Akit érdekel, annak ajánlom figyelmébe e témában Tormay Cecile Bujdosó könyvét. Ebben az írónő személyes élményein és a tényeken keresztül mutatja be az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság valódi arcát, ezen belül Károlyi Mihály és felesége, a vörös grófnő tetteit, személyiségét, a személyiség kialakulásához vezető valószínű okokat (testi és szellemi fogyatékosságok, irigység Tisza Istvánra stb.) Még ha el is tekintünk az írónő szubjektivitásától, szerintem KM par exellence hazaáruló volt, valahol kádárjánosi mélységben. A jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Még ha jó szándékú imbecillisnek gondolja is őt valaki, akkor is a politikai dilettantizmusa miatt óriási károkat okozott a hazának és a megítélésében csak ez, az eredmény lehet a döntő. <br>
<br>Csak egy példa: KM vezetésével szervezetten fegyverezték le az I. világháborúból hazatérő magyar katonákat és a begyűjtött fegyverzet igen jelentős részét nemes egyszerűséggel átadták a román hadseregnek. No comment.<br>
<br>szép estét<br><br>Szűcs Gábor<br><br><div class="gmail_quote">2013. január 15. 17:47 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<div><font face="Arial">
<h2><font face="Arial">Weinzierl Tamás, k.Lttagtól:<br> </font></h2><h2>Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok
kialakulásában – interjú Gulyás Lászlóval</h2>
<div>
<div><a href="http://tortenelemportal.hu/2012/04/karolyi-mihaly-hazaarulo/" target="_blank">http://tortenelemportal.hu/2012/04/karolyi-mihaly-hazaarulo/</a> <br>2012. április 5. 12:51</div>
<div></div></div>
<div>
<p><span>K</span>árolyi Mihálynak felelőssége van a trianoni
határok kialakulásában, egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia
tábornokkal, Franchet d’Espèrey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció
rosszabb területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány
nappal korábban még az Osztrák–Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében
aláírt padovai fegyverszünet – fejtette ki Gulyás László történész, a Szegedi
Tudományegyetem habilitált docense az MTI-Pressnek.</p>
<p>Felidézte, hogy a belgrádi konvenció értelmében Magyarországnak délvidéki
területeket kellett átadnia a szerbeknek, és ugyanezen megállapodás
következtében a románok is kaptak területeket Erdélyből. Véleménye szerint azért
is felelősség terheli Károlyi Mihályt, hogy 1918 októberének végétől mint
miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország határain, pedig
a frontról hazatérő katonák egyben tartásával megszervezhető lett volna a
csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból induló támadások kivédése. A
kormányfőnek a Székely Hadosztály előtt 1919. március 2-án Szatmárnémetiben
mondott beszédéről megemlítette, hogy ott nem léphetett fel pacifista módon,
hiszen tudta, hogy ez a hadosztály harcolni akart.</p>
<p>– Ahol a katonai ellenállást helyi szinten a magyarok megszervezték, ott
lehetőség nyílt a területek megtartására – mutatott rá a történész.</p>
<p>Példaként hozta fel erre Balassagyarmatot, ahol a csehszlovákiai támadást
sikeresen kivédték, és ezáltal elnyerték a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb
város címet. Ugyancsak az ellenállás sikerességének bizonyítékaként értékelte a
Sopronban és a környező településeken 1921 decemberében végrehajtott
népszavazást, amelynek eredményeként a város és környéke Magyarország része
maradhatott, ellentétben a győztesek elképzeléseivel.</p>
<div style="WIDTH:600px"><a href="http://varmegyehaz.hu/folyoiratok/nagy-magyarorszag/a-szlovakok-tortenete" target="_blank"></a>
<p></p></div>
<p>Szóba hozta, hogy a szerbek Pécsre is bevonultak, majd egy helyi választás
eredményeként Linder Béla, Károlyi korábbi hadügyminisztere lett a polgármester,
aki Károlyival egyet értve arra kérte a szerbeket, hogy Pécset és környékét ne
adják vissza az akkor már regnáló Horthyéknak, hanem szakítsák el ezt a
területet Magyarországtól, és „egy szerb fennhatóság alatti mini
Károlyi-köztársaságot” hozzanak létre, amelynek élére államfőként magát Károlyi
Mihályt szerették volna állítani. A szerbek végül saját belpolitikai harcaik
miatt, illetve az antant nyomására visszautasították az ajánlatot.</p>
<p>A történész megjegyezte, hogy Károlyi <a href="tel:1920-1921" value="+3619201921" target="_blank">1920-1921</a>-ben Prágában élt, és Edvard
Benešt, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta rávenni volt
miniszterével, Jászi Oszkárral karöltve, hogy Csehszlovákia hadserege vonuljon
be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó hatalmát. — Károlyi
tehát egy idegen államban a saját hazája ellen lobbizott, ami kimeríti a
hazaárulás fogalmát — fogalmazta meg véleményét.</p>
<p>Gulyás László emlékeztetett arra is, hogy „Károlyi nem választás, hanem az
utolsó király, IV. Károly kinevezése folytán került a miniszterelnöki
bársonyszékbe, majd a pártok közötti megállapodás értelmében köztársasági elnök
lett 1919 januárjában, tehát az utóbbi posztra sem választással került.</p>
<p>– Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában. Az egyik
szerint nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt. A második
felfogás szerint nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a politikusi
erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. A harmadik megközelítés
szerint Károlyi a fent felsorolt okok miatt hazaárulónak minősül —
magyarázta.</p>
<p>Álláspontja szerint a Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen, emiatt
„addig nem szerencsés szobrot állítani neki, amíg megítélésében nincs szakmai és
társadalmi konszenzus.”</p></div></font></div><div><div><img src=""></div></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br><br clear="all"><br>-- <br>Gábor