<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=utf-8" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.23520">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Uralkodik-e, túllép-e? Ez most a
kérdés.</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="FONT: 10pt arial; BACKGROUND: #e4e4e4; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=greschem@gmail.com href="mailto:greschem@gmail.com">Emoke
Greschik</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A>
</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Wednesday, August 28, 2013 4:59
PM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Grem]Lépések a személy
fogalmának újradefiniálása felé</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV dir=ltr>Találós kérdés 4: Melyik tud kérdéseket feltenni életének
értelmével, az örök élettel, Istennel kapcsolatban? Melyik tud cselekedetein
magasabb célok érdekében uralkodni és túllépni az evés, az uralkodás, a párzás
ösztönein?<BR><BR></DIV>
<DIV class=gmail_extra><BR><BR>
<DIV class=gmail_quote>2013/8/28 Koós Flóra <SPAN dir=ltr><<A
href="mailto:koosf@t-online.hu"
target=_blank>koosf@t-online.hu</A>></SPAN><BR>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #ccc 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; PADDING-LEFT: 1ex"
class=gmail_quote><U></U>
<DIV bgcolor="#ffffff">
<DIV><FONT face=Arial>Találós kérdés 2.: Melyikből van 7 milliárd a
földön?</FONT></DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Találós kérdés 3:: Melyik használ hűtőszekrényt,
tűzhelyet, hősugárzót, fűtőtestet, ventillátort, légkondícionálót,
hajszárítót, villamost, buszt, repülőgépet, trolit, vonatot,
személygépkocsit, kamiont, hajót, elektromos és akusztikus hangszereket,
számítógépet, mobiltelefont, kávéfőzőt, vízforralót, szeletelőt, aprítót,
úthengert, darut, betonkeverőt, bányászati gépeket, szobabiciklit, kombájnt,
traktort, malmot, kerti locsolót, borotvát, színpadforgatót, reflektort,
fényképezőgépet, kamerát, vasalót, mosógépet, szárítógépet,
lélegeztetőgépet, szivattyút, revolvert, tankot, vadászfegyvert,
liftet, mozgólépcsőt, hogy csak néhány eszközről emlékezzünk meg
példaképpen? </FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT face=Arial>Szerintem sincs semmi értelme személyként gondolni az
állatokra. Védeni nagyon jól lehetne őket enélkül is. Sőt, igen, a saját
felelősségünk hangsúlyozásával.</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial; BACKGROUND: #e4e4e4"><B>From:</B> <A
title=greschem@gmail.com href="mailto:greschem@gmail.com"
target=_blank>Emoke Greschik</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A
title=grem@turul.kgk.uni-obuda.hu
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Wednesday, August 28, 2013 9:50
AM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> Re: [Grem]Lépések a személy
fogalmának újradefiniálása felé</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV dir=ltr>
<H1>Találós kérdés</H1>
<DIV><A title=12:46
href="http://christianae.wordpress.com/2013/08/13/talalos-kerdes/"
rel=bookmark target=_blank>2013-08-13</A><SPAN> · by <SPAN><A
title="christiana2013 összes bejegyzése"
href="http://christianae.wordpress.com/author/christiana2013/" rel=author
target=_blank>christiana2013</A></SPAN></SPAN> </DIV>
<H3 style="TEXT-ALIGN: center"><SPAN></SPAN>Melyik nem védett?</H3>
<P style="TEXT-ALIGN: center"><A
href="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg"
target=_blank><IMG alt=whichnotprotected
src="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg?w=300&h=282"
width=300 height=282></A><FONT face=Arial>uszt</FONT></P></DIV>
<DIV class=gmail_extra><BR><BR>
<DIV class=gmail_quote>2013/8/26 KEA <SPAN dir=ltr><<A
href="mailto:kea@turul.banki.hu"
target=_blank>kea@turul.banki.hu</A>></SPAN><BR>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #ccc 1px solid; MARGIN: 0px 0px 0px 0.8ex; PADDING-LEFT: 1ex"
class=gmail_quote>Lépések a személy fogalmának újradefiniálása
felé<BR><BR>Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina<BR><A
href="http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele"
target=_blank>http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele</A><BR><BR><BR>Az
indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész
országban<BR>betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését,
illetve delfinek<BR>és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem
egyszerűen állatbaráti<BR>megfontolásból. Hivatalos indoklásban először
jelent meg a „nem emberi<BR>személy” fogalma.<BR><BR>A közleményben
többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon<BR>intelligensek és
érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését<BR>tanulmányozó kutató
megállapította, hogy a többi állathoz képest<BR>szokatlanul magas
intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi<BR>személynek’ kell
tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és<BR>erkölcsileg
elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából
fogságban<BR>tartsák.”<BR><BR>Az embernek Istentől kapott feladata, hogy
gondoskodjék a teremtett<BR>világról, óvja az állatokat és a növényeket.
Itt azonban, mint az<BR>indoklásból kiderül, egészen másról van szó.
Indiában csendben megtették<BR>az első hivatalos lépést a személy
fogalmának újradefiniálása felé.<BR><BR>A törekvés nem egészen újkeletű;
szinte észrevétlenül, az állatvédelem<BR>köntösében jelent meg és került
be számos ország jogalkotásába. Az<BR>állatjogvédelem abban különbözik
az állatvédelemtől, hogy nem azért védi<BR>az élőlényeket, mert szépek
és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,<BR>tudattal rendelkező
személyek, akiket személyhez fűződő jogok
illetnek<BR>meg.<BR><BR>Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon
(1999) és<BR>Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően
emberi jogot<BR>az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket
megilleti az<BR>élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog
(vagyis tilos<BR>kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az
indoklás még nem<BR>nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már
jogokkal ruházza fel<BR>őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró”
visszásság, hogy<BR>Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk
pillanatától védi a<BR>nagymajmokat az abortusztól és a magzati
kísérletezéstől – szemben az<BR>emberi embriókkal...)<BR><BR>Az elméleti
tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.<BR>Csak két
példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos<BR>egyesület
ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a<BR>minden
személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében<BR>kimondja,
hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a<BR>delfin
személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi<BR>épséghez
való jog.<BR><BR>Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel
rendeznek 2013<BR>decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású
konferenciát. „A rendezvény a<BR>nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és
más állatok személy mivoltát<BR>állítja középpontba, és a személyfogalom
változását tárja fel<BR>neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai,
etikai és jogi szempontok<BR>alapján. Különleges figyelmet szentelünk a
nem emberi állat (sic)<BR>személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a
személy fogalmának történeti,<BR>tudományos és filozófiai hátterét,
valamint az állatok érdekvédelmének<BR>módjait, jogi precedensek
teremtése és a köztudat informálása révén” –<BR>olvasható a rendezvény
honlapján.<BR><BR>Miért veszélyes ez az áramlat?<BR><BR>A személyfogalom
kitágítása a több évezredes emberi társadalom és<BR>kultúra
alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a
nemek<BR>fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és
bioetikus<BR>szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az
emberi faj<BR>határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat
adni (akik<BR>egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét
tiszteletben tartani<BR>nem képesek), hanem minden élőlénynek. S
valóban: Ecuadorban és<BR>Bolíviában évek óta törvény védi a fák
„jogait”; Új-Zélandon pedig<BR>2012-ben személyhez fűződő jogokkal
ruháztak fel egy folyót.<BR><BR>Újfajta egyenlőség születik, amelyben
ember, állat, növény és folyó<BR>egyenértékű – ám valójában nem a többi
élőlény emelkedik az ember<BR>méltóságára, hanem az ember süllyed az
állatvilág szintjére. Ugyanakkor<BR>– mutat rá Smith – a tervezett
Yale-konferencia hátterében álló<BR>emberellenes áramlat, „ha nem
leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja<BR>lerombolni a nyugati
civilizáció gerincét, az egyetemes emberi<BR>egyenlőséget, mint ahogy a
Vezúv elpusztította Pompejit.”<BR><BR>Kinek az érdeke?<BR><BR>Wesley J.
Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és
a<BR>transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék
az<BR>emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi
meggyőződést.<BR><BR>Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból,
hogy erkölcsi<BR>egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat
között. A New York<BR>Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet,
aki 2013-ra perek<BR>sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a
legmodernebb tudomány<BR>segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy
az olyan állatoknak, mint<BR>a bálnák vagy a csimpánzok, személyi
jogállást és jogokat kell<BR>biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy
egyetlen jogi precedens perek<BR>áradatát indítaná meg – először azért,
hogy egyre több állatfaj kapjon<BR>jogi személyiséget, majd azért, hogy
ezen „állati személyek” kellő<BR>jogalappal perelhessék tulajdonosaikat
alapvető jogaik sérelméért.<BR><BR>A transzhumanizmus hívei azért
érdekeltek az ember kiváltságos<BR>helyzetének megszüntetésében, mert
céljuk az emberi faj technológiai<BR>eszközökkel történő „nemesítése”,
és szabadabban manipulálhatják az<BR>ember biológiáját, ha egy
állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai<BR>hangadói pedig azért
iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi<BR>vonzatait, hogy egyes
embercsoportokat anyagi haszonért természeti<BR>erőforrásként
aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul<BR>szabadulhassanak
meg.<BR><BR>Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre
hozzák az<BR>állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat
kezdik<BR>személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az
állatszeretetnek<BR>álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a
teremtett világ<BR>védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az
élőlényeknek ehhez<BR>személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi
gondoskodásunkra bízta<BR>őket.<BR><SPAN><FONT
color=#888888><BR>--<BR><BR>Üdvrivalgással:<BR>KEA.<BR>----<BR>Keszthelyi
András<BR>f. adj.<BR>ÓE-(ex BMF, exx
Bánki)-KGK-SZVI<BR>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR></FONT></SPAN></BLOCKQUOTE></DIV><BR></DIV>
<P></P>
<HR>
<P></P>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR><A href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target=_blank>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR>
<P></P></BLOCKQUOTE></DIV><BR>_______________________________________________<BR>Grem
mailing list<BR><A
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</A><BR><A
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target=_blank>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</A><BR><BR></BLOCKQUOTE></DIV><BR></DIV>
<P>
<HR>
<P></P>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>