[Grem] Krolyi Mihly felelssgrl a trianoni hatrok kialakulsban
SZCS Gbor
giszucs at gmail.com
2013. Jan. 15., K, 18:25:17 CET
Akit érdekel, annak ajánlom figyelmébe e témában Tormay Cecile Bujdosó
könyvét. Ebben az írónő személyes élményein és a tényeken keresztül mutatja
be az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság valódi arcát, ezen belül
Károlyi Mihály és felesége, a vörös grófnő tetteit, személyiségét, a
személyiség kialakulásához vezető valószínű okokat (testi és szellemi
fogyatékosságok, irigység Tisza Istvánra stb.) Még ha el is tekintünk az
írónő szubjektivitásától, szerintem KM par exellence hazaáruló volt,
valahol kádárjánosi mélységben. A jog nem tudása nem mentesít a
jogkövetkezmények alól. Még ha jó szándékú imbecillisnek gondolja is őt
valaki, akkor is a politikai dilettantizmusa miatt óriási károkat okozott a
hazának és a megítélésében csak ez, az eredmény lehet a döntő.
Csak egy példa: KM vezetésével szervezetten fegyverezték le az I.
világháborúból hazatérő magyar katonákat és a begyűjtött fegyverzet igen
jelentős részét nemes egyszerűséggel átadták a román hadseregnek. No
comment.
szép estét
Szűcs Gábor
2013. január 15. 17:47 Emoke Greschik írta, <greschem at gmail.com>:
> Weinzierl Tamás, k.Lttagtól:
> Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok kialakulásában –
> interjú Gulyás Lászlóval
> http://tortenelemportal.hu/2012/04/karolyi-mihaly-hazaarulo/
> 2012. április 5. 12:51
>
> Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok kialakulásában,
> egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia tábornokkal,
> Franchet d’Espèrey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció rosszabb
> területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány nappal
> korábban még az Osztrák–Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében
> aláírt padovai fegyverszünet – fejtette ki Gulyás László történész, a
> Szegedi Tudományegyetem habilitált docense az MTI-Pressnek.
>
> Felidézte, hogy a belgrádi konvenció értelmében Magyarországnak délvidéki
> területeket kellett átadnia a szerbeknek, és ugyanezen megállapodás
> következtében a románok is kaptak területeket Erdélyből. Véleménye szerint
> azért is felelősség terheli Károlyi Mihályt, hogy 1918 októberének végétől
> mint miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország
> határain, pedig a frontról hazatérő katonák egyben tartásával
> megszervezhető lett volna a csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból
> induló támadások kivédése. A kormányfőnek a Székely Hadosztály előtt 1919.
> március 2-án Szatmárnémetiben mondott beszédéről megemlítette, hogy ott nem
> léphetett fel pacifista módon, hiszen tudta, hogy ez a hadosztály harcolni
> akart.
>
> – Ahol a katonai ellenállást helyi szinten a magyarok megszervezték, ott
> lehetőség nyílt a területek megtartására – mutatott rá a történész.
>
> Példaként hozta fel erre Balassagyarmatot, ahol a csehszlovákiai támadást
> sikeresen kivédték, és ezáltal elnyerték a Civitas Fortissima, azaz a
> Legbátrabb város címet. Ugyancsak az ellenállás sikerességének
> bizonyítékaként értékelte a Sopronban és a környező településeken 1921
> decemberében végrehajtott népszavazást, amelynek eredményeként a város és
> környéke Magyarország része maradhatott, ellentétben a győztesek
> elképzeléseivel.
> <http://varmegyehaz.hu/folyoiratok/nagy-magyarorszag/a-szlovakok-tortenete>
>
> Szóba hozta, hogy a szerbek Pécsre is bevonultak, majd egy helyi választás
> eredményeként Linder Béla, Károlyi korábbi hadügyminisztere lett a
> polgármester, aki Károlyival egyet értve arra kérte a szerbeket, hogy
> Pécset és környékét ne adják vissza az akkor már regnáló Horthyéknak, hanem
> szakítsák el ezt a területet Magyarországtól, és „egy szerb fennhatóság
> alatti mini Károlyi-köztársaságot” hozzanak létre, amelynek élére
> államfőként magát Károlyi Mihályt szerették volna állítani. A szerbek végül
> saját belpolitikai harcaik miatt, illetve az antant nyomására
> visszautasították az ajánlatot.
>
> A történész megjegyezte, hogy Károlyi 1920-1921-ben Prágában élt, és
> Edvard Benešt, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta
> rávenni volt miniszterével, Jászi Oszkárral karöltve, hogy Csehszlovákia
> hadserege vonuljon be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó
> hatalmát. — Károlyi tehát egy idegen államban a saját hazája ellen
> lobbizott, ami kimeríti a hazaárulás fogalmát — fogalmazta meg véleményét.
>
> Gulyás László emlékeztetett arra is, hogy „Károlyi nem választás, hanem az
> utolsó király, IV. Károly kinevezése folytán került a miniszterelnöki
> bársonyszékbe, majd a pártok közötti megállapodás értelmében köztársasági
> elnök lett 1919 januárjában, tehát az utóbbi posztra sem választással
> került.
>
> – Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában. Az
> egyik szerint nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt. A
> második felfogás szerint nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a
> politikusi erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. A
> harmadik megközelítés szerint Károlyi a fent felsorolt okok miatt
> hazaárulónak minősül — magyarázta.
>
> Álláspontja szerint a Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen,
> emiatt „addig nem szerencsés szobrot állítani neki, amíg megítélésében
> nincs szakmai és társadalmi konszenzus.”
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--
Gábor
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130115/57ce4d1c/attachment-0001.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl