárságukat<br>
2.§ (1.) A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves<br>
nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul (…)<br>
4.§ (1.) Az a személy, akit munkára osztottak be, köteles eleget<br>
tenni ennek a beosztásról szóló utasításnak, még akkor is, ha úgy véli,<br>
hogy a munkakötelezettség a 2.§ (2.) bekezdése szerint nem vonatkozik<br>
rá, míg nem születik hivatalos döntés az erre vonatkozó kéréséről (…)<br>
<br>
Aztán Eduard Benes 1945. október 27-én kelt 137. számú dekrétuma<br>
közzéteszi az alábbiakat:<br>
<br>
Azon személyek forradalmi időszakban történő őrizetbe vételéről,<br>
akiket állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintettek<br>
1.§ Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek<br>
a köztársaság hatóságai vagy szervei általi őrizetbe vételét a törvény<br>
által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben<br>
(fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett<br>
időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni. Az ilyen<br>
személyeknek őrizetbe vételük vagy törvény értelmében megengedett<br>
időtartamon túlmenően történt ideiglenes őrizetben tartásuk révén nincs<br>
kártérítési igényük.<br>
2.§ Őrizetbe vételnek (ideiglenes őrizetben tartásnak) e dekrétum<br>
más törvényes rendelkezések értelmében nem lehet tekinteni a külföldi<br>
állampolgárok összegyűjtését, amelyet az illetékes hatóságok a kijelölt<br>
helyeken későbbi kitoloncolásuk céljából hajtanak végre. Az ilyen<br>
összegyűjtés bármilyen korlátozás nélkül végrehajtható.<br>
<br>
Nos tehát, a fentebb közölt dekrétumok alapján fosztották meg a<br>
felvidéki magyarságot emberi és állampolgári jogaitól, méltóságától,<br>
vagyonától, ingatlanjaitól és ingóságaitól, zárták őket koncentrációs<br>
táborokba, kényszerítették rabszolgamunkára, majd végső megoldásként egy<br>
részüket elűzték a trianoni Magyarországra (illetve deportálták<br>
Csehországba az onnan kiűzött szudétanémetek helyére) őseik megszentelt<br>
földjéről. Ezt az 1946. február 27-én kötött ún. csehszlovák-magyar<br>
lakosságcsere-egyezmény alapján vitelezték ki. Aminek a lényege az volt,<br>
hogy a csehszlovák hatóságok teljesen önkényes alapon annyi felvidéki<br>
magyart kötelezhettek áttelepülésre, mint amennyi magyarországi szlovák<br>
kívánt önkéntes alapon Csehszlovákiába, a Felvidékre távozni. Ennek az<br>
lett az „eredménye”, hogy 73 273 szlovák hagyta el hazánkat, míg a<br>
Felvidékről 89 660 magyart űztek el az ottani hatóságok állami erőszak<br>
alkalmazásával. Persze a legtehetősebbeket. Ellenben Magyarországról<br>
túlnyomórészt a legszegényebb szlovákok távoztak.<br>
<br>
A mérleg: a Szlovákiából áttelepültek és a Magyarországról oda költöző<br>
szlovákok ingatlan-vagyonértékének különbözete <a href="tel:72%20222%20000" value="+3672222000" target="_blank">72 222 000</a> dollárt tett<br>
ki a magyar fél kárára. Akik, illetve leszármazottaik érdemleges<br>
kárpótlásban a mai napig nem részesültek. S azt se felejtsük el, hogy a<br>
Benes-dekrétumoknak halálos áldozatai is voltak. Ezt még a cseh<br>
történészek is 30-40 ezer főre becsülik, a szudétanémet szövetségek<br>
szakértői viszont negyedmillió emberről beszélnek (természetesen ebben a<br>
németek is benne foglaltatnak). Nyilván ez utóbbi áll a valósághoz közelebb.<br>
<br>
S végszóként a lényegről. A Benes-dekrétumok joghatálya mind a cseh,<br>
mind a szlovák törvénykezésben a mai napig él. S a fényességes, hazánkra<br>
mindenféle rágalmakat szóró és hazug híresztelésnek hitelt adó, továbbá<br>
minden jogalap nélkül az öklét rázó álszent Európai Unió úgy ölelte<br>
anyai keblére 2004-ben mind Csehországot, mind Szlovákiát, hogy nem<br>
kötelezte őket ezeknek – az EU deklarált emberjogi elveivel<br>
homlokegyenest szembenálló – gyalázatos jogtipró dekrétumoknak a<br>
hatályon kívül helyezésére. Nos, felvidéki és csonkaországbeli magyar<br>
testvéreim, akkor most egyáltalán miről is beszélünk, és ki is bolondult<br>
meg?<br>
<br>
Lipusz Zsolt – Kuruc.info<br>
<br>
===================================================================<br>
<br>
A gugliban alkalmazva a<br>
Benes dekrétum "elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek"<br>
kifejezést, az első két oldalon nincs egyetlen közismert forrás sem --<br>
tehát hozzátenném: nemcsak az EU állítja ki magáról a szegénységi<br>
bizonyítványt, a nyíltan alkalmazott kettős mércéjével, hanem a hazai<br>
sajtó is avval, hogy nem foglalkozik megfelelően a témával. Kedves<br>
történész listatársak: van-e neten elérhető, hiteles magyar fordítása a<br>
Benes-dekrétumoknak? KEA.<br>
<span><font color="#888888"><br>
--<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
e. doc.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</font></span></blockquote></div></div></div><br></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>