[Grem] Az okos telefonok halálos ára

2013. Jan. 12., Szo, 11:48:07 CET

Nem tudom, észrevettétek-e a megdöbbentő és megrázó cikk olvasása közben,
hogy tiltakozni is lehet. Itt a link:
http://www.facebook.com/permalink.php?id=20374426684&story_fbid=514799638544912
Javaslom, tiltakozzatok!
Szeretettel,
E/M

2013/1/11 Orsi Török <torok.orsi at torokcsalad.hu>

>  Az okos telefonok halálos ára<http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20>
> 2013 január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla - GreenProfit.hu |  |
>
> Az egyre népszerűbb intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős
> tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége is, az emberi élet és a
> környezet pusztulása. Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
> megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón iránti igény.
>
> Az elektronikai ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a felét a Bangka
> és Belitung szigetekről szerzik be, az Indonéz szigetvilágból. A két sziget
> legnagyobb bevételi forrása mára az ónbányászatból származik.
>
> Nem csak környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc bányászata, hanem
> morális, társadalmi problémákat is, hisz emberek halnak meg a kitermelés
> során. Ezek a bányák egyáltalán nincsenek gépesítve, vödrökkel,
> csákányokkal és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt olyan hét,
> amikor 6 ember halt meg ezekben a bányákban, köztük egy 15 és egy 16 éves
> gyerek is.
>
> A két sziget legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen szerzi be az
> ónt a Sony, a Panasonic, a Samsung és az LG Electronics is. Kína pedig az
> ón igényének a 49%-át szállítja be a két szigetről.
>
> Az ón olyan kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikai iparban, hogy
> felhasználása megkerülhetetlen. A két szigeten a legális bányászat mellett
> megjelentek a fekete bányák is, melyek felett a hivatalok rendre szemet
> hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer fő, ott szinte mindenki az
> ónból él. A fővárosban, Pangkal Pinangban tilos a bányászat, de ennek
> ellenére még a repülőtér kifutópályájától pár méterre is található
> illegális bányakráter, ahol puszta kézzel nyerik ki az ércet. A kormányzó
> irodájától 800 méterre is találni illegális bányagödröt, de a sziget
> legnagyobb kórháza mellett is van bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi
> bányászatból, azok a part menti tengerfenékből próbálják az ércet kinyerni
> kezdetleges eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd. képgaléria)
>
> *Miért pont indonéz ón?*
>
> A 2010-ben aláírt Dodd-Frank törvény alapján csak olyan országból lehet az
> alapanyagokat beszállítani, ahol nem dúl véres polgárháború, nem
> gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban, vagyis "konfliktus-mentes"
> területekről származik az alapanyag. Ezért az afrikai Kongói Demokratikus
> Köztársaságból már hivatalosan nem lehet nyersanyagokat beszállítani,
> ahonnan előtte például az ónt is beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a
> fejlett országokban megvásárolt mobil-telefonjaink, laptopjaink,
> játékkonzoljainkon keresztül legalább 5 millió ember halálért volt felelős
> a fogyasztói társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével épp azt akarták
> megelőzni, ha már ezek a cégek semmilyen etikai kódexet nem akarnak
> betartani, akkor kényszerítve legyenek az etikus alapanyag beszerzésre. Az
> indonéz szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes" beszerzésre.
>
> A Dodd-Frank törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert azt 2009-ben a
> lobbisták megakadályozták, hogy önálló törvény legyen, így a 2300 oldalas
> "Wall street"-i reformcsomagban sikerült átnyomni a kezdeményezést
> 2010-ben. 2012. augusztus 22-én kihirdetett törvény értelmében az amerikai
> tőzsdéken jegyzett cégeknek 2014-től jelentést kell tenniük arról,
> tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a szomszédos országokból származó
> válságövezeti ásványokat. "A nagyvállalatoknak két, a kisebb cégeknek négy
> évük van rá, hogy meghatározzák ásványaik jellegét".
>
> A világ globális ónérc ellátásának nagy része illegális, kisüzemi
> bányákból származik. A kínai Foxconn, ahol az Apple is gyártatja az okos
> telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be az ónt. Az Apple szóvivője
