[Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

2013. Jan. 14., H, 11:52:50 CET

Gábor!
Az 1. Ponttal nem értek egyet:

(> Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet
> az életük, nem cserélnék velük, de  valószínűleg ez az egyetlen
> megélhetési forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami
> esélyt is mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a
> környezetvédők szerint,  a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak
> megélni stb. Ha így van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még
> évtizedekig megélhetést ad nekik!)

Lehet, hogy naív vagyok, de szerintem az ezeken a szigeteken ónbányászatból
("még évtizedekig") vegetáló emberek legalább ilyen színvonalon tudnának
élni, és főleg utódaiknak is élhető életet biztosítani, ha nem a
szülőhazájukat tennék tönkre a mi okostelefonjaink miatt, hanem
halásznának, megtermelnék a *maguknak* szükséges élelmet a földjükön. Ha a
"civilizált" része a világnak nem kényszerítené őket erre a szörnyű
önpusztításra, hanem békén hagyná(nk) őket. Csak akkor drágább lenne a
mobil, a gyártóknak tartósabb cikkeket kéne előállítani, ezért kevesebbet
adhatnának el, kevesebb a profit...

Szerintem ez megoldás lehetne - eléggé csak elméletben, a világ tudom, nem
így működik.
Orsi

Szodfridt Gábor <szodt at t-online.hu> írta, 2013.01.12.:
> 2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:
>
> Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a
> kisördög.
> Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat
> őrületet,
> magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy
> egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....
>
>
>
> 2
> Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése
> emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi
> kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián,
> hogy nem volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a
> dunaújvárosi híd számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így
> élte meg minden percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)
> Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél
> valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?
>
>
> 3.
> A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte
> sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal
> (médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy
> cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai
> törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították
> be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat
> alatt is hat a fejében!
>
> Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok,
> tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen
> vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből
> élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást okoznak!
>
> Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert
> felesleges fogyasztásra ösztönöznek!
> Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra
> vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt
> az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a
> nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a
> sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a
> sajtószabadság!
>
> Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?
>
> Szodfridt Gábor
>
>
>
>
>
> 2.
>
>
>
>
>
>> Az okos telefonok halálos ára
>> <
http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20
>
>> 2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu |  |
>>
>> Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős
>> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a
>> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
>> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.
>>
>> Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a
>> Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból.
>> A két sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból
>> származik.
>>
>> Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata,
>> hanem morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a
>> kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve,
>> vödrökkel, csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt
>> olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15
>> és egy 16 éves gyerek is.
>>
>> A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be
>> az ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína
>> pedig az ón igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.
>>
>> Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban,
>> hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális
>> bányászat mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a
>> hivatalok rendre szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer
>> fő, ott szinte mindenki az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban
>> tilos a bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér kifutópályájától
>> pár méterre is található illegális bányakráter, ahol puszta kézzel
>> nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától 800 méterre is találni
>> illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb kórháza mellett is van
>> bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a part menti
>> tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges eszközökkel,
>> vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)
>>
>> *Miért pont indonéz ón?*
>>
>> A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból
>> lehet az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború,
>> nem gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis
>> "konfliktus-mentes" területekről származik az alapanyag. Ezért az
>> afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságból már hivatalosan nem lehet
>> nyersanyagokat beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is
>> beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban
>> megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink, játékkonzoljainkon
>> keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős a fogyasztói
>> társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták
>> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak
>> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag
>> beszerzésre. Az indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes"
>> beszerzésre.
>>
>> A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben
>> a lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300
>> oldalas "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a
>> kezdeményezést 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény
>> értelmében az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től jelentést
>> kell tenniük arról, tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a szomszédos
>> országokból származó válságövezeti ásványokat. "A nagyvállalatoknak
>> két, a kisebb cégeknek négy évük van rá, hogy meghatározzák ásványaik
>> jellegét".
>>
>> A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi
>> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az
>> okos telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple
>> szóvivője Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában
>> olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz
>> szigeteket vagy emberek haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte,
>> hogy oktatási programokat finanszíroznak ezeken a szigeteken és
>> állítása szerint, ellenőrzött bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz
>> használt ón.
>>
>> A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az
>> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült,
>> hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.
>>
>> *Halál és környezeti katasztrófa*
>>
>> A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek
>> meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális
>> bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A
>> legnagyobb bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó
>> üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése
>> drága a gépek és a teraszosan kiépített fejtés miatt. Az
>> ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális bányák javarészt egy
>> "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden fajta
>> műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a legtöbb halál a
>> bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból származó
>> ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül, akik
>> "legalizálják" az ónt.
>>
>> Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan
>> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít
>> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező
>> szigetekről. 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n
>> haltak meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg
>> több százra tehető évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik
>> a legális vagy az illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká
>> vállnak.
>>
>> A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka
>> és Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors
>> ütemben csökken a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a
>> fakitermelés és veszélybe került a tengeri halászat és a part menti és
>> szigeti élővilág. A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a
>> korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a
>> szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig
>> olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna a szigeteket.
>> Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a
>> tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.
>>
>> Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a
>> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz
>> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ
>> igénye miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék,
>> tabletek legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig
>> elveszít egy darabot magából. A Föld Barátai szervezet (_Friends of
>> the Earth <http://www.foe.co.uk/>_) kampányt indított a gyártói
>> felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak felelősséget a
>> teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti károkért.
>> A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez, hogy
>> nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos
>> telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most _Te is csatlakozhatsz
>> itt! <http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html>_
>>
>> A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget
>> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti
>> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de
>> emberhalált is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat
>> kötelezzük arra, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a
>> gyártáshoz szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!
>>
>> A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje
>> <http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk>,
>> mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.
>>
>> Mónus Agnéla - GreenProfit
>>
>>
>>
>> __,_._,___
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130114/d8e0bd48/attachment-0001.html 