[Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!
László Imre
doncimil at gmail.com
2013. Jan. 13., V, 02:06:45 CET
Gábor teljes szügyszélességgel .)))
Flóra ha egy ilyen figyelemfelkeltő kampány olyan hatékony volna, hogy
tömegesen vezstenék el reklámipariak az álásukat, majd keresnek
helyettük más munkát, lesz, de lapvetően más réklámokra tudjuk
átterelni a cégeket, ha a legundorítóbnbakat és agresszivebbeket
megkíséreljük kiktatni..
Ez egy rendszer porbléma, a jelenlegi világgazdasági berendezkedés a
növekedésre alapul, aminek vége, a fogyasztást arra találták ki, hogy
fenn tudjuk tartani a növekedést és a termelés bővítést - mert ha nem
nöövekednénk össze omnlana a rendszer.. jelentem forráshiány miatt
jelenleg így is öszseomlik, de még nem száltunk le az eröltetett
fogyasztatás lováról... - aminek kapcsán egyre rövidebb az élettartama
minden eladott termékenk, hogy hamarább kelljen ugyanis újat venni...
- erről Piros (György Lajos - ajnálom sorait) rendegeteget írt
mindenfelé...
A törekvés jó és már tudatosít valamiben, figyelmet keletkeztet é a
legotrombább reklámoktól volna rmeény, megszabadulni, bár azt is
érdemes figylembe venni, hogy mindezt úgy érdemes csinálni, hogy a
reklámnak ne csináljunk reklámot, mont annyiszor, ugyani a pejoráló
említés is említés - az is megismertet és kiváncsivá tesz.. hajreá
.))) -m-
Koós Flóra <koosf at t-online.hu> írta, 2013.01.12.:
> Nekem tetszik de...
> Hogyne tetszene, nem is tudom, mi az az "androidos", és nem emiatt vannak
> gondjaim.
> Utálom a reklámokat, évek óta nem nézek miattuk tévét sem.
> A baj csak az, hogy rengetegen élnek jelenleg reklámkészítésből, azok
> kivitelezéséből, forgalmazásából, stb.
> Velük mit csinálunk? Nekik milyen alternatívát tudunk mutatni?
>
> Nem lehetetlen különben még ez se szerintem, de gondolkozni kell.
> Azt manapság nemigen engedhetjük meg magunknak, hogy alapos meggondolás
> nélkül tervezzünk. Könnyebb volna. De nagy károkat okozna.
>
> ----- Original Message -----
> From: Szodfridt Gábor
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Sent: Saturday, January 12, 2013 12:19 PM
> Subject: Re: [Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a
> fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is
> küzdhetünk!
>
>
> 2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:
>
> Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a
> kisördög.
> Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat
> őrületet,
> magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy
> egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....
>
> 1.
> Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet
> az életük, nem cserélnék velük, de valószínűleg ez az egyetlen megélhetési
> forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami esélyt is
> mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a környezetvédők
> szerint, a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak megélni stb. Ha így
> van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még évtizedekig megélhetést
> ad nekik!
>
> 2
> Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése emberéletet,
> emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi kivétel, isteni
> gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, hogy nem volt
> emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a dunaújvárosi híd
> számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így élte meg minden
> percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)
> Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél valaki,
> ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?
>
>
> 3.
> A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte sohasem
> a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal (médiumokkal)
> akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy cseréld le, cseréld
> újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai törvényeknek is
> engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították be, ha megfelelő
> számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat alatt is hat a fejében!
>
> Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok, tönkreteszik
> az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen vizuális káoszt,
> rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből élő kereskedelmi TV-k
> pedig még nagyobb pusztítást okoznak!
>
> Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert
> felesleges fogyasztásra ösztönöznek!
> Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra
> vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt az
> olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a nézők
> érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a
> sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a
> sajtószabadság!
>
> Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?
>
> Szodfridt Gábor
>
>
>
>
>
> 2.
>
>
>
>
>
>
> Az okos telefonok halálos ára
> 2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu | |
>
> Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős
> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a
> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.
>
> Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a
> Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. A két
> sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból származik.
>
> Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata, hanem
> morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a kitermelés
> során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, vödrökkel, csákányokkal
> és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt olyan hét, amikor 6 ember halt
> meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 és egy 16 éves gyerek is.
>
> A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be az
> ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína pedig az ón
> igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.
>
> Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban,
> hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális bányászat
> mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a hivatalok rendre
> szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer fő, ott szinte mindenki
> az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban tilos a bányászat, de ennek
> ellenére még a repülőtér kifutópályájától pár méterre is található illegális
> bányakráter, ahol puszta kézzel nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától
> 800 méterre is találni illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb kórháza
> mellett is van bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a
> part menti tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges
> eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)
>
> Miért pont indonéz ón?
>
> A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból lehet
> az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, nem
> gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis "konfliktus-mentes"
> területekről származik az alapanyag. Ezért az afrikai Kongói Demokratikus
> Köztársaságból már hivatalosan nem lehet nyersanyagokat beszállítani,
> ahonnan előtte például az ónt is beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a
> fejlett országokban megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink,
> játékkonzoljainkon keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős a
> fogyasztói társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták
> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak
> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag beszerzésre. Az
> indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" beszerzésre.
>
> A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben a
> lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 oldalas
> "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a kezdeményezést 2010-ben.
> 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény értelmében az amerikai tőzsdéken
> jegyzett cégeknek 2014-től jelentést kell tenniük arról, tartalmaznak-e
> termékeik Kongóból és a szomszédos országokból származó válságövezeti
> ásványokat. "A nagyvállalatoknak két, a kisebb cégeknek négy évük van rá,
> hogy meghatározzák ásványaik jellegét".
>
> A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi
> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az okos
> telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple szóvivője
> Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában olyan ón lenne,
> mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz szigeteket vagy emberek
> haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, hogy oktatási programokat
> finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása szerint, ellenőrzött
> bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz használt ón.
>
> A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az
> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, hogy
> törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.
>
> Halál és környezeti katasztrófa
>
> A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek
> meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális
> bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A legnagyobb
> bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó üzemelteti ezeket
> ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése drága a gépek és a
> teraszosan kiépített fejtés miatt. Az ellenőrizetlen alvállalkozók és az
> illegális bányák javarészt egy "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik ki
> az ónércet. Minden fajta műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a
> legtöbb halál a bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból
> származó ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül,
> akik "legalizálják" az ónt.
>
> Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan
> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít
> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező szigetekről.
> 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n haltak meg. Pontos
> adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg több százra tehető
> évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a legális vagy az
> illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.
>
> A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka és
> Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors ütemben csökken
> a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a fakitermelés és veszélybe
> került a tengeri halászat és a part menti és szigeti élővilág. A tengeri
> úszóbányászat miatt pusztulnak a korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők
> pedig védtelenné teszik a szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer
> kráter látványa pedig olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna
> a szigeteket. Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból
> vagy a tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.
>
> Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a
> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz
> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ igénye
> miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, tabletek
> legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig elveszít egy
> darabot magából. A Föld Barátai szervezet (Friends of the Earth) kampányt
> indított a gyártói felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak
> felelősséget a teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti
> károkért. A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez,
> hogy nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos
> telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most Te is csatlakozhatsz itt!
>
> A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget
> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti
> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de emberhalált
> is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat kötelezzük arra, hogy a
> legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz szükséges
> alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!
>
> A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje, mely
> bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.
>
> Mónus Agnéla - GreenProfit
>
>
>
>
>
> __,_._,___
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
> ------------------------------------------------------------------------------
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról