[Grem] Lpsek a szemly fogalmnak jradefinilsa fel

Kos Flra koosf at t-online.hu
2013. Sze. 26., Cs, 13:00:36 CEST 

Uralkodik-e, túllép-e? Ez most a kérdés.
  ----- Original Message ----- 
  From: Emoke Greschik 
  To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
  Sent: Wednesday, August 28, 2013 4:59 PM
  Subject: Re: [Grem]Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé


  Találós kérdés 4:  Melyik tud kérdéseket feltenni életének értelmével, az örök élettel, Istennel kapcsolatban? Melyik tud cselekedetein magasabb célok érdekében uralkodni és túllépni az evés, az uralkodás, a párzás ösztönein?





  2013/8/28 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>

    Találós kérdés 2.: Melyikből van 7 milliárd a földön?
    Találós kérdés 3:: Melyik használ hűtőszekrényt, tűzhelyet, hősugárzót, fűtőtestet, ventillátort, légkondícionálót, hajszárítót, villamost, buszt, repülőgépet, trolit, vonatot, személygépkocsit, kamiont, hajót, elektromos és akusztikus hangszereket, számítógépet, mobiltelefont, kávéfőzőt, vízforralót, szeletelőt, aprítót, úthengert, darut, betonkeverőt, bányászati gépeket, szobabiciklit, kombájnt, traktort, malmot, kerti locsolót, borotvát, színpadforgatót, reflektort, fényképezőgépet, kamerát, vasalót, mosógépet, szárítógépet, lélegeztetőgépet, szivattyút, revolvert, tankot, vadászfegyvert, liftet, mozgólépcsőt, hogy csak néhány eszközről emlékezzünk meg példaképpen? 

    Szerintem sincs semmi értelme személyként gondolni az állatokra. Védeni nagyon jól lehetne őket enélkül is. Sőt, igen, a saját felelősségünk hangsúlyozásával.

      ----- Original Message ----- 
      From: Emoke Greschik 
      To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu 
      Sent: Wednesday, August 28, 2013 9:50 AM
      Subject: Re: [Grem]Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé


      Találós kérdés
      2013-08-13 · by christiana2013 
      Melyik nem védett?
      uszt




      2013/8/26 KEA <kea at turul.banki.hu>

        Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé

        Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina
        http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele


        Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban
        betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek
        és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti
        megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi
        személy” fogalma.

        A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon
        intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését
        tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest
        szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi
        személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és
        erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban
        tartsák.”

        Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett
        világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az
        indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették
        az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.

        A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem
        köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az
        állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi
        az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,
        tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek
        meg.

        Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és
        Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot
        az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az
        élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos
        kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem
        nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel
        őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy
        Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk pillanatától védi a
        nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az
        emberi embriókkal...)

        Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.
        Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos
        egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a
        minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében
        kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a
        delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi
        épséghez való jog.

        Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013
        decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a
        nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát
        állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel
        neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok
        alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic)
        személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának történeti,
        tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok érdekvédelmének
        módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” –
        olvasható a rendezvény honlapján.

        Miért veszélyes ez az áramlat?

        A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és
        kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek
        fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus
        szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj
        határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik
        egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani
        nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és
        Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig
        2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.

        Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó
        egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember
        méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor
        – mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló
        emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja
        lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi
        egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”

        Kinek az érdeke?

        Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a
        transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az
        emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.

        Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi
        egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York
        Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek
        sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány
        segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint
        a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell
        biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek
        áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon
        jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő
        jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért.

        A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos
        helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai
        eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az
        ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai
        hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi
        vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti
        erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul
        szabadulhassanak meg.

        Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az
        állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik
        személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek
        álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ
        védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez
        személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta
        őket.

        --

        Üdvrivalgással:
        KEA.
        ----
        Keszthelyi András
        f. adj.
        ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
        _______________________________________________
        Grem mailing list
        Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem





--------------------------------------------------------------------------


      _______________________________________________
      Grem mailing list
      Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
      http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem



    _______________________________________________
    Grem mailing list
    Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
    http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem






------------------------------------------------------------------------------


  _______________________________________________
  Grem mailing list
  Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130926/e7368368/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl