[Grem] Az okostelefonok halálos ára - globális termelési láncok

2013. Jan. 14., H, 18:01:32 CET

Kedves Listatagok!

Azt hiszem, jól előjött itt a világunk nagy paradoxona: a globális termelési láncok sok szempontból erkölcstelenek (és itt most nemcsak a multik profitvadászatára gondolok, hanem mindarra, amit sok termék és szolgáltatás megtestesít), ugyanakkor megélhetést, kissé pontosabban munkahelyeket nyújtók is (alvállalkozókat is beleértve). Lehet természetesen azt mondani, hogy nem kötelező e láncolatokban dolgozni, és igen sokan nem is itt dolgoznak, azonban a "zöld" munkahelyek, legalábbis a világ jelentős részén, csak kis részét teszik ki a "nem zöld" munkahelyeknek, és ez utóbbiaknak - nem csak mint vásárlóknak, hanem egyúttal mint munkavállalóknak, szolgáltatóknak - az érdeke is a globális termelési láncoknak akár a lentiekben látott terjeszkedése és eladásaik növelése. Ráadásul sajnos a "zöld", a közszolgálati és karitatív tevékenységek sem nélkülözhetik a globális termelési láncokból származó pénzeket, akár közvetlen adomány - esetleg vásárlás - formájában érkeznek (lásd például a különböző alapítványokat, díjakat), akár pedig közpénzekből, amelyek nem kis részben pedig szintén a "nem zöld" adóbefizetésekre támaszkodnak.

Mindez persze nem új: a hatalmasok a régebbi korokban is jelentős egyházi vagy egyéb jótékonysági adományokat tettek a rablott vagy nem teljesen tisztán szaporított pénzeikből (lásd például a padovai Scrovegni-kápolna Giotto-freskóit!). A XVIII. század elején Bernard Mandeville A méhek meséjében pedig egyenesen azt taglalta, hogy az erkölcstelen célokra és módon elköltött pénz sokak megélhetését biztosíthatja és ezáltal társadalmilag hasznossá válhat. Mindez természetesen nem jó hír és nem is kell elfogadni (legalábbis mint megfelelő állapotot), azonban arra rávilágít, hogy amennyiben azt szeretnénk, hogy másképp működjön a világ, akkor a megszűnő, illetve a megszűnésre ítélt tevékenységek helyett gondolkodnunk kell másokban, illetve bíznunk kell benne, hogy lesz más, mert a munka, a megélhetés kérdését nem lehet megkerülni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a globális termelési láncok jelenléte mellett a mozgástér kicsi és a primér mezőgazdasági tevékenység gépesített, azaz relatíve nem sok embert igényel, azonban valószínűleg belátható időn belül napirendre kerül az a kérdés, hogy ezek a láncok meddig állhatnak még fenn.

A probléma valóban "rendszerszintű", ezért átfogó megoldást néhányan aligha találhatunk rá, és egyúttal mások sem; a társadalom mérnökség nem jött be, remélhetőleg nem is próbálkozik ezzel újra senki. Ami az egyik embernél működik, a másiknál nem biztos, hogy fog. Az erkölcsi megítélés sem egyértelmű: aki például olyan cégnél dolgozik valahol az USA-ban elemzőként, amelyik például Indonéziában hajt végre ilyen tevékenységeket, ugyanakkor tisztes családapa, az mind hajtsa le emiatt a fejét? Atyánk, az Isten azonban bizonyára tudja, hogy kitől mit kíván, hogy jobb legyen a világunk.

Szép estét mindenkinek!

Bánhegyi Péter

-----Original Message-----
From: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of Orsi Török
Sent: Sunday, January 13, 2013 10:40 AM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

Kedves Reklámellenes Hozzászólók!

Nehezen képzelhető el egy plakátok nélküli város. De mi éltünk már ilyen helyen, Boulderben (Colorado). Pár hét után tűnt fel, hogy mitől érzem ilyen nyugodtnak a várost. Rájöttem, hogy se mozi, se egyéb reklám nem nyomul az orrom elé. Se kicsi, se multi.

Tényleg érdekes lenne tudni, hogy érte ezt el a városvezetés.

Orsi

László Imre <doncimil at gmail.com<mailto:doncimil at gmail.com>> írta, 2013.01.13.:

Gábor teljes szügyszélességgel .)))

Flóra ha egy ilyen figyelemfelkeltő kampány olyan hatékony volna, hogy tömegesen vezstenék el reklámipariak az álásukat, majd keresnek helyettük más munkát, lesz, de lapvetően más réklámokra tudjuk átterelni a cégeket, ha a legundorítóbnbakat és agresszivebbeket megkíséreljük kiktatni..

Ez egy rendszer porbléma, a jelenlegi világgazdasági berendezkedés a növekedésre alapul, aminek vége, a fogyasztást arra találták ki, hogy fenn tudjuk tartani a növekedést és a termelés bővítést - mert ha nem nöövekednénk össze omnlana a rendszer.. jelentem forráshiány miatt jelenleg így is öszseomlik, de még nem száltunk le az eröltetett fogyasztatás lováról... - aminek kapcsán egyre rövidebb az élettartama minden eladott termékenk, hogy hamarább kelljen ugyanis újat venni...- erről Piros (György Lajos - ajnálom sorait) rendegeteget írt mindenfelé...

A törekvés jó és már tudatosít valamiben, figyelmet keletkeztet é a legotrombább reklámoktól volna rmeény, megszabadulni, bár azt is érdemes figylembe venni, hogy mindezt úgy érdemes csinálni, hogy a reklámnak ne csináljunk reklámot, mont annyiszor, ugyani a pejoráló említés is említés - az is megismertet és kiváncsivá tesz..  hajreá

.)))      -m-

From: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of Koós Flóra
Sent: Saturday, January 12, 2013 7:23 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] Hirdessünk harcot a fogyasztásra ösztönző plakátok ellen!

Szerintem a rezisztencia jó ötlet.
Nem lenne könnyű, de meg kellene próbálni népszerűsíteni.
Ehhez ismerni kellene a dolog pszichológiáját kicsit alaposabban.
Én azt látom, a 20 éves korosztály pl sokkal reménytelenebb, mint az idősebbek.
Ennek nyilván van oka. És sok egyéb folyománya.

----- Original Message -----
From: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of Koós Flóra
Sent: Saturday, January 12, 2013 7:18 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: Re: [Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

Nekem tetszik de...
Hogyne tetszene, nem is tudom, mi az az "androidos", és nem emiatt vannak gondjaim.
Utálom a reklámokat, évek óta nem nézek miattuk tévét sem.
A baj csak az, hogy rengetegen élnek jelenleg reklámkészítésből, azok kivitelezéséből, forgalmazásából, stb.
Velük mit csinálunk? Nekik milyen alternatívát tudunk mutatni?

Nem lehetetlen különben még ez se szerintem, de gondolkozni kell.
Azt manapság nemigen engedhetjük meg magunknak, hogy alapos meggondolás nélkül tervezzünk. Könnyebb volna. De nagy károkat okozna.

 From: László Baják<mailto:laszlo.bajak at gmail.com>
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
Sent: Saturday, January 12, 2013 2:59 PM
Subject: Re: [Grem]Hirdessünk harcot a fogyasztásra ösztönző plakátok ellen!

Kedves Gábor, Emőke és T. lista! Én sem szeretem a reklámokat,  viszont számos ok miatt esélyét sem látom annak, hogy számottevően korlátozni lehetne a megjelenésüket. Egyrészt az óriásplakátokhoz jelenleg is kell engedély, illetve van némi tartalmi kontroll is. Néha hallani arról is, hogy az engedély nélküli, vagy más szempontból alkalmatlan reklámokat begyűjtik, vagy betiltják. A reklám ugyanakkor a világgazdaságnak olyan nélkülözhetetlen részévé vált, mint a motornak a motorolaj. A fennálló rendszerben a reklámok radikális korlátozása, ha ez egyáltalán lehetséges volna, több kárt okozna, mint hasznot. Őrült versenyfutás zajlik a világban. A technikának gyorsabban kell fejlődnie, mint ahogy feléljük a Föld erőforrásait. 100 év múlva pl. valószínűleg a létünkhöz szükséges  nyersanyagok egy részét, talán az ónt is már más égitestekről kell beszereznünk. A reklám, tetszik, nem tetszik de része és egyben elkerülhetetlen kísérőjelensége a technikai fejlődéséért folytatott versenyfutásnak. Egyetlen lehetőség, ha a reklámok korlátozása helyett magunkat korlátozzuk és másokat is erre ösztönzünk.Egyetlen reklám sugallmazást se kövessünk gondolkodás, kellő óvatosság és kritika nélkül. Legjobb lenne ha mindenki kifejlesztene magából némi rezisztenciát. Kicsit olyan ez, mint a betegséget okozó vírusok és baktériumok elleni küzdelem. Persze verseny ez is. Ha elég erősek vagyunk talán csökkenthetjük a reklámok káros mellékhatásait, bár kicsit szkeptikus vagyok. Egyelőre viszont okos telefonom sincs. Üdv mindenkinek: Baják László

----- Original Message -----
From: Szodfridt Gábor<mailto:szodt at t-online.hu>
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu<mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
Sent: Saturday, January 12, 2013 12:19 PM
Subject: Re: [Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a kisördög.
Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat őrületet,
magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....

1.
Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet az életük, nem cserélnék velük, de  valószínűleg ez az egyetlen megélhetési forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami esélyt is mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a környezetvédők szerint,  a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak megélni stb. Ha így van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még évtizedekig megélhetést ad nekik!

2
Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, hogy nem volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a dunaújvárosi híd számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így élte meg minden percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)
Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?

3.
A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal (médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat alatt is hat a fejében!

Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok, tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást okoznak!

Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert felesleges fogyasztásra ösztönöznek!
Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a sajtószabadság!

Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?

Szodfridt Gábor

From: grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu [mailto:grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu] On Behalf Of Orsi Török
Sent: Friday, January 11, 2013 10:02 PM
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Subject: [Grem] Az okos telefonok halálos ára

Az okos telefonok halálos ára<http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20>
2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu |  |

[http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_14.jpg]Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.

Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. A két sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból származik.

Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata, hanem morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, vödrökkel, csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 és egy 16 éves gyerek is.

A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be az ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína pedig az ón igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.

Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban, hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális bányászat mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a hivatalok rendre szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer fő, ott szinte mindenki az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban tilos a bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér kifutópályájától pár méterre is található illegális bányakráter, ahol puszta kézzel nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától 800 méterre is találni illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb kórháza mellett is van bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a part menti tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)

[http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_21.jpg]Miért pont indonéz ón?

A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból lehet az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, nem gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis "konfliktus-mentes" területekről származik az alapanyag. Ezért az afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságból már hivatalosan nem lehet nyersanyagokat beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink, játékkonzoljainkon keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős a fogyasztói társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag beszerzésre. Az indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" beszerzésre.

A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben a lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 oldalas "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a kezdeményezést 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény értelmében az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től jelentést kell tenniük arról, tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a szomszédos országokból származó válságövezeti ásványokat. "A nagyvállalatoknak két, a kisebb cégeknek négy évük van rá, hogy meghatározzák ásványaik jellegét".

A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az okos telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple szóvivője Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz szigeteket vagy emberek haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, hogy oktatási programokat finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása szerint, ellenőrzött bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz használt ón.

A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.

[http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_13.jpg]Halál és környezeti katasztrófa

A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A legnagyobb bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése drága a gépek és a teraszosan kiépített fejtés miatt. Az ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális bányák javarészt egy "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden fajta műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a legtöbb halál a bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból származó ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül, akik "legalizálják" az ónt.

Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező szigetekről. 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n haltak meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg több százra tehető évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a legális vagy az illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.

A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka és Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors ütemben csökken a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a fakitermelés és veszélybe került a tengeri halászat és a part menti és szigeti élővilág. A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna a szigeteket. Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.

Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ igénye miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, tabletek legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig elveszít egy darabot magából. A Föld Barátai szervezet (Friends of the Earth<http://www.foe.co.uk/>) kampányt indított a gyártói felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak felelősséget a teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti károkért. A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez, hogy nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most Te is csatlakozhatsz itt!<http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html>

A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de emberhalált is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat kötelezzük arra, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!

A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje<http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk>, mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.

Mónus Agnéla - GreenProfit

---------------------------------------------------------------------------------
Confidentiality Note: This e-mail is intended only for the person(s) or entity(ies) to which it is addressed and may contain information that is privileged, confidential or otherwise protected from disclosure. Any review, retransmission or other use of, or taking of any action in reliance upon this information by anyone other than the intended recipient(s) is prohibited. If you have received this e-mail in error, please notify the sender immediately and destroy the entire message.
Disclaimer:  Any e-mail messages from Magyar Nemzeti Bank shall not be binding nor construed as constituting any obligation on the part of Magyar Nemzeti Bank, unless Magyar Nemzeti Bank and the recipient(s) have explicit otherwise agreed upon in writing.

Please consider the environment before printing this email.

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130114/9d1f3881/attachment-0001.html 