[Grem] Az okos telefonok halálos ára - Hirdessünk harcot a fogyasztásra inspiráló reklámkampányok ellen, ez ellen itthon is küzdhetünk!

2013. Jan. 12., Szo, 12:19:43 CET

2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:

Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a 
kisördög.
Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat 
őrületet,
magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy 
egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....

1.
Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú lehet 
az életük, nem cserélnék velük, de  valószínűleg ez az egyetlen 
megélhetési forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre mutató, ha valami 
esélyt is mutatna az alternatív megélhetésre, a fakitermelés sem jó a 
környezetvédők szerint,  a halászatból, mezőgazdaságból már nem tudnak 
megélni stb. Ha így van, akkor költözzenek el az emberek? Az ónbánya még 
évtizedekig megélhetést ad nekik!

2
Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése 
emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi 
kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián, 
hogy nem volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a 
dunaújvárosi híd számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt ,így 
élte meg minden percét a tervezésnek és a kivitelezésnek)
Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél 
valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel?

3.
A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte 
sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal 
(médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy 
cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény, biológiai 
törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások bizonyították 
be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az bevésődik, tudat 
alatt is hat a fejében!

Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok, 
tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti értékeket, hihetetlen 
vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén. A hirdetésekből 
élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást okoznak!

Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert 
felesleges fogyasztásra ösztönöznek!
Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra 
vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik nagyrészt 
az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek szolgálják csak a 
nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és politikai nézeteinek a 
sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus értelemben, akinek jár a 
sajtószabadság!

Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem?

Szodfridt Gábor

2.

> Az okos telefonok halálos ára 
> <http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20>
> 2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu |  |
>
> Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős 
> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a 
> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a 
> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.
>
> Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a 
> Bangka és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. 
> A két sziget legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból származik.
>
> Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata, 
> hanem morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a 
> kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, 
> vödrökkel, csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt 
> olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 
> és egy 16 éves gyerek is.
>
> A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be 
> az ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína 
> pedig az ón igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.
>
> Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban, 
> hogy felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális 
> bányászat mellett megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a 
> hivatalok rendre szemet hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer 
> fő, ott szinte mindenki az ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban 
> tilos a bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér kifutópályájától 
> pár méterre is található illegális bányakráter, ahol puszta kézzel 
> nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától 800 méterre is találni 
> illegális bányagödröt, de a sziget legnagyobb kórháza mellett is van 
> bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi bányászatból, azok a part menti 
> tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni kezdetleges eszközökkel, 
> vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)
>
> *Miért pont indonéz ón?*
>
> A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból 
> lehet az alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, 
> nem gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis 
> "konfliktus-mentes" területekről származik az alapanyag. Ezért az 
> afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságból már hivatalosan nem lehet 
> nyersanyagokat beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is 
> beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban 
> megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink, játékkonzoljainkon 
> keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős a fogyasztói 
> társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták 
> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak 
> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag 
> beszerzésre. Az indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" 
> beszerzésre.
>
> A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben 
> a lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 
> oldalas "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a 
> kezdeményezést 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény 
> értelmében az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től jelentést 
> kell tenniük arról, tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a szomszédos 
> országokból származó válságövezeti ásványokat. "A nagyvállalatoknak 
> két, a kisebb cégeknek négy évük van rá, hogy meghatározzák ásványaik 
> jellegét".
>
> A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi 
> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az 
> okos telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple 
> szóvivője Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában 
> olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz 
> szigeteket vagy emberek haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, 
> hogy oktatási programokat finanszíroznak ezeken a szigeteken és 
> állítása szerint, ellenőrzött bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz 
> használt ón.
>
> A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az 
> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, 
> hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.
>
> *Halál és környezeti katasztrófa*
>
> A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek 
> meg a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális 
> bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A 
> legnagyobb bányák a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó 
> üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése 
> drága a gépek és a teraszosan kiépített fejtés miatt. Az 
> ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális bányák javarészt egy 
> "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden fajta 
> műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a legtöbb halál a 
> bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból származó 
> ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül, akik 
> "legalizálják" az ónt.
>
> Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan 
> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít 
> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező 
> szigetekről. 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n 
> haltak meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg 
> több százra tehető évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik 
> a legális vagy az illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.
>
> A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka 
> és Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors 
> ütemben csökken a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a 
> fakitermelés és veszélybe került a tengeri halászat és a part menti és 
> szigeti élővilág. A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a 
> korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a 
> szigeteket a trópusi viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig 
> olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás érte volna a szigeteket. 
> Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a 
> tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.
>
> Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a 
> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz 
> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ 
> igénye miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, 
> tabletek legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig 
> elveszít egy darabot magából. A Föld Barátai szervezet (_Friends of 
> the Earth <http://www.foe.co.uk/>_) kampányt indított a gyártói 
> felelősség szigorú törvénybe iktatásért. Vállaljanak felelősséget a 
> teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi és környezeti károkért. 
> A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az Apple-hez, hogy 
> nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között bányásszák az okos 
> telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most _Te is csatlakozhatsz 
> itt! <http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html>_
>
> A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget 
> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti 
> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de 
> emberhalált is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat 
> kötelezzük arra, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a 
> gyártáshoz szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!
>
> A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje 
> <http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk>, 
> mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.
>
> Mónus Agnéla - GreenProfit
>
>
>
> __,_._,___
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130112/411d2a6c/attachment-0001.html 