[Grem] 130 éve született Babits Mihály

[Emoke Greschik]

130 éve született Babits Mihály
 2013. 11. 26. 17:06

*Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon*, erősen*
vallásos értelmiségi család*ban. A katolikus hit végigkísérte életét, művei
sokaságában vall erről közvetetten vagy közvetlenül is.

<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/babitsm.jpg>1901-ben
beiratkozott a *pesti egyetem bölcsészkará*ra. Négyesy László
stílusgyakorlatain *ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi
Dezsővel.* *Latin-magyar szakos diplomá*t szerzett. Tanulmányai után Baján,
Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten dolgozott gimnáziumi
tanárként. Első művei a Nagyváradon kiadott *A Holnap *című antológiában
jelentek meg 1908-ban. Ugyanebben az évben itáliai útján határozta el *Dante
Isteni színjátékának lefordítását. (A munkát 1912-ben kezdte el, 1913-ban
jelent meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, végül 1923-ban a Paradicsom.)*

1909-ben jelent meg első kötete *Levelek Irisz koszorújából* címmel,
mellyel az új magyar költészet első vonalába lépett. Művészete nagy
hatással volt a század eleji magyar líra fejlődésére. Osvát Ernő hívta meg
a *Nyugat* szerzői közé, s haláláig a folyóirat munkatársa maradt.

*1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát (írói neve: Török Sophie). *1924-ben
az esztergomi *Előhegyen vettek nyaralót*, a költő sok műve itt született.
Itt keresték fel Babitsot - a Nyugat szerkesztőjét - munkatársai, költő és
író barátai. Látogatásaik emlékét nem emlékkönyv, hanem a híres autogramfal
őrzi: a látogatók fekete vagy kék festékkel a tornác falára írták fel
nevüket. Az aláírások között felfedezhető Móricz Zsigmond, Benedek Marcell,
Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Németh László,
Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula,
Kassák Lajos, Tamási Áron, Keresztury Dezső és mások neve.

<http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Heni/babitsesztergom_0.jpg>*Babits
1929-től a Nyugat főszerkesztője lett. Lírájában mind jobban érvényre
jutott egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott
betegsége, a gégerák, *mely egyre súlyosabb lett. *1938-ban gégemetszés*t
hajtottak végre rajta, ezután már nem tudott beszélni,* beszélgető füzet*én
keresztül érintkezett környezetével.

*Az erkölcsi felháborodás szembefordította a diktatúrákkal, így a
fasizmussal is.* Az ismét közelítő világháború és pusztítás érzete íratta
meg a költővel* 1938-ban a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját.*

Gondolati, filozófiai mélység jellemezte költészetét. A századelő
legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében *poeta doctus (tudós költő*)
volt. Átélte az első világháborút és megélte a második világháború
kitörését, eszmerendszerét mélyen áthatotta a békevágy, tiltakozott az
élet- és értékpusztítás ellen, többek között 1916-ban íródott *Húsvét előtt
*című versével is.* Nem feledte soha az írástudók felelősségét. 1941.
augusztus 4-én halt meg.*

Radnóti verset írt halálára *Csak csont és bőr és fájdalom* címmel, melyben
Babitsot példának, Mértéknek nevezi: *"Tudtuk már rég, minden hiába, rák/
marcangol és szemedben ott ragyog/ egy messzi és örök dolgokból font
világ,/ s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok./ Tudtuk, hogy
meghalsz, tudtuk s mégis oly/ árván maradtunk most a Művel itt./ Nagysága
példa. És magasság./ És szédület. Szivet dobogtató./ Ki nézi most tollat
fogó kezünket,/ ha betegen, fáradtan is, de mégis.../ ki lesz az élő Mérték
most nekünk?"*
Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131126/7d5f5963/attachment.html