Gábor!<br>Az 1. Ponttal nem értek egyet:<br><div style="margin-left:80px"><br>(> Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet <br>> az életük, nem cserélnék velük, de valószínűleg ez az egyetlen <br>
> megélhetési forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami <br>> esélyt is mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a <br>> környezetvédők szerint, a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak <br>
> megélni stb. Ha így van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még <br>> évtizedekig megélhetést ad nekik!)<br><br></div>Lehet, hogy naív vagyok, de szerintem az ezeken a szigeteken ónbányászatból ("még évtizedekig") vegetáló emberek legalább ilyen színvonalon tudnának élni, és főleg utódaiknak is élhető életet biztosítani, ha nem a szülőhazájukat tennék tönkre a mi okostelefonjaink miatt, hanem halásznának, megtermelnék a <i>maguknak</i> szükséges élelmet a földjükön. Ha a "civilizált" része a világnak nem kényszerítené őket erre a szörnyű önpusztításra, hanem békén hagyná(nk) őket. Csak akkor drágább lenne a mobil, a gyártóknak tartósabb cikkeket kéne előállítani, ezért kevesebbet adhatnának el, kevesebb a profit...<br>
<br>Szerintem ez megoldás lehetne - eléggé csak elméletben, a világ tudom, nem így működik. <br>Orsi<br><br>Szodfridt Gábor <<a href="mailto:szodt@t-online.hu" target="_blank">szodt@t-online.hu</a>> írta, 2013.01.12.:<br>
> <a href="tel:2013.01.11.%2022" value="+12013011122" target="_blank">2013.01.11. 22</a>:01 keltezéssel, Orsi Török írta:<br>> <br>> Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a <br>
> kisördög.<br>> Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat <br>> őrületet,<br>> magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy <br>> egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....<br>
> <br>> <br>> <br>> 2<br>> Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése <br>> emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi <br>> kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, <br>
> hogy nem volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a <br>> dunaújvárosi híd számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így <br>> élte meg minden percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)<br>
> Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél <br>> valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?<br>> <br>> <br>> 3.<br>> A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte <br>
> sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal <br>> (médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy <br>> cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai <br>
> törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították <br>> be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat <br>> alatt is hat a fejében!<br>> <br>> Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok, <br>
> tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen <br>> vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből <br>> élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást okoznak!<br>
> <br>> Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert <br>> felesleges fogyasztásra ösztönöznek!<br>> Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra <br>> vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt <br>
> az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a <br>> nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a <br>> sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a <br>
> sajtószabadság!<br>> <br>> Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?<br>> <br>> Szodfridt Gábor<br>> <br>> <br>> <br>> <br>> <br>> 2.<br>> <br>> <br>> <br>> <br>
> <br>>> Az okos telefonok halálos ára <br>>> <<a href="http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20" target="_blank">http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20</a>><br>
>> 2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu | |<br>>><br>>> Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős <br>>> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a <br>
>> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a <br>>> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.<br>>><br>>> Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a <br>
>> Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. <br>>> A két sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból<br>>> származik.<br>>><br>>> Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata, <br>
>> hanem morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a <br>>> kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, <br>>> vödrökkel, csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt <br>
>> olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 <br>>> és egy 16 éves gyerek is.<br>>><br>>> A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be <br>>> az ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína <br>
>> pedig az ón igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.<br>>><br>>> Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban, <br>>> hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális <br>
>> bányászat mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a <br>>> hivatalok rendre szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer <br>>> fő, ott szinte mindenki az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban <br>
>> tilos a bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér kifutópályájától <br>>> pár méterre is található illegális bányakráter, ahol puszta kézzel <br>>> nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától 800 méterre is találni <br>
>> illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb kórháza mellett is van <br>>> bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a part menti <br>>> tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges eszközökkel, <br>
>> vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)<br>>><br>>> *Miért pont indonéz ón?*<br>>><br>>> A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból <br>>> lehet az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, <br>
>> nem gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis <br>>> "konfliktus-mentes" területekről származik az alapanyag. Ezért az <br>>> afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságból már hivatalosan nem lehet <br>
>> nyersanyagokat beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is <br>>> beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban <br>>> megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink, játékkonzoljainkon <br>
>> keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős a fogyasztói <br>>> társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták <br>>> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak <br>
>> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag <br>>> beszerzésre. Az indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" <br>>> beszerzésre.<br>>><br>>> A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben <br>
>> a lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 <br>>> oldalas "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a <br>>> kezdeményezést 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény <br>
>> értelmében az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től jelentést <br>>> kell tenniük arról, tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a szomszédos <br>>> országokból származó válságövezeti ásványokat. "A nagyvállalatoknak <br>
>> két, a kisebb cégeknek négy évük van rá, hogy meghatározzák ásványaik <br>>> jellegét".<br>>><br>>> A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi <br>>> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az <br>
>> okos telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple <br>>> szóvivője Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában <br>>> olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz <br>
>> szigeteket vagy emberek haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, <br>>> hogy oktatási programokat finanszíroznak ezeken a szigeteken és <br>>> állítása szerint, ellenőrzött bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz <br>
>> használt ón.<br>>><br>>> A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az <br>>> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, <br>>> hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.<br>
>><br>>> *Halál és környezeti katasztrófa*<br>>><br>>> A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek <br>>> meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális <br>
>> bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A <br>>> legnagyobb bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó <br>>> üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése <br>
>> drága a gépek és a teraszosan kiépített fejtés miatt. Az <br>>> ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális bányák javarészt egy <br>>> "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden fajta <br>
>> műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a legtöbb halál a <br>>> bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból származó <br>>> ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül, akik <br>
>> "legalizálják" az ónt.<br>>><br>>> Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan <br>>> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít <br>>> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező <br>
>> szigetekről. 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n <br>>> haltak meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg <br>>> több százra tehető évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik <br>
>> a legális vagy az illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká<br>>> vállnak.<br>>><br>>> A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka <br>>> és Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors <br>
>> ütemben csökken a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a <br>>> fakitermelés és veszélybe került a tengeri halászat és a part menti és <br>>> szigeti élővilág. A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a <br>
>> korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a <br>>> szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig <br>>> olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna a szigeteket. <br>
>> Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a <br>>> tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.<br>>><br>>> Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a <br>
>> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz <br>>> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ <br>>> igénye miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, <br>
>> tabletek legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig <br>>> elveszít egy darabot magából. A Föld Barátai szervezet (_Friends of <br>>> the Earth <<a href="http://www.foe.co.uk/" target="_blank">http://www.foe.co.uk/</a>>_) kampányt indított a gyártói <br>
>> felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak felelősséget a <br>>> teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti károkért. <br>>> A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez, hogy <br>
>> nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos <br>>> telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most _Te is csatlakozhatsz <br>>> itt! <<a href="http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html" target="_blank">http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html</a>>_<br>
>><br>>> A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget <br>>> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti <br>>> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de <br>
>> emberhalált is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat <br>>> kötelezzük arra, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a <br>>> gyártáshoz szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!<br>
>><br>>> A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje <br>>> <<a href="http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk" target="_blank">http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk</a>>, <br>
>> mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.<br>>><br>>> Mónus Agnéla - GreenProfit<br>>><br>>><br>>><br>>> __,_._,___<br>>><br>>><br>>><br>
>> _______________________________________________<br>>> Grem mailing list<br>>> <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>>> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
> <br>><br>