[Grem] Kiss Ulrich: Világ imádkozói egyesüljetek !

[Emoke Greschik]

Kiss Ulrich SJ online naplója
[image: Bécsből kivonultak...]
<http://ulrichblog.files.wordpress.com/2013/07/ausztric3a1bc3b3l-kimentek-mr-44.jpg>

Bécsből kivonultak...

1955-ben az osztrák államegyezmény után Ausztria és Magyarország is
rendezte viszonyát. Egyebek között lehetővé tették, hogy a Magyarországon
rekedt osztrákok, akiket a vasfüggöny mintegy börtönbe zárt, szabadon
kiutazhassanak Ausztriába. Egy jó barátom, aki akkor még kiskorú volt,
osztrák anyja révén így jutott a kilakoltatásból egyenesen a szabad
Ausztriába. Gyalog keltek át a határon, kezükben kevés cókmókjukkal.  A
túloldalon egy távolsági buszba szálltak be, hogy Bécsbe menjenek. Alig
hogy becsukódott mögöttük a busz ajtaja, a sofőr elkezdte imádkozni a
rózsafüzért, és vele a busz valamennyi utasa.  Barátom is. Amikor
befejezték, rákérdezett, mi e szokatlan jelenség oka. "Hálából, Petrus Atya
kérésére" - mondák az utasok. Petrus Atya, miként kiderült, az a ferences,
aki meggyőzte honfitársait, hogy minden tizedik osztrák szálljon be az
imaláncba, hogy imádkozzanak azért, hogy kimenjenek az oroszok. Kimentek. A
rózsafüzér tized sikeres volt!
[image: Aztán tőlünk
is!]<http://ulrichblog.files.wordpress.com/2013/07/kivonulnak-az-oroszok-mr-44.jpg>

Aztán tőlünk is!

A történet megfogott. Amikor a kanadai noviciátusban reggelente ki-ki a
maga szándékára imádkozott, elkezdtem imádkozni, hogy leomoljon a berlini
fal. Hónapokig, minden reggel. Aztán eljött 1989. november 9. Hat hónapi
médiaböjt után - nem hallgattam és nem néztem a híreket, és nem olvastam
újságot, a montreali magyar plébánián az atyák a híradót nézték. A
keletnémet - ilyen is volt valaha - ügyvivő bejelentette, hogy szabadon át
lehet menni Nyugat-Berlinbe. A többé történelem. Az én történetem azonban
nem ért akkor véget, sőt! Még aznap este elhatároztam, hogy folytatom a
csodafegyver bevetését. Ceausescu diktatúrájának megdőlésért kezdtem
imádkozni. Most már társaim is beszálltak a ringbe, hisz látták a korábbi
"akció" eredményét.  Karácsonyra létrehoztam az imaközösséget, melynek 150
tagja volt, mint ahogy a rózsafüzér 150 Üdvözlégyet tartalmaz.
Tulajdonképpen öt egyenként 30 tagú kör volt, tagjai nem csak egyének,
hanem családok, azaz több mint 150 embert érintett. Szerte a világon éltek,
és akkor bizony még nem volt e-mail. Havonta egyszer feladtam a postán a
szándékokat, amiket a tagok küldtek el nekem, ugyancsak levélben.
Mindennap valaki más szándékára imádkoztunk, és mivel harmincan voltunk egy
körben, mindenkire sor jutott a hónap folyamán. Februárban kissé túlórázni
kellett...  Mennyire könnyebb lett volna mindez e mailben. S mégis, 1996-ban
abbahagytam.
[image: Utoljára
integetett]<http://ulrichblog.files.wordpress.com/2013/07/bc3bacsc3ba-mr-44.jpg>

Utoljára integetett

Tanulmányaim befejeztével, és szentelésem után kollégiumi igazgató lettem,
és már nem tudtam ezt is bevállalni. Fájlalom, hisz hamarosan az Internet
bekövetkezett, és folytathattam volna. Azzal vigasztaltam magamat,
mindennek megvan az ideje... Csakugyan?

Mostanában döbbenek rá, hogy az imának mindig ideje van, soha nem múló
aktualitása! Beleértve a kérő imát, melyet a spirituálisabb lények kissé
fintorogva másodrendűnek tartanak. A napokban a legutóbbi Management by
Jesus vezetői szemináriumon egy teljes estet rászántunk a kurzusok
szervezésének és népszerűsítésének megbeszélésére. Sok ötlet felmerült,
szorgalmasan jegyzeteltem. A végére értük, amikor az egyik részvevő
megkérdezte: És imádkozol is a sikerért? Ez szíven ütött. Igazából nem,
legalábbis nem úgy, mint egykoron a berlini fal leomlásáért. Lankadatlan
hittel.

Hát itt az ideje, hogy újra belefogjak. S ha hallgatóim kedvet éreznek,
szálljanak be. A szeminárium sikere mellett akad még néhány nemes szándék,
ugye? A blogomon lehet csatlakozni!

Mária Rádió - Jegyzetek - 3,5' röpirat az etikáról 44 (2013_07_25)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130725/f76b094c/attachment.html