[Grem] Lpsek a szemly fogalmnak jradefinilsa fel

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2013. Aug. 28., Sze, 16:59:49 CEST 

Találós kérdés 4:  Melyik tud kérdéseket feltenni életének értelmével, az
örök élettel, Istennel kapcsolatban? Melyik tud cselekedetein magasabb
célok érdekében uralkodni és túllépni az evés, az uralkodás, a párzás
ösztönein?



2013/8/28 Koós Flóra <koosf at t-online.hu>

> **
> Találós kérdés 2.: Melyikből van 7 milliárd a földön?
> Találós kérdés 3:: Melyik használ hűtőszekrényt, tűzhelyet, hősugárzót,
> fűtőtestet, ventillátort, légkondícionálót, hajszárítót, villamost, buszt,
> repülőgépet, trolit, vonatot, személygépkocsit, kamiont, hajót, elektromos
> és akusztikus hangszereket, számítógépet, mobiltelefont, kávéfőzőt,
> vízforralót, szeletelőt, aprítót, úthengert, darut, betonkeverőt,
> bányászati gépeket, szobabiciklit, kombájnt, traktort, malmot, kerti
> locsolót, borotvát, színpadforgatót, reflektort, fényképezőgépet, kamerát,
> vasalót, mosógépet, szárítógépet, lélegeztetőgépet, szivattyút, revolvert,
> tankot, vadászfegyvert, liftet, mozgólépcsőt, hogy csak néhány
> eszközről emlékezzünk meg példaképpen?
>
> Szerintem sincs semmi értelme személyként gondolni az állatokra. Védeni
> nagyon jól lehetne őket enélkül is. Sőt, igen, a saját felelősségünk
> hangsúlyozásával.
>
>
> ----- Original Message -----
> *From:* Emoke Greschik <greschem at gmail.com>
> *To:* grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> *Sent:* Wednesday, August 28, 2013 9:50 AM
> *Subject:* Re: [Grem]Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
>
>  Találós kérdés
> 2013-08-13 <http://christianae.wordpress.com/2013/08/13/talalos-kerdes/>· by
> christiana2013 <http://christianae.wordpress.com/author/christiana2013/>
> Melyik nem védett?
>
> [image: whichnotprotected]<http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg>
> uszt
>
>
> 2013/8/26 KEA <kea at turul.banki.hu>
>
>> Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
>>
>> Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina
>>
>> http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele
>>
>>
>> Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban
>> betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek
>> és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti
>> megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi
>> személy” fogalma.
>>
>> A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon
>> intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését
>> tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest
>> szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi
>> személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és
>> erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban
>> tartsák.”
>>
>> Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett
>> világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az
>> indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették
>> az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.
>>
>> A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem
>> köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az
>> állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi
>> az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,
>> tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek
>> meg.
>>
>> Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és
>> Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot
>> az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az
>> élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos
>> kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem
>> nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel
>> őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy
>> Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk pillanatától védi a
>> nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az
>> emberi embriókkal...)
>>
>> Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.
>> Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos
>> egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a
>> minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében
>> kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a
>> delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi
>> épséghez való jog.
>>
>> Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013
>> decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a
>> nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát
>> állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel
>> neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok
>> alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic)
>> személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának történeti,
>> tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok érdekvédelmének
>> módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” –
>> olvasható a rendezvény honlapján.
>>
>> Miért veszélyes ez az áramlat?
>>
>> A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és
>> kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek
>> fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus
>> szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj
>> határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik
>> egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani
>> nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és
>> Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig
>> 2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.
>>
>> Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó
>> egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember
>> méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor
>> – mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló
>> emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja
>> lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi
>> egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”
>>
>> Kinek az érdeke?
>>
>> Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a
>> transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az
>> emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.
>>
>> Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi
>> egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York
>> Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek
>> sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány
>> segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint
>> a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell
>> biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek
>> áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon
>> jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő
>> jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért.
>>
>> A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos
>> helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai
>> eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az
>> ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai
>> hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi
>> vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti
>> erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul
>> szabadulhassanak meg.
>>
>> Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az
>> állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik
>> személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek
>> álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ
>> védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez
>> személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta
>> őket.
>>
>> --
>>
>> Üdvrivalgással:
>> KEA.
>> ----
>> Keszthelyi András
>> f. adj.
>> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
>  ------------------------------
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130828/a7c2c5e4/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl