[Grem] Bethlen, a jó király
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2013. Okt. 24., Cs, 12:26:54 CEST
Bethlen, a jó király<http://mandiner.blog.hu/2013/10/24/bethlen_a_jo_kiraly>
Írta:
kovacspe <http://blog.hu/user/783413/tab/data>
[image: bethlen_gabor.jpg]
*Egy zsenire emlékezünk: 400 éve, 1613. október 23-án választotta a
kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort,* aki ezt
meghálálva, *nem csak Erdély legnagyobb uralkodójává, hanem a magyar
történelem egyik leginkább tiszteletre méltó személyiségévé is *vált.
Manapság alig beszélünk róla, az iskolában persze megtanítják az
évszámokat, a békéket, látjuk a 2000 forintoson, ahogy tudósaival
beszélget, ám a közgondolkodásban nincs benne. Pedig Bethlen* zseni
volt*. *Született politikai tehetség, aki egy szétdúlt országot
kiemelt a káoszból
*. Korát meghaladó gazdaságpolitikával rendbe tette a pénzügyeit, majd úgy
tette *a kicsiny Erdélyt európai tényezővé a harmincéves háború
forgatagában, hogy **"földjét idegen lovak lába nem taposta"*. De olyasmit
is tudott, amit korában és azóta sem sok magyar politikus: reálisan
felmérve országa és a maga lehetőségeit,* le tudott mondani személyes
ambícióiról*. Pusztán a lehetőség ellenére* sem koronáztatta meg magát,
mert hazája, a három részre szabdalt Magyarország érdeke ezt kívánta.*
*Bethlen nem készült fejedelmi pályára*, a török támadás után a királyi
Magyarországról leszakított keleti országrészben, az Erdélyi
Fejedelemségben sem számított kiemelkedőnek családja. Ráadásul* apja halála
után birtokait is elkobozta az akkori fejedelem, Báthory Zsigmond*. Az
1580-ban született ifjú azonban hamar kitűnt a gyulafehérvári udvarban, *eszes
volt, gyorsan tanult*. Rengeteget olvasva* képezte magát*, majd* egyre
elismertebbé válva követte fejedelmét*, amíg tehette. *Amíg nem fogott
olyan vállalkozásba a 15 éves háború alatt, ami Bethlen megítélése szerint
Erdély romlását idézi elő*: *az egyoldalú Habsburg-párti politikába, a
vazallus államot uraló török ellen.*
*Ekkor vált Bethlen Gábor* az Erdélyt megosztó két nagy párt egyikének, * a
"törökösöknek" az elismert alakjává*. Felismerte, hogy a kicsi ország csak
a két nagyhatalom közös akaratából, mintegy köztük ellensúlyozva lehet
életképes.* Pedig szíve mélyén gyűlölte az országot hódító oszmánokat *és
élete végéig kereste az utat a darabjaira szakadt egykori nagyhatalom, a
középkori Magyarország helyreállítására. *Bethlen három fejedelmet segített
a trónra.* Támogatta *Székely Mózest* a rémuralmat teremtő császári
hadvezér, Giorgo Basta elleni fellépésében; *komoly érdemei vannak Bocskai
török általi elismerésében; és mindenben segíteni igyekezett a nagy
ígéretként elkönyvelt Báthory Gábor uralkodását*. Ám *amikor Báthory
emberileg és politikailag is alkalmatlanná vál*t a neki szánt szerep
betöltésére, akkor és csakis *akkor döntött úgy, hogy a kiút ő maga lehet,
ami török támogatással meg is valósult 1613-ban. Erdélyország fejedelme let*
t.
Bethlen* született vezető volt*.* Rendet tett a feldúlt Erdélyben* és korát
megelőzve egyfajta rendi abszolutizmust vezetett be. A kiterjedt fejedelmi
birtokokra, személyes tekintélyére és főleg zseniális, gazdaságélénkítő
pénzügyi lépéseire támaszkodva megszilárdította a fejedelmi hatalmat. A
kincstár növekvő bevételeiből* modernizálta a hadsereget, pompázatos udvar*t
alakított ki Gyulafehérváron, de* futotta oktatásra és a tudományokra is*,
ahogy Madarász festményén láthatjuk. Az élete végéig sokat olvasó, művelt
fejedelem *káprázatos könyvtár*at hozott létre, amit a kortársai Mátyás
corvináihoz hasonlítottak.* Erdély *békében virágzott és az egykori királyi
Magyarország keleti, kicsit elmaradott tartományából lassan talán
tényleg *Tündérkertté
vált*. Azzá, amiként ma is tekintünk Erdélyre. Egyszerre tájként a térben
és a lelkünkben.* Erdély már Bethlen életében is igazodási ponttá vált a
kortársak számára is:* nem csak politikai, hanem erkölcsi értelemben is.
Ebben *segítette Bethlent a korban kialakuló és általa is kihasznált
szellemi áramlat, a transsylvanizmus is*, amely *Erdélyre - bizonyos fokig
máig hatóan - mint önálló entitásra, önálló államra tekintett.*
A jó fejedelem* soha nem tévesztett célt*: *a kitörő nagy európai háborúba,
a harmincéves háborúba úgy kapcsolódott be 1619-ben, hogy széles protestáns
szövetségi rendszert hozott létre; támogatta őt (de Bethlen kérésére nem
katonákkal) a török; és nem utolsó sorban a királyi Magyarország rendjei is
segítségül hívták a vallásszabadság védelmében.* *A kortársai sem tudták
mindig követni Bethlen diplomáciai húzásait, mi is csak sejtjük, hogy
valamiféle olyan államrendszeren dolgozott*, amely később majd sikerrel
tudja kiszorítani az ősellenség törököt és képes lesz helyreállítani
Magyarország egységét. Bár a három hadjárata a szövetségesei veresége miatt
csak részsikereket hozott, eredményei nem elhanyagolhatóak.* Erdély akkor
élt békében és gyarapodott minden értelemben, amikor Európában véres
vallásháborúban öldökölték egymást a felek*, és amikor ugrásra készen várta
az újabb hódítási lehetőséget az Oszmán Birodalom Magyarország szívében.
Bethlen* emberileg is példát mutatott*, századokra előre. Megszerezte a
koronát, királlyá választotta a besztercebányai országgyűlés, ám *nem
koronáztatta meg magát*.* Mert ezzel kiszolgáltatta volna az ország egészét
a törököknek.* *Tudta, mikor van az ideje a személyes ambíciók
megállításának, mikor kell egyet visszalépni, ha az ország érdeke ezt
kívánja*. Igazi emberi mivoltát itt mérhetjük le igazán.
A magyar lélek fogékony a "jó király" keresésére. Történelmi
személyiségeinket ennek fényében nézzük. Szent István, Mátyás és
tulajdonképpen Kossuth is ennek az ikonsornak a tagja. Keressük ezt az
eszményképet olyanokban is, akik alig, vagy egyáltalán nem érdemlik meg ide
helyezésüket. Bethlen azonban emlékezetünkből félig kiesve, nem tartozik
közéjük. Pedig talán az egyik legnagyobb volt mindőjük közül. Ám a 20.
századi tragédiáinkba bezáródó történelmi emlékezetünk nem lát mélyebbre
saját keservénél. Miközben* jót tenne egy ilyen emberi nagyság példája*.
Aki *olyan korban képezte magát és lett népe egyik legműveltebb emberévé,
amit még a kortársak is a magyar romlás évszázadának tartottak*. Aki nem
csak másokon tudott úgy uralkodni, hogy azt Erdély aranykorának tartsák,
hanem magán is, ha a közjó úgy kívánta. Birtokában volt a koronaláda, ám
nem nyúlt utána, mert hazája érdeke mást kívánt.
*Halála után Erdély addig virágzott, amíg uralkodói a Bethlen Gábor által
kijelölt utat járták. *Ahogy letértek róla, égtek a gyulafehérvári könyvtár
világhíres, tudást felhalmozó könyvei.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131024/15f0c388/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról