[Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

2013. Jan. 13., V, 10:39:43 CET

Kedves Reklámellenes Hozzászólók!
Nehezen képzelhető el egy plakátok nélküli város. De mi éltünk már
ilyen helyen, Boulderben (Colorado). Pár hét után tűnt fel, hogy mitől
érzem ilyen nyugodtnak a várost. Rájöttem, hogy se mozi, se egyéb
reklám nem nyomul az orrom elé. Se kicsi, se multi.
Tényleg érdekes lenne tudni, hogy érte ezt el a városvezetés.
Orsi

László Imre <doncimil at gmail.com> írta, 2013.01.13.:
> Gábor teljes szügyszélességgel .)))
>
> Flóra ha egy ilyen figyelemfelkeltő kampány olyan hatékony volna, hogy
> tömegesen vezstenék el reklámipariak az álásukat, majd keresnek
> helyettük más munkát, lesz, de lapvetően más réklámokra tudjuk
> átterelni a cégeket, ha a legundorítóbnbakat és agresszivebbeket
> megkíséreljük kiktatni..
>
> Ez egy rendszer porbléma, a jelenlegi világgazdasági berendezkedés a
> növekedésre alapul, aminek vége, a fogyasztást arra találták ki, hogy
> fenn tudjuk tartani a növekedést és a termelés bővítést - mert ha nem
> nöövekednénk össze omnlana a rendszer.. jelentem forráshiány miatt
> jelenleg így is öszseomlik, de még nem száltunk le az eröltetett
> fogyasztatás lováról... - aminek kapcsán egyre rövidebb az élettartama
> minden eladott termékenk, hogy hamarább kelljen ugyanis újat venni...
> - erről Piros (György Lajos - ajnálom sorait) rendegeteget írt
> mindenfelé...
>
> A törekvés jó és már tudatosít valamiben, figyelmet keletkeztet é a
> legotrombább reklámoktól volna rmeény, megszabadulni, bár azt is
> érdemes figylembe venni, hogy mindezt úgy érdemes csinálni, hogy a
> reklámnak ne csináljunk reklámot, mont annyiszor, ugyani a pejoráló
> említés is említés - az is megismertet és kiváncsivá tesz..  hajreá
> .)))      -m-
>
>
>
>
> Koós Flóra <koosf at t-online.hu> írta, 2013.01.12.:
>> Nekem tetszik de...
>> Hogyne tetszene, nem is tudom, mi az az "androidos", és nem emiatt vannak
>> gondjaim.
>> Utálom a reklámokat, évek óta nem nézek miattuk tévét sem.
>> A baj csak az, hogy rengetegen élnek jelenleg reklámkészítésből, azok
>> kivitelezéséből, forgalmazásából, stb.
>> Velük mit csinálunk? Nekik milyen alternatívát tudunk mutatni?
>>
>> Nem lehetetlen különben még ez se szerintem, de gondolkozni kell.
>> Azt manapság nemigen engedhetjük meg magunknak, hogy alapos meggondolás
>> nélkül tervezzünk. Könnyebb volna. De nagy károkat okozna.
>>
>>   ----- Original Message -----
>>   From: Szodfridt Gábor
>>   To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>   Sent: Saturday, January 12, 2013 12:19 PM
>>   Subject: Re: [Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a
>> fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is
>> küzdhetünk!
>>
>>
>>   2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:
>>
>>   Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a
>> kisördög.
>>   Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat
>> őrületet,
>>   magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy
>> egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....
>>
>>   1.
>>   Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú
>> lehet
>> az életük, nem cserélnék velük, de  valószínűleg ez az egyetlen
>> megélhetési
>> forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami esélyt is
>> mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a
>> környezetvédők
>> szerint,  a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak megélni stb. Ha
>> így
>> van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még évtizedekig
>> megélhetést
>> ad nekik!
>>
>>   2
>>   Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése
>> emberéletet,
>> emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi kivétel, isteni
>> gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, hogy nem volt
>> emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a dunaújvárosi híd
>> számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így élte meg minden
>> percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)
>>   Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél
>> valaki,
>> ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?
>>
>>
>>   3.
>>   A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte
>> sohasem
>> a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal
>> (médiumokkal)
>> akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy cseréld le, cseréld
>> újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai törvényeknek is
>> engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították be, ha megfelelő
>> számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat alatt is hat a
>> fejében!
>>
>>   Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok,
>> tönkreteszik
>> az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen vizuális
>> káoszt,
>> rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből élő kereskedelmi
>> TV-k
>> pedig még nagyobb pusztítást okoznak!
>>
>>   Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert
>> felesleges fogyasztásra ösztönöznek!
>>   Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra
>> vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt
>> az
>> olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a
>> nézők
>> érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a
>> sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a
>> sajtószabadság!
>>
>>   Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?
>>
>>   Szodfridt Gábor
>>
>>
>>
>>
>>
>>   2.
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>     Az okos telefonok halálos ára
>>     2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu |
>> |
>>
>>     Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős
>> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a
>> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
>> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.
>>
>>     Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a
>> Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. A
>> két
>> sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból származik.
>>
>>     Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata,
>> hanem
>> morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a kitermelés
>> során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, vödrökkel,
>> csákányokkal
>> és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt olyan hét, amikor 6 ember
>> halt
>> meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 és egy 16 éves gyerek is.
>>
>>     A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be
>> az
>> ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína pedig az
>> ón
>> igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.
>>
>>     Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban,
>> hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális bányászat
>> mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a hivatalok rendre
>> szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer fő, ott szinte
>> mindenki
>> az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban tilos a bányászat, de ennek
>> ellenére még a repülőtér kifutópályájától pár méterre is található
>> illegális
>> bányakráter, ahol puszta kézzel nyerik ki az ércet. A kormányzó
>> irodájától
>> 800 méterre is találni illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb
>> kórháza
>> mellett is van bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a
>> part menti tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges
>> eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)
>>
>>     Miért pont indonéz ón?
>>
>>     A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból
>> lehet
>> az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, nem
>> gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis "konfliktus-mentes"
>> területekről származik az alapanyag. Ezért az afrikai Kongói Demokratikus
>> Köztársaságból már hivatalosan nem lehet nyersanyagokat beszállítani,
>> ahonnan előtte például az ónt is beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben
>> a
>> fejlett országokban megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink,
>> játékkonzoljainkon keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős
>> a
>> fogyasztói társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták
>> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak
>> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag beszerzésre.
>> Az
>> indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" beszerzésre.
>>
>>     A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben
>> a
>> lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 oldalas
>> "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a kezdeményezést
>> 2010-ben.
>> 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény értelmében az amerikai
>> tőzsdéken
>> jegyzett cégeknek 2014-től jelentést kell tenniük arról, tartalmaznak-e
>> termékeik Kongóból és a szomszédos országokból származó válságövezeti
>> ásványokat. "A nagyvállalatoknak két, a kisebb cégeknek négy évük van rá,
>> hogy meghatározzák ásványaik jellegét".
>>
>>     A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi
>> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az okos
>> telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple szóvivője
>> Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában olyan ón
>> lenne,
>> mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz szigeteket vagy emberek
>> haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, hogy oktatási programokat
>> finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása szerint, ellenőrzött
>> bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz használt ón.
>>
>>     A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az
>> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, hogy
>> törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.
>>
>>     Halál és környezeti katasztrófa
>>
>>     A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal
>> nőttek
>> meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális
>> bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A
>> legnagyobb
>> bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó üzemelteti ezeket
>> ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése drága a gépek és a
>> teraszosan kiépített fejtés miatt. Az ellenőrizetlen alvállalkozók és az
>> illegális bányák javarészt egy "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik
>> ki
>> az ónércet. Minden fajta műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a
>> legtöbb halál a bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból
>> származó ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül,
>> akik "legalizálják" az ónt.
>>
>>     Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan
>> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít
>> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező szigetekről.
>> 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n haltak meg.
>> Pontos
>> adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg több százra tehető
>> évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a legális vagy az
>> illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.
>>
>>     A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka
>> és
>> Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors ütemben
>> csökken
>> a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a fakitermelés és veszélybe
>> került a tengeri halászat és a part menti és szigeti élővilág. A tengeri
>> úszóbányászat miatt pusztulnak a korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő
>> erdők
>> pedig védtelenné teszik a szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer
>> kráter látványa pedig olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte
>> volna
>> a szigeteket. Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a
>> zagyból
>> vagy a tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.
>>
>>     Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára
>> a
>> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz
>> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ igénye
>> miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, tabletek
>> legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig elveszít egy
>> darabot magából. A Föld Barátai szervezet (Friends of the Earth) kampányt
>> indított a gyártói felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak
>> felelősséget a teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és
>> környezeti
>> károkért. A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez,
>> hogy nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az
>> okos
>> telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most Te is csatlakozhatsz itt!
>>
>>     A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget
>> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti
>> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de
>> emberhalált
>> is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat kötelezzük arra, hogy
>> a
>> legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz szükséges
>> alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!
>>
>>     A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje, mely
>> bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.
>>
>>     Mónus Agnéla - GreenProfit
>>
>>
>>
>>
>>
>>     __,_._,___
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>
>>
>>
>> ------------------------------------------------------------------------------
>>
>>
>>   _______________________________________________
>>   Grem mailing list
>>   Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>   http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>