[Grem] Lpsek a szemly fogalmnak jradefinilsa fel
Kos Flra
koosf at t-online.hu
2013. Aug. 28., Sze, 16:45:12 CEST
Találós kérdés 2.: Melyikből van 7 milliárd a földön?
Találós kérdés 3:: Melyik használ hűtőszekrényt, tűzhelyet, hősugárzót, fűtőtestet, ventillátort, légkondícionálót, hajszárítót, villamost, buszt, repülőgépet, trolit, vonatot, személygépkocsit, kamiont, hajót, elektromos és akusztikus hangszereket, számítógépet, mobiltelefont, kávéfőzőt, vízforralót, szeletelőt, aprítót, úthengert, darut, betonkeverőt, bányászati gépeket, szobabiciklit, kombájnt, traktort, malmot, kerti locsolót, borotvát, színpadforgatót, reflektort, fényképezőgépet, kamerát, vasalót, mosógépet, szárítógépet, lélegeztetőgépet, szivattyút, revolvert, tankot, vadászfegyvert, liftet, mozgólépcsőt, hogy csak néhány eszközről emlékezzünk meg példaképpen?
Szerintem sincs semmi értelme személyként gondolni az állatokra. Védeni nagyon jól lehetne őket enélkül is. Sőt, igen, a saját felelősségünk hangsúlyozásával.
----- Original Message -----
From: Emoke Greschik
To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
Sent: Wednesday, August 28, 2013 9:50 AM
Subject: Re: [Grem]Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
Találós kérdés
2013-08-13 · by christiana2013
Melyik nem védett?
uszt
2013/8/26 KEA <kea at turul.banki.hu>
Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina
http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele
Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban
betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek
és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti
megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi
személy” fogalma.
A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon
intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését
tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest
szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi
személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és
erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban
tartsák.”
Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett
világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az
indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették
az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.
A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem
köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az
állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi
az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,
tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek
meg.
Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és
Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot
az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az
élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos
kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem
nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel
őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy
Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk pillanatától védi a
nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az
emberi embriókkal...)
Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.
Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos
egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a
minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében
kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a
delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi
épséghez való jog.
Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013
decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a
nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát
állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel
neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok
alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic)
személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának történeti,
tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok érdekvédelmének
módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” –
olvasható a rendezvény honlapján.
Miért veszélyes ez az áramlat?
A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és
kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek
fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus
szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj
határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik
egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani
nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és
Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig
2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.
Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó
egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember
méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor
– mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló
emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja
lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi
egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”
Kinek az érdeke?
Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a
transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az
emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.
Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi
egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York
Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek
sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány
segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint
a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell
biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek
áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon
jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő
jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért.
A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos
helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai
eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az
ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai
hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi
vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti
erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul
szabadulhassanak meg.
Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az
állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik
személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek
álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ
védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez
személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta
őket.
--
Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
f. adj.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
------------------------------------------------------------------------------
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130828/0416aece/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl