<div dir="ltr"><div><span style="color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px">A mai napon született - 1839 – <b><u>Széchenyi Ödön,</u></b> Széchenyi István fia († 1922) <br>
</span></div>
<div><span style="color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div><div><span style="color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px">O</span><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px">lyan
kevesen tudnak róla, hiszen neve eltörpül Széchenyi István mellett, de
<b><u>amikor tűzoltókat látunk, gondolhatunk őrá is</u></b>... 21 évesen került
Pestre, ahol <u><b>a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott.</b></u> Hajóstiszti
végzettsége volt. 1862-ben Londonba utazott a világkiállításra, itt
került kapcsolatba a szervezett tűzoltással, amikor felkereste a Fire
Brigade-ot. <u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Magyarországon </span>támogatókat keresett és talált, így<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> 1863-ban
megalakulhatott a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet.</span></b></u></span></div>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div><div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px">1864.
október 16-án <u><b>a Pesti Sakk-kör első elnöké</b></u>vé választották. Gróf
Széchenyi Ödön, jóllehet az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett
tört lándzsát és minden erejével <u><b>az önkéntes tűzoltótestület
megszervezésén fáradozott, már az erre irányuló mozgalma kezdetén is úgy
vélekedett, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a
gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjon fel az önkéntes egylet</b></u>.
Megalakulásuk után valóban fogadtak fel szolgákat – akik <u><b>egyenruhát is</b></u>
kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására. Mivel
azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf
belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő
és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, s már 1869-ben <u><b>
javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását</b></u>. A tanács
megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a
annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést. Így történhetett meg,
hogy az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság majdnem egyidőben – néhány
nap különbséggel – kezdte meg a szolgálatát. 1870. február 1-jétől a <u><b>két
tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen
látta el a tűzoltás nehéz feladatát gróf Széchenyi Ödön
főparancsnoksága alatt</b></u>, aki az önkénteseknek választott, a
hivatásosaknak a két város által megbízott vezetője volt. Ez azt
jelentette, hogy <u style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gróf Széchenyi Ödön vette a fáradtságot és bizony
tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az
volt a feladat. </b></u></span></div>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div><div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px">Nagy
megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése
miatt. Amikor<u><b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Konstantinápolyban</span> járt 1870 júniusában, éppen pusztító
tűzvész után érkezett.</b></u> A június 5-i tűzvészben leégett az angol követség
háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia
fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és katolikus érsekség
épületei. A követségek és konzulátusok közbeléptek a török portánál,
hogy a város védelmére rendszeres tűzoltóságot szervezzen meg. Mivel
Széchenyi éppen ott járt, <u><b>felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára
felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.</b></u> Gyakorlatilag nem
történt semmi, <u><b>1873-ig húzódott az ügy, közben pusztító tűzvészekkel.
1873-ban a külföldiek erőteljesen panaszkodtak a török hatóságoknál,
hogy az ígéretek ellenére nem történt semmi.</b></u> Természetesen közben is sok
nyugati érdekeltségű épületet ért tűzkár. 1874 elején már nagyon
határozottan szorgalmazták a külföldi követségek a tűzoltóság
létrehozását és jelöltjük Széchenyi volt, akinek addigra Európa szerte
már ismert volt a neve, mivel a magyarországi tűzoltóságok
megszervezésével és elért eredményeivel a legjobbak között voltak
tűzoltói. <u><b>A szultánra az orosz nagykövet is óriási nyomást gyakorolt, de
természetesen ő orosz tűzoltótiszteket akart Konstantinápolyba hozatni.</b></u>
Ezzel a kezdeményezéssel szemben az európai összefogás majdnem kevésnek
bizonyult. Az orosz követ tűzoltókat hozatott, és nagyszabású bemutatót
tartott. Széchenyi időben értesült a dologról, és ő is tűzoltókért
küldetett, akik pár nappal az orosz bemutató után megmutatták saját
felkészültségüket. <u><b>A szultán a fegyelmezett katonás csapat pontos és
összeszokott gyakorlata láttán, ami szinte hang nélkül, gyorsan és
látványosan zajlott le, számot adva szakértelemről, felkészültségről,
bátorságról és csapatszellemről, azonnal megbízta Széchenyit, hogy az ő
szervezésében – magyar mintára – hozza létre a török tűzoltóságot.
</b></u>Természetesen mostoha körülmények között és rengeteg előítélettel,
nehézséggel, anyagi gonddal kellett megküzdenie, csapatot alakítania,
felszerelnie a tűzoltóságot. Tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret
építtetett. <br></span><br><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül
Konstantinápolyban maradt. Itt is halt meg aztán. török altábornagy, sőt
császári pasa is volt. állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa
címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagynia és a muzulmán
hitre áttérnie. </b><b>Ödön Pasa </b></u>a legnagyobb rangú tábornokok közé
tartozott. Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma
is. Temetése a szultán képviselőinek részvételével török–magyar temetés
valamint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa
és magyar gróf végrendelete szerint<u><b>. Isztambul európai oldalán, a
belvároshoz közeli Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában
nyugszik</b></u>. Emlékműnek is beillő sírkövét szabadon megtekinthetik a
látogatók.<u><b> Sírját a török tűzoltószervezet tagjai rendszeresen
felkeresik.</b></u></span>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br>
</span></div>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div>
<br></div>
<div><span style="display:inline;color:rgb(128,128,128);font-family:'lucida grande',tahoma,verdana,arial,sans-serif;line-height:12.7273px"><br></span></div><br></div>