> Steve Dowling elutasította, hogy az Apple ellátási láncában olyan ón lenne,
> mely bányászata súlyosan veszélyezteti az Indonéz szigeteket vagy emberek
> haláláért felelős. Dowling inkább kiemelte, hogy oktatási programokat
> finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása szerint, ellenőrzött
> bányákból kerülnek ki a forrasztáshoz használt ón.
>
> A vezető elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni fokozatosan az
> afrikai országokat, de ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült, hogy
> törvényileg akarják szabályozni az etikus alapanyag beszerzést.
>
> *Halál és környezeti katasztrófa*
>
> A két indonéz szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig 100%-kal nőttek meg
> a legális bányák száma. Arról nincs adat mennyi lehet az illegális bányák
> száma, de nehéz is lenne felmérni az úszóbányák miatt. A legnagyobb bányák
> a kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó üzemelteti ezeket
> ellenőrizetlenül. A legális bányák üzemeltetése drága a gépek és a
> teraszosan kiépített fejtés miatt. Az ellenőrizetlen alvállalkozók és az
> illegális bányák javarészt egy "gödörásásból" áll és emberi erővel fejtik
> ki az ónércet. Minden fajta műszaki és biztonsági előírást mellőznek, és a
> legtöbb halál a bányafal beomlása miatt történik. A fekete bányászatból
> származó ónércet független finomítóknak adják el felvásárlókon keresztül,
> akik "legalizálják" az ónt.
>
> Ha környezeti kár történik vagy haláleset, ezek javarésze feltáratlan
> marad a hatóságok előtt vagy épp maga a hatóság az, aki nem indít
> vizsgálatot. A két szigeten sok a migráns bányász a környező szigetekről.
> 2011-ben csak az illegális migráns bányászok közül 44-n haltak meg. Pontos
> adatok a halálesetekről nincsenek, de feltehetőleg több százra tehető
> évente. És ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a legális vagy az
> illegális bányákban megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.
>
> A szaporodó úszó és szárazföldi bányák miatt veszélybe került Bangka és
> Belitung szigetek élővilága és természetes környezete. Gyors ütemben
> csökken a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a fakitermelés és
> veszélybe került a tengeri halászat és a part menti és szigeti élővilág. A
> tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a korallzátonyok, a nagyütemben
> eltűnő erdők pedig védtelenné teszik a szigeteket a trópusi viharoktól. A
> több ezer kráter látványa pedig olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás
> érte volna a szigeteket. Azok az emberek, akik nem mernek lemenni a
> gödrökbe a zagyból vagy a tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.
>
> Pár éve még paradicsomi állapotok uralkodtak a két szigeten, de mára a
> fehér tengerpart és a pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz
> szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben van, a fejlett világ igénye
> miatt. Az okos telefonok és a mindig megújuló síktévék, tabletek
> legyártásához szükséges ón miatt Bangka és Belitung mindig elveszít egy
> darabot magából. A Föld Barátai szervezet (*Friends of the Earth<http://www.foe.co.uk/>
> *) kampányt indított a gyártói felelősség szigorú törvénybe iktatásért.
> Vállaljanak felelősséget a teljes alapanyag ellátási láncban a társadalmi
> és környezeti károkért. A Föld Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és
> az Apple-hez, hogy nyilatkozzanak, honnan és milyen körülmények között
> bányásszák az okos telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most *Te is
> csatlakozhatsz itt!<http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html>
> *
>
> A fogyasztói társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha közösséget
> vállalnának a kifosztott területeken élőkkel. Nem csak környezeti
> pusztítással jár a mi fejlődésünk és megnövekedett igényünk, de emberhalált
> is követel. A mi felelősségünk is, hogy a gyártókat kötelezzük arra, hogy a
> legnagyobb biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz szükséges
> alapanyagok, és ne tapadjon vér a termékekhez!
>
> A képgaléria alatt található a Föld Barátainak kisfilmje<http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk>,
> mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka és Belitung szigetek.
>
> Mónus Agnéla - GreenProfit
>
>
> __,_._,___
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130112/83963c93/attachment-0001.html 