<div dir="ltr">Találós kérdés 4: Melyik tud kérdéseket feltenni életének értelmével, az örök élettel, Istennel kapcsolatban? Melyik tud cselekedetein magasabb célok érdekében uralkodni és túllépni az evés, az uralkodás, a párzás ösztönein?<br>
<br></div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2013/8/28 Koós Flóra <span dir="ltr"><<a href="mailto:koosf@t-online.hu" target="_blank">koosf@t-online.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<u></u>
<div bgcolor="#ffffff">
<div><font face="Arial">Találós kérdés 2.: Melyikből van 7 milliárd a
földön?</font></div>
<div><font face="Arial">Találós kérdés 3:: Melyik használ hűtőszekrényt,
tűzhelyet, hősugárzót, fűtőtestet, ventillátort, légkondícionálót, hajszárítót,
villamost, buszt, repülőgépet, trolit, vonatot, személygépkocsit, kamiont,
hajót, elektromos és akusztikus hangszereket, számítógépet, mobiltelefont,
kávéfőzőt, vízforralót, szeletelőt, aprítót, úthengert, darut, betonkeverőt,
bányászati gépeket, szobabiciklit, kombájnt, traktort, malmot, kerti locsolót,
borotvát, színpadforgatót, reflektort, fényképezőgépet, kamerát, vasalót,
mosógépet, szárítógépet, lélegeztetőgépet, szivattyút, revolvert,
tankot, vadászfegyvert, liftet, mozgólépcsőt, hogy csak néhány
eszközről emlékezzünk meg példaképpen? </font></div>
<div> </div>
<div><font face="Arial">Szerintem sincs semmi értelme személyként gondolni
az állatokra. Védeni nagyon jól lehetne őket enélkül is. Sőt, igen, a saját
felelősségünk hangsúlyozásával.</font></div>
<div> </div>
<blockquote style="BORDER-LEFT:#000000 2px solid;PADDING-LEFT:5px;PADDING-RIGHT:0px;MARGIN-LEFT:5px;MARGIN-RIGHT:0px">
<div style="FONT:10pt arial">----- Original Message ----- </div>
<div style="FONT:10pt arial;BACKGROUND:#e4e4e4"><b>From:</b>
<a title="greschem@gmail.com" href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">Emoke
Greschik</a> </div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>To:</b> <a title="grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
</div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Sent:</b> Wednesday, August 28, 2013 9:50
AM</div>
<div style="FONT:10pt arial"><b>Subject:</b> Re: [Grem]Lépések a személy
fogalmának újradefiniálása felé</div>
<div><br></div>
<div dir="ltr">
<h1>Találós kérdés</h1>
<div><a title="12:46" href="http://christianae.wordpress.com/2013/08/13/talalos-kerdes/" rel="bookmark" target="_blank">2013-08-13</a><span> · by <span><a title="christiana2013 összes bejegyzése" href="http://christianae.wordpress.com/author/christiana2013/" rel="author" target="_blank">christiana2013</a></span></span> </div>
<h3 style="TEXT-ALIGN:center"><span></span>Melyik nem védett?</h3>
<p style="TEXT-ALIGN:center"><a href="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg" target="_blank"><img alt="whichnotprotected" src="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg?w=300&h=282" height="282" width="300"></a><font face="Arial">uszt</font></p>
</div>
<div class="gmail_extra"><br><br>
<div class="gmail_quote">2013/8/26 KEA <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span><br>
<blockquote style="BORDER-LEFT:#ccc 1px solid;MARGIN:0px 0px 0px 0.8ex;PADDING-LEFT:1ex" class="gmail_quote">Lépések a személy fogalmának újradefiniálása
felé<br><br>Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele</a><br>
<br><br>Az
indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban<br>betiltotta
a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek<br>és bizonyos
cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen
állatbaráti<br>megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a
„nem emberi<br>személy” fogalma.<br><br>A közleményben többek közt ez áll:
„A cetfélék általában nagyon<br>intelligensek és érzékenyek; számos, a
delfinek viselkedését<br>tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi
állathoz képest<br>szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem
emberi<br>személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik
meg, és<br>erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából
fogságban<br>tartsák.”<br><br>Az embernek Istentől kapott feladata, hogy
gondoskodjék a teremtett<br>világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt
azonban, mint az<br>indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában
csendben megtették<br>az első hivatalos lépést a személy fogalmának
újradefiniálása felé.<br><br>A törekvés nem egészen újkeletű; szinte
észrevétlenül, az állatvédelem<br>köntösében jelent meg és került be számos
ország jogalkotásába. Az<br>állatjogvédelem abban különbözik az
állatvédelemtől, hogy nem azért védi<br>az élőlényeket, mert szépek és
értékesek, hanem mert – állítólag – érző,<br>tudattal rendelkező személyek,
akiket személyhez fűződő jogok illetnek<br>meg.<br><br>Elsőként
Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és<br>Spanyolországban (2008)
terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot<br>az emberszabású majmokra.
Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az<br>élethez, a szabadsághoz és a
testi épséghez való jog (vagyis tilos<br>kínozni vagy kísérletekhez
felhasználni őket). Az indoklás még nem<br>nevezi személynek az emberszabású
majmokat, de már jogokkal ruházza fel<br>őket, mégpedig fogantatásuktól
kezdve. („Apró” visszásság, hogy<br>Spanyolországban a törvény ma már
fogantatásuk pillanatától védi a<br>nagymajmokat az abortusztól és a magzati
kísérletezéstől – szemben az<br>emberi embriókkal...)<br><br>Az elméleti
tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.<br>Csak két
példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos<br>egyesület
ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a<br>minden személyt
megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében<br>kimondja, hogy fejlett
kognitív képességei miatt minden bálna és a<br>delfin személy, és megilleti
az élethez, a szabadsághoz és a testi<br>épséghez való jog.<br><br>Hasonló
szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek
2013<br>decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A
rendezvény a<br>nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy
mivoltát<br>állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja
fel<br>neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi
szempontok<br>alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat
(sic)<br>személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának
történeti,<br>tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok
érdekvédelmének<br>módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat
informálása révén” –<br>olvasható a rendezvény honlapján.<br><br>Miért
veszélyes ez az áramlat?<br><br>A személyfogalom kitágítása a több évezredes
emberi társadalom és<br>kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a
házasság és a nemek<br>fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves
jogász és bioetikus<br>szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél
lebontjuk az emberi faj<br>határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek
fogunk jogokat adni (akik<br>egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem
másokét tiszteletben tartani<br>nem képesek), hanem minden élőlénynek. S
valóban: Ecuadorban és<br>Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”;
Új-Zélandon pedig<br>2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy
folyót.<br><br>Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és
folyó<br>egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az
ember<br>méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére.
Ugyanakkor<br>– mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében
álló<br>emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan
fogja<br>lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes
emberi<br>egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította
Pompejit.”<br><br>Kinek az érdeke?<br><br>Wesley J. Smith szerint az
állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a<br>transzhumanizmus hívei
egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az<br>emberi élet különleges
értékéről vallott társadalmi meggyőződést.<br><br>Az állatjogvédők busás
hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi<br>egyenlőséget igyekeznek teremteni
ember és állat között. A New York<br>Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő
ügyvédet, aki 2013-ra perek<br>sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a
legmodernebb tudomány<br>segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az
olyan állatoknak, mint<br>a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és
jogokat kell<br>biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi
precedens perek<br>áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több
állatfaj kapjon<br>jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati
személyek” kellő<br>jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik
sérelméért.<br><br>A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember
kiváltságos<br>helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj
technológiai<br>eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban
manipulálhatják az<br>ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok
közül. A bioetika mai<br>hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz
tartozás erkölcsi<br>vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért
természeti<br>erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig
akadálytalanabbul<br>szabadulhassanak meg.<br><br>Nagy erők érdekeltek
abban, hogy az embert egy szintre hozzák az<br>állatokkal. Ennek kevésbé
feltűnő módja, ha az állatokat kezdik<br>személynek nevezni. Fontos, hogy
tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek<br>álcázott, mögöttes szándékot.
Feladatunk, hogy a teremtett világ<br>védelméért munkálkodjunk, de nem
azért, mintha az élőlényeknek ehhez<br>személyi joguk fűződne, hanem mert a
Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta<br>őket.<br><span><font color="#888888"><br>--<br><br>Üdvrivalgással:<br>KEA.<br>----<br>Keszthelyi
András<br>f. adj.<br>ÓE-(ex BMF, exx
Bánki)-KGK-SZVI<br>_______________________________________________<br>Grem
mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</font></span></blockquote></div><br></div>
<p>
</p><hr>
<p></p>_______________________________________________<br>Grem mailing
list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<p></p></blockquote></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>