<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-2"
http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
2013.01.11. 22:01 keltezéssel, Orsi Török írta:<br>
<br>
Orsi érdekes és értékes cikkével kapcsolatban azért bujkál bennem a
kisördög. <br>
Ostobaságnak tartom ezt a félévente-cseréljük-le-a-mobiltelefonunkat
őrületet, <br>
magam is a szép kis androidos készülékemről két éve visszatértem egy
egyszerű, alapfunkciós készülékhez, de....<br>
<br>
1.<br>
Ezeknek az embereknek, akik az ónbányában dolgoznak nagyon sanyarú
lehet az életük, nem cserélnék velük, de valószínűleg ez az
egyetlen megélhetési forrásuk! Egy ilyen cikk akkor lenne előre
mutató, ha valami esélyt is mutatna az alternatív megélhetésre, a
fakitermelés sem jó a környezetvédők szerint, a halászatból,
mezőgazdaságból már nem tudnak megélni stb. Ha így van, akkor
költözzenek el az emberek? Az ónbánya még évtizedekig megélhetést ad
nekik!<br>
<br>
2<br>
Talán nem tudjátok, de Magyarországon minden Duna-híd építése
emberéletet, emberéleteket követelt, az új dunaújvárosi híd az, mi
kivétel, isteni gondviselésnek is tartja a tervezője Horváth Adrián,
hogy nem volt emberáldozat. (Mőcinek javaslom meghívni Adriánt, ez a
dunaújvárosi híd számára a hit és az isteni gondviselés hídja volt
,így élte meg minden percét a tervezésnek és a kivitelezésnek) <br>
Most ne építsünk hidakat a Dunán, mert mindig meghal az építésnél
valaki, ahogy az "ón bányászata" is emberéleteket követel? <br>
<br>
<br>
3.<br>
A legfontosabb! Azt "szeretem" a zöld szervezetekben, hogy szinte
sohasem a reklámokkal foglalkoznak, azokkal a reklámokkal, médiákkal
(médiumokkal) akik folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, hogy
cseréld le, cseréld újabbra, szebbre! Az ember biológiai lény,
biológiai törvényeknek is engedelmeskedik, pszichológiai kutatások
bizonyították be, ha megfelelő számban lát egy reklámot, akkor az
bevésődik, tudat alatt is hat a fejében!<br>
<br>
Én ez ellen kelnék fel, amúgy is csúnyák az óriási plakátok,
tönkreteszik az épített környezetet, az építészeti értékeket,
hihetetlen vizuális káoszt, rendetlenséget okoznak az utak mentén. A
hirdetésekből élő kereskedelmi TV-k pedig még nagyobb pusztítást
okoznak!<br>
<br>
Indítsunk egy reklámokat korlátozó mozgalmat - mert csúnyák, mert
felesleges fogyasztásra ösztönöznek!<br>
Indítsunk mozgalmat a "tiszta" sajtóért, hogy csak azon médiumokra
vonatkozzanak a sajtószabadságra vonatkozó kedvezmények, akik
nagyrészt az olvasók, nézők befizetéseiből élnek meg, mert ezek
szolgálják csak a nézők érdekeit, a többi csak a hirdetők üzleti és
politikai nézeteinek a sulykolói, nem "sajtók" a klasszikus
értelemben, akinek jár a sajtószabadság!<br>
<br>
Ezt a mozgalmat nagyon komolyan gondolom! Ki van velem? <br>
<br>
Szodfridt Gábor<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<blockquote
cite="mid:CALgDXQA2TrM-9FDfY7zc93N19yAG5KFDODVRm7JYeeLX55g_4g@mail.gmail.com"
type="cite">
<div class="gmail_quote">
<div style=""><span></span>
<div>
<div>
<div>
<div><a moz-do-not-send="true"
href="http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=409:az-okos-telefonok-halalos-ara&catid=27:oeroekseguenk&Itemid=20"
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:24px;text-decoration:initial"
target="_blank"><font color="#000000">Az okos
telefonok halálos ára</font></a></div>
<div>
<div
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;color:rgb(233,234,225);font-size:13px;background-color:rgb(88,89,64)">2013
január 08. (kedd) 04:41 | Írta: Mónus Angéla -
GreenProfit.hu | | </div>
<div
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;color:rgb(201,201,181);font-size:13px;background-color:rgb(88,89,64)">
<div>
<p><span style="font-size:14px"><img
moz-do-not-send="true" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_14.jpg"
style="min-height:138px">Az egyre népszerűbb
intelligens, okos telefonoknak, a síkképernyős
tévéknek, tableteknek van egy rejtett költsége
is, az emberi élet és a környezet pusztulása.
Az elektronikai ipar gyors növekedése és a
megnövekedett kereslet miatt felgyorsult az ón
iránti igény.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Az elektronikai
ipar a forrasztáshoz használt ón majdnem a
felét a Bangka és Belitung szigetekről szerzik
be, az Indonéz szigetvilágból. A két sziget
legnagyobb bevételi forrása mára az
ónbányászatból származik.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Nem csak
környezetvédelmi problémákat vet fel az ónérc
bányászata, hanem morális, társadalmi
problémákat is, hisz emberek halnak meg a
kitermelés során. Ezek a bányák egyáltalán
nincsenek gépesítve, vödrökkel, csákányokkal
és pusztakézzel dolgoznak. 2012 tavaszán volt
olyan hét, amikor 6 ember halt meg ezekben a
bányákban, köztük egy 15 és egy 16 éves gyerek
is.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A két sziget
legnagyobb ón felvásárlója az Apple, de innen
szerzi be az ónt a Sony, a Panasonic, a
Samsung és az LG Electronics is. Kína pedig az
ón igényének a 49%-át szállítja be a két
szigetről.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Az ón olyan
kulcsfontosságú szerepet tölt be az
elektronikai iparban, hogy felhasználása
megkerülhetetlen. A két szigeten a legális
bányászat mellett megjelentek a fekete bányák
is, melyek felett a hivatalok rendre szemet
hunynak. A Bangka sziget populációja 960 ezer
fő, ott szinte mindenki az ónból él. A
fővárosban, Pangkal Pinangban tilos a
bányászat, de ennek ellenére még a repülőtér
kifutópályájától pár méterre is található
illegális bányakráter, ahol puszta kézzel
nyerik ki az ércet. A kormányzó irodájától 800
méterre is találni illegális bányagödröt, de a
sziget legnagyobb kórháza mellett is van
bánya. Akik kiszorultak a szárazföldi
bányászatból, azok a part menti tengerfenékből
próbálják az ércet kinyerni kezdetleges
eszközökkel, vákuumos kotróhálókkal (lsd.
képgaléria)</span></p>
<p><span style="font-size:14px"><b><img
moz-do-not-send="true" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_21.jpg"
style="min-height:128px">Miért pont
indonéz ón?</b></span></p>
<p><span style="font-size:14px">A 2010-ben aláírt
Dodd-Frank törvény alapján csak olyan
országból lehet az alapanyagokat beszállítani,
ahol nem dúl véres polgárháború, nem
gyerekmunkásokkal dolgoztatnak a bányákban,
vagyis „konfliktus-mentes” területekről
származik az alapanyag. Ezért az afrikai
Kongói Demokratikus Köztársaságból már
hivatalosan nem lehet nyersanyagokat
beszállítani, ahonnan előtte például az ónt is
beszerezték. Az utóbbi másfél évtizedben a
fejlett országokban megvásárolt
mobil-telefonjaink, laptopjaink,
játékkonzoljainkon keresztül legalább 5 millió
ember halálért volt felelős a fogyasztói
társadalom. A Dodd-Frank törvény bevezetésével
épp azt akarták megelőzni, ha már ezek a cégek
semmilyen etikai kódexet nem akarnak
betartani, akkor kényszerítve legyenek az
etikus alapanyag beszerzésre. Az indonéz
szigetek pedig garancia a "konfliktus-mentes"
beszerzésre.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A Dodd-Frank
törvény nem az eredeti törvényjavaslat, mert
azt 2009-ben a lobbisták megakadályozták, hogy
önálló törvény legyen, így a 2300 oldalas
„Wall street”-i reformcsomagban sikerült
átnyomni a kezdeményezést 2010-ben. 2012.
augusztus 22-én kihirdetett törvény értelmében
az amerikai tőzsdéken jegyzett cégeknek
2014-től jelentést kell tenniük arról,
tartalmaznak-e termékeik Kongóból és a
szomszédos országokból származó válságövezeti
ásványokat. „A nagyvállalatoknak két, a kisebb
cégeknek négy évük van rá, hogy meghatározzák
ásványaik jellegét”.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A világ globális
ónérc ellátásának nagy része illegális,
kisüzemi bányákból származik. A kínai Foxconn,
ahol az Apple is gyártatja az okos
telefonjait, az Indonéz szigetekről szerzi be
az ónt. Az Apple szóvivője Steve Dowling
elutasította, hogy az Apple ellátási láncában
olyan ón lenne, mely bányászata súlyosan
veszélyezteti az Indonéz szigeteket vagy
emberek haláláért felelős. Dowling inkább
kiemelte, hogy oktatási programokat
finanszíroznak ezeken a szigeteken és állítása
szerint, ellenőrzött bányákból kerülnek ki a
forrasztáshoz használt ón.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A vezető
elektronikai cégek tíz éve kezdték elhagyni
fokozatosan az afrikai országokat, de
ugrásszerűen csak 2009-ben, amikor kiderült,
hogy törvényileg akarják szabályozni az etikus
alapanyag beszerzést.</span></p>
<p><span style="font-size:14px"><b><img
moz-do-not-send="true" alt=""
src="http://greenprofit.hu/images/bangka/bangka_13.jpg"
style="min-height:147px">Halál és
környezeti katasztrófa</b></span></p>
<p><span style="font-size:14px">A két indonéz
szigeten 2007-ben 85%-al, 2010-ben pedig
100%-kal nőttek meg a legális bányák száma.
Arról nincs adat mennyi lehet az illegális
bányák száma, de nehéz is lenne felmérni az
úszóbányák miatt. A legnagyobb bányák a
kormány kezében vannak, de sok alvállalkozó
üzemelteti ezeket ellenőrizetlenül. A legális
bányák üzemeltetése drága a gépek és a
teraszosan kiépített fejtés miatt. Az
ellenőrizetlen alvállalkozók és az illegális
bányák javarészt egy „gödörásásból” áll és
emberi erővel fejtik ki az ónércet. Minden
fajta műszaki és biztonsági előírást
mellőznek, és a legtöbb halál a bányafal
beomlása miatt történik. A fekete bányászatból
származó ónércet független finomítóknak adják
el felvásárlókon keresztül, akik
„legalizálják” az ónt.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Ha környezeti kár
történik vagy haláleset, ezek javarésze
feltáratlan marad a hatóságok előtt vagy épp
maga a hatóság az, aki nem indít vizsgálatot.
A két szigeten sok a migráns bányász a
környező szigetekről. 2011-ben csak az
illegális migráns bányászok közül 44-n haltak
meg. Pontos adatok a halálesetekről nincsenek,
de feltehetőleg több százra tehető évente. És
ennél pedig sokkal többen lehetnek, akik a
legális vagy az illegális bányákban
megsérülnek vagy nyomorékká vállnak.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A szaporodó úszó
és szárazföldi bányák miatt veszélybe került
Bangka és Belitung szigetek élővilága és
természetes környezete. Gyors ütemben csökken
a mezőgazdasági területek száma, felgyorsult a
fakitermelés és veszélybe került a tengeri
halászat és a part menti és szigeti élővilág.
A tengeri úszóbányászat miatt pusztulnak a
korallzátonyok, a nagyütemben eltűnő erdők
pedig védtelenné teszik a szigeteket a trópusi
viharoktól. A több ezer kráter látványa pedig
olyan benyomást tesz, mintha meteortámadás
érte volna a szigeteket. Azok az emberek, akik
nem mernek lemenni a gödrökbe a zagyból vagy a
tengerparton mossák ki az ónércet tálkákkal.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Pár éve még
paradicsomi állapotok uralkodtak a két
szigeten, de mára a fehér tengerpart és a
pálmafás szigetvilág eltűnőben van. Az Indonéz
szigetvilág biológiai sokfélesége veszélyben
van, a fejlett világ igénye miatt. Az okos
telefonok és a mindig megújuló síktévék,
tabletek legyártásához szükséges ón miatt
Bangka és Belitung mindig elveszít egy darabot
magából. A Föld Barátai szervezet (<u><a
moz-do-not-send="true"
href="http://www.foe.co.uk/" title=""
style="text-decoration:initial;color:rgb(181,188,169)"
target="_blank">Friends of the Earth</a></u>)
kampányt indított a gyártói felelősség szigorú
törvénybe iktatásért. Vállaljanak felelősséget
a teljes alapanyag ellátási láncban a
társadalmi és környezeti károkért. A Föld
Barátai felhívást intéztek a Samsunghoz és az
Apple-hez, hogy nyilatkozzanak, honnan és
milyen körülmények között bányásszák az okos
telefonokhoz az ónt. Ehhez a felhíváshoz most <u><a
moz-do-not-send="true"
href="http://www.foe.co.uk/what_we_do/make_it_better_action_37571.html"
title=""
style="text-decoration:initial;color:rgb(181,188,169)"
target="_blank">Te is csatlakozhatsz itt!</a></u></span></p>
<p><span style="font-size:14px">A fogyasztói
társadalmunk csak akkor lenne etikus, ha
közösséget vállalnának a kifosztott
területeken élőkkel. Nem csak környezeti
pusztítással jár a mi fejlődésünk és
megnövekedett igényünk, de emberhalált is
követel. A mi felelősségünk is, hogy a
gyártókat kötelezzük arra, hogy a legnagyobb
biztonságban legyenek kitermelve a gyártáshoz
szükséges alapanyagok, és ne tapadjon vér a
termékekhez!</span></p>
<p><span style="font-size:14px">A képgaléria alatt
található a <a moz-do-not-send="true"
href="http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=V8VtbPJBvuk"
target="_blank">Föld Barátainak kisfilmje</a>,
mely bemutatja, miképp is pusztul el a Bangka
és Belitung szigetek.</span></p>
<p><span style="font-size:14px">Mónus Agnéla -
GreenProfit</span></p>
</div>
</div>
<div><br>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<img moz-do-not-send="true"
src="mailbox:///C:/Users/IRODA/AppData/Roaming/Thunderbird/Profiles/1t8gfhke.default/Mail/mail.t-online.hu/Drafts?number=4411703&s=97359714/grpId=20887322/grpspId=1706116221/msgId=3311/stime=1357916708/nc1=4025321/nc2=4836039/nc3=5898817"
height="1" width="1"> <br>
<div style="color:#fff;min-height:0">__,_._,___</div>
</div>
</div>
<br>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<br>
<pre wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>