[Grem] Széchenyi Ödön (Széchenyi István fia 1839-1922)

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2013. Dec. 15., V, 11:00:45 CET 

A mai napon született - 1839 – *Széchenyi Ödön,* Széchenyi István fia (†
1922)

Olyan kevesen tudnak róla, hiszen neve eltörpül Széchenyi István mellett,
de *amikor tűzoltókat látunk, gondolhatunk őrá is*... 21 évesen került
Pestre, ahol *a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott.* Hajóstiszti
végzettsége volt. 1862-ben Londonba utazott a világkiállításra, itt került
kapcsolatba a szervezett tűzoltással, amikor felkereste a Fire
Brigade-ot. *Magyarországon
támogatókat keresett és talált, így 1863-ban megalakulhatott a Budapesti
Önkéntes Tűzoltó Egylet.*

1864. október 16-án *a Pesti Sakk-kör első elnöké*vé választották. Gróf
Széchenyi Ödön, jóllehet az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett tört
lándzsát és minden erejével *az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén
fáradozott, már az erre irányuló mozgalma kezdetén is úgy vélekedett, hogy
a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig
hat szolgát fogadjon fel az önkéntes egylet*. Megalakulásuk után valóban
fogadtak fel szolgákat – akik *egyenruhát is* kaptak – a szerek és
felszerelések takarítására, karbantartására. Mivel azonban a nappali
szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes
tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon
ellátni a tűzoltói szolgálatot, s már 1869-ben * javasolta a hivatásos
városi tűzoltóság felállítását*. A tanács megértéssel fogadta
előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak
hozzájárulásával megkezdhette a szervezést. Így történhetett meg, hogy az
önkéntes és a hivatásos tűzoltóság majdnem egyidőben – néhány nap
különbséggel – kezdte meg a szolgálatát. 1870. február 1-jétől a *két
tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen
látta el a tűzoltás nehéz feladatát gróf Széchenyi Ödön főparancsnoksága
alatt*, aki az önkénteseknek választott, a hivatásosaknak a két város által
megbízott vezetője volt. Ez azt jelentette, hogy *gróf Széchenyi Ödön vette
a fáradtságot és bizony tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente
be azt, amikor az volt a feladat. *

Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése
miatt. Amikor* Konstantinápolyban járt 1870 júniusában, éppen pusztító
tűzvész után érkezett.* A június 5-i tűzvészben leégett az angol követség
háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia
fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és katolikus érsekség
épületei. A követségek és konzulátusok közbeléptek a török portánál, hogy a
város védelmére rendszeres tűzoltóságot szervezzen meg. Mivel Széchenyi
éppen ott járt, *felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja
a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.* Gyakorlatilag nem történt
semmi, *1873-ig
húzódott az ügy, közben pusztító tűzvészekkel. 1873-ban a külföldiek
erőteljesen panaszkodtak a török hatóságoknál, hogy az ígéretek ellenére
nem történt semmi.* Természetesen közben is sok nyugati érdekeltségű
épületet ért tűzkár. 1874 elején már nagyon határozottan szorgalmazták a
külföldi követségek a tűzoltóság létrehozását és jelöltjük Széchenyi volt,
akinek addigra Európa szerte már ismert volt a neve, mivel a magyarországi
tűzoltóságok megszervezésével és elért eredményeivel a legjobbak között
voltak tűzoltói. *A szultánra az orosz nagykövet is óriási nyomást
gyakorolt, de természetesen ő orosz tűzoltótiszteket akart
Konstantinápolyba hozatni.* Ezzel a kezdeményezéssel szemben az európai
összefogás majdnem kevésnek bizonyult. Az orosz követ tűzoltókat hozatott,
és nagyszabású bemutatót tartott. Széchenyi időben értesült a dologról, és
ő is tűzoltókért küldetett, akik pár nappal az orosz bemutató után
megmutatták saját felkészültségüket. *A szultán a fegyelmezett katonás
csapat pontos és összeszokott gyakorlata láttán, ami szinte hang nélkül,
gyorsan és látványosan zajlott le, számot adva szakértelemről,
felkészültségről, bátorságról és csapatszellemről, azonnal megbízta
Széchenyit, hogy az ő szervezésében – magyar mintára – hozza létre a török
tűzoltóságot. *Természetesen mostoha körülmények között és rengeteg
előítélettel, nehézséggel, anyagi gonddal kellett megküzdenie, csapatot
alakítania, felszerelnie a tűzoltóságot. Tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret
Ă©pĂ­ttetett.

*Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül
Konstantinápolyban maradt. Itt is halt meg aztán. török altábornagy, sőt
császári pasa is volt. állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa
címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagynia és a muzulmán hitre
áttérnie. Ödön Pasa *a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott.
Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma is. Temetése a
szultán képviselőinek részvételével török–magyar temetés valamint katonai
és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa és magyar gróf
végrendelete szerint*. Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közeli
Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik*. Emlékműnek
is beillő sírkövét szabadon megtekinthetik a látogatók.* Sírját a török
tűzoltószervezet tagjai rendszeresen felkeresik.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20131215/b8697c0f/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról